Pontosan egy évvel ezelőtt módosították a Felsőoktatási Törvényt, Balog Zoltán jelentette be júniusban, hogy kinevezik a kancellárokat az egyetemek élére, aki szerint “meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között”.
Meg is teremtették. Bunkósbottal.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozott, persze ez senkit sem érdekelt. A kancellár intézményével fideszesék
szépen berakták a lábukat az ajtórésbe.
Több gond is van a kancellárokkal. A magyar állami egyetemeken
- a kancellárokat ugyanis nem a szenátus szavazza meg, hanem a miniszterelnök nevezi ki őket;
- az egyetemeknek még a pályázók kilétéről sincs tudomása;
- a pályázatok pedig az elbírálásig nem nyilvánosak.
Tehát az egyetemek maximum térdelhetnek és szerethetnek, de hogy kit ültetnek a nyakukba, arról fogalmuk sem volt, beleszólásuk meg pláne nem.
(Kép: semmelweis.hu)
Ezt hívják az egyetemi autonómia két lábbal tiprásának.
Egy év alatt kiderült, hogy egy kancellár fizetése – aki az egyetemek reális gazdálkodásáért felelős – 1,5 – 2,2 millió forint havonta. Ez alig háromszorosa egy átlagos egyetemi oktatóénak.
Tegyük hozzá: a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol az informatikusokat képzik, 100 ezer forint a közbeszerzési keretösszeg felső határa, azaz az ott tanító oktatók nem igényelhetnek új számítógépet maguknak, mert
a kancellárt fizetik ki inkább.
Számítógépre nincs pénz. Az informatikusoknak. De ez mindegy. Kell az a kancellár, az fontos! Legyen a bukott fideszes kádereknek valami kellemes helye, ahol kiélhetik a hatalmi arroganciájukat!
Most, hogy a láb már bent van, a fideszesek úgy gondolták, nem cicóznak tovább: rárúgták inkább az ajtót az egyetemekre.
Megszavazták az újabb felsőoktatási törvényt, ami gyakorlatilag egy bizottságot nevez ki az egyetemek élére, amely szinte teljhatalommal bír. Az egyetemek problémáit nem oldja meg, csak újakat teremt.
A gond nem csak ez: bezárnak vagy 60 egyetemi szakot, látszólag minden logika nélkül.
Repül
- a szociális munka (kit érdekelnek az idősek, a gyengék, a hajléktalanok?),
- a nemzetközi kapcsolatok (kerítés kell ide, nem kapcsolat!),
- de az egész Európában elhíresült ipari termék- és formatervező szak is, ahonnan olyan emberek kerülnek ki, akik egyből nemzetközi világmárkákhoz mennek el dizájnernek.
150-en azért tüntettek a törvény ellen. Nyilván, ezek olvasnak még újságot Magyarországon.
Közben bezárnak 100 gimnáziumot. Az egyetemisták 37 százaléka pedig végleg lelépne Magyarországról.
De ez kit érdekel, ugye. Hiszen az a 40 kilós afgán menekült, aki a “disznópestist hurcolja be az országba“, na, az sokkal fontosabb, hogy uszítsunk ellene. A gyűlölködés sokkal fontosabb, mint az Ön gyerekének jövője. Az ország jövője.
Az, hogy az országban éppen központosítják, majd szétverik az oktatást, az senkit sem érdekel. Pedig ez lenne az igazi nemzeti érdek.
- Ha ön konzervatív, nyilván úgy gondolja, hogy Klebelsberg Kunó nem volt hülyegyerek, hogy sok iskolát nyitott a Horthy-érában és a nemzet felemelkedése csak kiművelt emberfőkkel lehetséges.
- Ha ön liberális, nyilván úgy gondolja, hogy az ország versenyképessége sínyli meg, ha az oktatás színvonala és volumene esik.
- Ha ön baloldali, nyilván úgy gondolja, hogy a szegénységből csak az oktatással lehet kimászni.
Így tehát, mind egyetértünk abban, hogy a Fidesz lépése
nemzetellenes, ostoba és rombolja az országot.
Hányan jönnek velem tüntetni holnap a Kossuth-térre az új felsőoktatási törvény ellen? Hányan hallottak róla egyáltalán…?
Sajnos, a felsőoktatási törvényhez, kedves olvasó, gondolkodni kell. Olvasni utána. Nem lehet egyszerűen uszulni ellene. Gyűlölni. Hát, így sorvad el Magyarország.