Ez megmutatja, miért nincs igaza Friderikusznak

Ez megmutatja, miért nincs igaza Friderikusznak

fs.png

Előző nap megszavaztattuk olvasóinkat, hogy a Kiss-ügyben melyik állítással értenek egyet. A hat állításból 3 elítéli, 3 különböző mértékben felmenti Kiss Lászlót. Az eredmény nyilván nem reprezentatív, hanem az internethasználók, illetve azon belül a B1 blogcsalád olvasóinak véleményét mutatja. De azt jól teszi.

Eszerint

  • a szavazók háromnegyede foglalt állást valamilyen mértékben Kiss ellen,
  • és csak negyede mellette, illetve a morális elítélése ellen.

Tehát 75-25 Kiss-sel szemben. (A részletes eredményt a szavazóposztban találja.)

A Kiss-kutatás apropója az volt, hogy Friderikusz az ATV-n azt látta jónak hangoztatni, hogy

Kiss László ügyének Friderikusz szerint sehol a világon nem lett volna szabad üggyé válnia.

Az erkölcsileg nihilista sajtóhiénák és a bosszúszomjas közvélemény, akik ebben az állandó erkölcsi kivégzésekhez szoktatott országban meglincseltek, szabad prédává tettek, nem egészen három nap alatt megsemmisítettek egy embert, és ehhez felrúgtak elemi emberiességi szabályokat és erkölcsi normákat.

Friderikusznak nincs igaza.

Akkor volna igaza, ha az olvasók véleménye sokkal megosztottabb lett volna, ha közelítette volna az 50-50-et. Akkor tényleg a média csinált volna ügyet valamiből, amelyben a közönség véleménye megosztott volt.

Illetve lett volna. Mert az emberek állásfoglalása erősen elbillent az egyik irányba.

És mivel Friderikusz okosabb annál, semhogy úgy gondolja, a média meg tudja határozni a fogyasztók véleményét (a média csak azt a témát tudja meghatározni, hogy az olvasói miről alkossanak véleményt), neki is el kell ismernie, hogy itten nem a sajtóhiénák vezényeltek össztüzet Kissre, hogy meggyilkolják morálisan.

Ügyet a dologból nem a sajtó csinált. A média csak tette a dolgát: kielégítette az olvasók szenzációigényét. Az olvasók (pl. a B1 blog szavazói), a tévénézők, a médiafogyasztók, tehát

a közvélemény maga volt az, amelyik elítélte Kiss Lászlót.

Ez persze lehet valakinek nem tetsző. Friderikusznak se tetszik, a B1 blog olvasói negyedének se tetszik. Nekik megvan a saját normájuk, amibe ez nem fér bele. De ez nem valamiféle magasabb erkölcs, csak egy másféle norma.

Erkölcsi kérdésekben nem lehet jó vagy rossz, helyes vagy helytelen vélemény. Az erkölcs az egyéni ízlések és vélemények összessége. Ez a definíciója: a morál eredetileg szokásos helyet, legelőt jelentett.

Egy probléma megoldásában, vagy a tények megítélésében, a következtetések levonásában nem feltétlenül a többségi álláspontnak van igaza. Ha mindenki egyetért, akkor is tévedhetnek. A morális ügyek nem ilyenek. Az erkölcs szükségszerűen a helyes magatartásra vonatkozó nézetek összessége. Ha úgy tetszik:

közízlés.

És ennek a közízlésnek Kiss László a tények nyilvánosságra kerülése után már nem felelt meg. Az úszószövetség pedig nem valamely magáncég, amelyik megteheti, hogy dacol a közvéleménnyel, hanem köztestület, amelyik közpénzekből él.

Kiss elveszítette a közbizalmat, ezért mennie kellett.

A közízlésnek nem feltétlenül kell egybevágnia az egyéni értékrendünkkel. De annál kevés nagyobb erkölcstelenség van, mint ha valaki megpróbálja az egyéni ízlését a közre kötelezővé tenni. Meg lehet próbálni meggyőzni az embereket, hogy változtassanak a nézeteiken morális ügyekben. Persze. Bár ez elég reménytelen, mert évtizedes berögződésekkel kell megküzdeni.

De az biztosan nem fogja segíteni a dolgot, ha egyszerűen ledorongoljuk őket, hogy mennyire erkölcstelenek.

Persze az is lehet, hogy csak az erkölcsileg nihilista sajtóhiéna nézőpontjából tűnik így.

Facebook Comments