Polt Péter ügyészségének tényleg el kell indítania a nyomozást a korrupciós 4-es metró ügyében – de Orbánék ellen?

Polt Péter ügyészségének tényleg el kell indítania a nyomozást a korrupciós 4-es metró ügyében – de Orbánék ellen?

Két ellenzéki képviselő is hevesen támadja a kormányzatot, mert nem hajlandóak nyilvánosságra hozni az OLAF (Európai Csalás Elleni Szervezet) jelentését a 4-es metróval kapcsolatban. De mi titkolnivalója van a kormányzatnak, ha Demszkyéket gyanúsítják? 

4-es_metro.jpg

Jávor Benedek, a Párbeszéd és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője azt állítják: a csalás elleni hivatal főigazgatójának tájékoztatása szerint

a magyar kormány nyilvánosságra hozhatja az OLAF jelentését a budapesti 4-es metróról.

Mindketten, egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak: az Orbán-kormány és a Tarlós-féle városvezetés titkolózik a 4-es metró ügyében.

Jávor ezért levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF vizsgálat eredményeit. Molnár Csaba úgy fogalmazott:

az OLAF vezetőjével folytatott konzultáció alapján kiderült, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely eddig nem rendelt el nyomozást az uniós hivatal jelentéseit követően.

Az európai parlamenti képviselők azután fordultak a magyar hatóságokhoz, hogy megkapták Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának válaszát, melyben a főigazgató egyértelművé teszi: a magyar hatóságok dönthetnek a jelentés nyilvánosságra hozataláról.

A Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.

Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipuláció eszközeként tekint a teljes nyomozati anyagra. 

„Most már viszont nem sunnyoghatnak tovább: ha nem teszik teljes egészében nyilvánosan elérhetővé a jelentést, az annak a bizonyítéka, hogy olyasmik vannak benne, amiket nagyon nem szeretnének hogy tudjunk. És hogy az M4-es vizsgálatot pusztán politikai kampánycélokra akarták használni, ahelyett, hogy tisztába tegyék, hogy kit milyen tényleges felelősség terhel a beruházást körülvevő korrupcióért.”

– mondta Jávor Benedek.

A Legfőbb Ügyészség válaszul sietett leszögezni:

minden olyan esetben, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlással fordult hozzá, elrendelte a nyomozást, illetve ha már tartott a nyomozás, csatolták az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azt írta: Molnár Csaba “valótlanságot állít”. Jelen esetben az ügyészség az igazságügyi ajánlásnak megfelelően a korábban már megindított nyomozás irataihoz csatolta az európai hivatal vizsgálatának eredményét. Ráadásul az OLAF az általa is ismert magyar nyomozás adataira is tekintettel volt saját jelentésének összeállításakor – tették hozzá.

Ha igaz, amit az ügyészség állít, vajon miért titkolóznak még mindig a magyar hatóságok?

Csakis azért tehenek így, mert a Fidesz is érintett lehet a 4-es metrós korrupcióban. 

Az ügészség szerint az OLAF 2012 és 2016 között 28 bűncselekmény gyanújára utaló igazságügyi ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek. Valamennyi igazságügyi ajánlást nyomozás keretében vizsgálták, illetve vizsgálják a magyar hatóságok.

 

Magyarország – Jordániával és Romániával holtversenyben – az 57. a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe alapján. A tavalyihoz képest hét helyet csúsztunk vissza. Az első helyen Dánia végzett.

Magyarország az 57. a korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet jelentését bemutatva. A vizsgált 176 ország közül, szintén az 57. helyre került Jordánia és Románia is. 31 európai ország közel Magyarország csak Görögországot, Olaszországot és Bulgáriát tudta megelőzni a listán.

Facebook Comments