Orbán mindent megígért a piacnak és felolvasta a neolib szabályokat

Orbán mindent megígért a piacnak és felolvasta a neolib szabályokat

Igazi sikertörténet a kormány gazdaságpolitikája miniszterelnök szerint, aki ma egy konferencián azért néha köszönőviszonyba is került a valósággal. Olyan dolgokat mondott az EBDR-konferencián, hogy az összes liberális közgazdász megnyalná utána mind a tíz ujját. Versenyképesség, magasabb bérek – és itt van már a Kánaán.    

orban_ebdr.jpg

Amikor egy miniszterelnök béremelést sürget, tudhatjuk, hogy kezdődik hamarosan a választási kampány.

 

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján Orbán Viktor nem fukarkodott az öndicsérettel és az ígéretekkel sem.

De, ha keretbe helyezzük az egész beszédet és megnézzük, mi történt idáig a magyar gazdaságpolitikában, akkor tényleg igaz, amit korábban Orbán mondott: ne azt figyeljük, amit mond, hanem, amit csinál.

Az utóbbi hat év azzal telt el, hogy Orbán Viktor, karöltve az unorthodoxia pápájával, Matolcsy Györggyel, néhol erőszakkal, néhol a kétharmados törvényekkel, teljesen megszállta és átalakította a magyar gazdaságot.

Különadókat vetett ki a nyereséges gazdasági szektorokra, az energiaszektorban nagy felvásárolásokba kezdett, ha úgy tetszik, államosított. Közben teljes gőzzel ment az EU-s pénz az oligarcháknak és a hozzá hűségeseknek. Magyarország gazdasági szerkezetét átalakítva egy összeszerelő országgá alakította, ahol a multik foglalkoztatják a legtöbb embert, ahol nem számít a kreativitás és az önálló munkavégzés, vagy éppen rossz pont, ha valakinek magas iskolai végzettsége van. A kutatás-fejlesztés és a gazdasági fejlődés ehhez mérten elmaradt a többi, hasonló helyzetben lévő országéhoz képest, nem is beszélve az életszínvonalról, vagy a vásárlóerőről, ami már kezd Bulgária szintjéhez közeledni.

Vagyis, inkább Bulgária kezd felzárkózni hozzánk.

A kormányfő be is vallotta: a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább “reformellenzéki” az EU-ban. Üzent Brüsszelnek is:  szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak – amely nem ideológia, “csak egy lehetséges út” – minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.

Nyilván, a helyzet cikis, ennek ellenére a konferenciáján Orbán nem fukarkodott az öndicsérettel. Szerinte a kormánya egy olyan gazdaságpolitikai mixet kezdett alkalmazni, amely a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést egyidejűleg akarta végrehajtani. „A tankönyvek szerint ez nem lehetséges, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy – szakítva régi beidegződésekkel – ez igenis sikerülhet egyszerre” – jelentette ki.

Visszakérdezhetnénk, hogy mihez képest, illetve milyen eszközökkel sikerült a növekedést, vagy éppen a foglalkoztatottság növekedését megoldani? Hiszen a foglalkoztatottság csupán azzal nőtt, hogy a közmunkaprogramba terelték mindazokat, akiknek amúgy is fizettek volna valamiféle segélyt – ezek most egy rubrikával arrébb szerepelnek a statisztikai lapon és tá-dám, máris dolgozónak minősülnek.

Kérdés továbbá az is, hogy ez a rendszer mennyire fenntartható és milyen társadalmi hatásai lesznek. Nem biztos, hogy az az út vezet vissza a munkába, ha a helyi fideszes polgármester szőlőjében dolgoznak napszámban a közmunkások. Vagy, ha 16 évre csökkentjük a kötelező iskolai korhatárt. Vagy, ha leépítjük az oktatási és egészségügyi rendszert.

A másik ilyen fura dolog a növekedés: vajon tud-e arról a miniszterelnök, hogy Románia rég lehagyott bennünket, vagy említhetnénk Csehországot, Szlovákiát? Szinte minden mutatóban…?

Természetesen Orbán ígért is a konferencián: béremelést, járulék-csökkentést, mindent, amit a liberális közgazdászok és a választók is szeretnének hallani.

Orbán új korszakról beszélt, azt mondta, lezárult Magyarországon az a gazdaságfejlődési korszak, amelyben a versenyképesség elsősorban az olcsó munkaerőből fakadt. Ezért a gazdasági érdeke, hogy magasabb béreket kapjanak a dolgozók.  

Mit ígért meg mindezért?

  • tovább egyszerűsítik a társaságiadó-rendszert,
  • a 19 százalékos kulcsot csökkentik
  • a személyi jövedelemadót is tovább mérséklik
  • ahogy a munkáltatói járulék csökkentése is napirenden van
  • támogatják a vállalati szektor kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelését
  • csökkentik az állami bürokráciát
  • fejlesztik a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezményeket

 

Vagyis, egy korrekt neoliberális gazdaságpolitikát vázolt fel. Kíváncsian várjuk, hogy a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatából mi válik valósággá; ha ugyanis tényleg nekivágnak ennek az útnak, azt már nemigen lehet unorthodoxnak nevezni. 

Facebook Comments