Autóstop, tojásos brandy és gyümölcslopás a maratonon

(St. Louis-i olimpia, 1904)

Az 1904-es maratoni futásnak már a körülményei is igencsak kellemetlenek voltak. A versenyzőknek a délutáni 32 fokos hőségben kellett futniuk poros autóutakon, amit a maraton ideje alatt sem zártak le a forgalom elől. Ráadásul az egész úton csupán egy helyen volt vízelérhetőség, a 12 mérföldes pontnál.

A versenyzők egy része meglehetősen leleményesen – és szabálytalanul – vészelte át a verseny körülményeit.

• Fred Lorz amerikai versenyző például az út egy részét autóstoppal tette meg, és csak akkor vallotta be, hogy viccnek szánta a dolgot, amikor az érmet a nyakába akasztották.
• Thomas Hicks, a verseny igazi győztese sem tiszta módszerekkel nyert. Őt ugyanis a 19. mérföldnél lemosták meleg vízzel, és kapott egy tojásos brandys keveréket is, hogy jobban bírja a hátralévő távot.

A verseny legemlékezetesebb versenyzője azonban kétségkívül Felix Carvajal de Soto kubai levélkihordó volt, aki úgy indult az olimpiai maratonon, hogy egyáltalán nem volt versenyzői tapasztalata. Miatta kellett elhalasztani a verseny indítását, mivel kiderült,

hosszú nadrágja és utcai cipője egyáltalán nem alkalmas a futásra.

Carvajal rendszeresen megállt csevegni a szurkolókkal a verseny állásáról, és hogy gyakorolja az angol nyelvet. Útközben kifosztott egy almáskertet, ettől azonban olyan hascsikarása lett, hogy percekig feküdt az út mellett görcsölve. Később ráadásul néhány barackot is elcsent a verseny szervezőitől.

Ezek ellenére hihetetlen módon negyedikként ért a célba.

1500 méteres úszás jéghideg vízben

(Athéni olimpia, 1896)

Az 1896-os athéni olimpia úszóverseny számait a Zea-öbölben rendezték. A tengervíz a verseny egyik napján azonban 11 fokra esett vissza és hatalmas, három és fél méter magas hullámok tornyosultak a versenyzők fölé.

A rajt után egymás után kellett kihalászni a meggémberedett sportolókat.

Nem úgy a magyar versenyzőt. A győztes a 18 éves Hajós Alfréd lett (ő volt az olimpia legfiatalabb résztvevője). A görög sajtó „magyar delfinnek”. A szóbeszéd szerint a amikor a görög király a zárónapi fogadáson megkérdezte tőle, hol tanult meg ilyen csodálatosan úszni, a sportoló zavarában azt felelte:

A vízben, felség…

Tömegverekedés a boxringben

(Szöuli olimpia, 1988)

Amikor szöuli olimpián Keith Walker bíró két pontot levont a dél-koreai Byun Jong-Li ökölvívótól, a hazai szurkolók nem voltak éppen elragadtatva.

A koreai játékos edzője nem is türtőztette magát, megütötte a játékvezetőt.

Erre a lelátókon is elszabadultak az indulatok. A nézők egy csapata beözönlött a ringbe, és tömegverekedés tört ki. A szerencsétlenül járt Walkert végül a kissé lassan reagáló rendőrök szabadították ki.

56-os vérfürdő a vízilabda-mérkőzésen

(Melbourne-i olimpia, 1956)

Az 1956-os olimpia kétségkívül legfeszültebb versenyének a magyar-szovjet vízilabda mérkőzés ígérkezett.

A két csapatot ugyanis nem sokkal az után engedték össze, hogy a Szovjetunió bevonult tankokkal Magyarországra.

Az otthoni eseményeket igyekeztek titokban tartani a magyar csapat előtt, ám a feszültség már a meccs első percétől érezhető volt. A két csapatkapitány arra sem volt hajlandó, hogy kezet fogjon egymással. A meccs során pedig a magyar játékosok és a közönség is hangosan kifejezte véleményét a szovjetekről. Amikor az egyik szovjet játékos könyökével szemen találta a magyar Zádor Ervint, teljesen elszabadult a pokol.

A közönség a kordont áttörve a medencénél kötött ki. A meccset le is kellett fújni, a szovjet csapatot pedig a rendőrség mentette ki az őrjöngő tömeg közül. A vérző Zádorról készült fotó az egész világot bejárta.

Forrás: Mentalfloss, csaladhalo.hu