Teljesen hülyének nézi a Liget-projekt PR- és marketing-részlege a budapestieket: míg a Városligetben hamarosan 1000 fát vágnak ki (vagy csak hagynak kiszáradni), addig Persányi Miklós, az SZDSZ-t is túlélt volt környezetvédelmi miniszter madárbarát Ligettel kampányol.
De hogy lehet madárbarát egy olyan projekt, amiben 300 ezer tonna betonnal öntik ki a város legrégebbi és legnagyobb parkjának közepét?
Ahol a fák helyét óriási mélygarázsok és épületek veszik át?
Augusztusban neveztek egy újabb – harmadik – miniszteri biztost a Városliget beépítésére, miután kiderült, hogy a budapestiek elsöprő többsége még mindig utálja, hogy új Múzeumi Negyed épül Budapest legnagyobb és Európa egyik legrégebbi közparkjában.
A Múzeumi Negyeddel kapcsolatban csak két számot had említsünk meg az „őrület”-kategóriából:
- beöntenek a Városligetbe 300 ezer tonna betont,
- a park felújítására elköltenek ugyan 15 milliárd forintot, de közben az épületek felhúzására még kb. 250 milliárdot. (Ebben nincs benne EU-s pénz, kizárólag a mi adónkból megy el.)
A Múzeumi Negyedet akkor találta ki a Szépművészeti Igazgatója, Baán László, amikor Orbán Viktor bejelentette igényét a Várra. Azóta elkezdődött a műemléki védelem alatt álló épületek átalakítása a Várban és titkosították az egész építkezés adatait is, hogy ne lehessen látni, ki mennyit lop ki a gigaépítkezésből.
A Vár átalakítása a minisztériumok felköltöztetése
újabb 250 milliárdba fog fájni az adófizetőknek
Plusz az az érték, ami ott elpusztul, nem is beszélve a turizmus összedőléséről és a kulturális intézmények kényszerű költözéséről. A Városliget hogy lett a Múzeumi Negyed színhelye, és miért pont oda kell felhúzni sok milliárdból azt a rengeteg épületet – rejtély. Persze, ha a miniszterelnök költözni akar és a teraszon reggelizni, akkor semmi sem drága.
Persányi Miklóst, aki az Állakert igazgatója is egyben, a Liget Projekt a Biodómmal vette meg: sok-sok milliárdból mesterséges üveg-acél kupolát húznak az Állatkert egy része fölé, amit télen fűteni, nyáron hűteni kell majd horribilis pénzösszegekért. Így „zöldítik” majd az Állatkertet a tervek szerint. (Korábban a Bidodómot is beleszámolták a „zöld felület növekedésébe”, ahogy a lebetonozott városligeti tavat is beleszámolják. Mellékszál.)
Azóta a volt szadeszes környezetvédelmi miniszter vezényletével ”civil fórumokat” rendeznek, amin ugyan nem lehet eldönteni semmit, de legalább a miniszteri biztos is bevallotta: fognak az építkezések helyén fát vágni és a zöld felület kb. ugyanakkora marad, mint a mostani Városligetben.
A budapestieknek csak azok a fák fognak hiányozni, amik most az építési teleknek átvarázsolt Városligetben az új épületek helyén állnak.A civilnek kikiáltott egyeztetésekről a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace és a Ligetvédők együtt vonultak ki, miután kiderült, hogy lényegi kérdésekről nem lehet beszélni. Már maga a civil egyeztetés is csak pr-akció, de a legdurvább húzás most jön: a madárbarát Városliget. Olyan ez, mint fogyasztásellenes pláza, vagy a vallásellenes egyház: fából vaskarika.
A Liget Projekt Pr-osainál láthatóan az senkit sem zavar, hogy
maga a Projekt a legnagyobb ellensége a madaraknak
– pontosan az eltűnő, elszáradó 100-200 éves fák miatt. Hiszen, ha megépülnek a hatalmas múzeumok és szórakoztató-központok a Ligetben, a madarak maximum a Liget maradék részén örülhetnek, hogy egyáltalán élnek. A kivágott fákat pedig hiába „pótolják”: kérdés, hány fogja megélni ugyanezt a szép kort a globális klímaváltozás korában.