Hiába csinált nekik Semjén, meg Lázár a tavasszal komoly marketinget, Magyarországon annyira nem a fogy az Igazi Csíki, hogy kénytelenek kivonni a kereskedelemből.
Erről Lénárd András, a sörmárkát forgalmazó cég tulajdonosa beszélt a Világgazdaságnak. Az interjúban röpködnek az olyan kifejezések, kint a kényszerpálya és a krízis, amit Lénárd ugyan tagad, de maga közli, hogy a cég új stratégiája, azaz hogy saját hálózatán házhoz szállítja a sört, teljesen megalapozatlan.
Ez, valamint az, hogy közli, hogy már 10 százalékos forgalomemelkedés belülre helyezné őket a komfortzónájukon, arra enged következtetni, hogy komoly krízisről van szó. Már nem elfoglalni akarják a piacot, hanem
megmenekülni a csődtől.
Pedig tavaly még nagy reményeik voltak: a magyarországi bővülésben bízva bővítették például a gyártósorukat. Innen nézve az is világos, hogy a Fidesz-politikai akciója, amely a romániai védjegyvita (az Igazi Csíki ellopott egy bejegyzett Heineken-terméknevet) ürügyén, betiltotta volna a vöröscsillagos Heineken-sör forgalmazását Magyarországon, nem a romániai piacról szólt, hanem az itteniről.
Azt, hogy politikai akcióról volt szó, az támasztja alá, hogy a Fidesznek se azelőtt, se azóta nem volt baja a vörös csillaggal. Mióta a Heineken visszavonta a keresetét bírósággal az Igazi Csíki nevének megváltoztatásáról, már nem probléma, hogy tiltott önkényuralmi jelképpel forgalmazza egyik saját sörét.
Azt pedig, hogy a magyarországi piacról volt szó, maga Lénárd András, az Igazi Csíki tulaja mondja el:
a magyarországi piacon be tudtak azonosítani bennünket, míg a romániain nem.
Először érthetetlen volt, hogy a Heineken miért hátrált meg Orbánék elől.
- Ahogy a romániai védjegyvitát megnyerte jogi úton, bíróság elé vihette volna a magyarországi parlament döntését is.
- Vagy esetleg leveszi a vörös csillagot a söréről.
- Esetleg egyáltalán nem is forgalmazza a Heineken-sört Magyarországon. Úgysem az a vezető terméke.
Minden bizonnyal azonban a tét ennél nagyobb volt: nem kizárólag bosszút akart állni a Fidesz a Heinekenen, hanem
újra akarta osztani a magyarországi sörpiacot.
Hiszen a Heineken nemcsak a sajátmárkás termékét forgalmazza, hanem például az övé a Soproni, az Arany Fácán, a Kaiser, a Gösser és a Krusovice is. (A Dreheré a Kanizsai, a HB, a Kozel és a Kőbányai, a Borsodi sajátján túl a Stellát, a Löwenbräut és a Staroprament árulja, a Pécsi Sörfőzde pedig a Szalont, a Paulanert és a Radlert.)
Heineken nem a vörös csillag védelmében hátrált meg, hanem azért, hogy a többi teméke maradhasson a piacon, és ne vegzálja az Orbán-kormány.
Azonban a piaci áttörés nem sikerült: a kutyának se kellett a fideszes sör. Főleg azért, mert a fogyasztók árérzékenyek, az Igazi Csíki meg – ahogy a tulajdonos fogalmaz – abba a látszatba keveredett, hogy
pofátlanul drága.
Pedig a kormány demonstratívan kiállt mellette, heteken-hónapokon át reklámozták, ahol tudták, mégse itták még a jobboldali. nagymagyar Fidesz-szavazók sem. A pénztárca fontosabb, mint az ideológia.
Ennek oka Lénárd szerint az, hogy a nagy sörgyártók háborút indítottak ellenük. Árháborút. Magyarul: működik a piacgazdaság, a verseny hatására csökkennek az árak, ami jó a fogyasztónak.
Viszont nem jó a Fidesznek. Ezért merült fel, hogy állami támogatással(!) kellene kompenzálni az Igazi Csíkit, hogy ő is olcsóbban tudja adni a sörét. Mert az nem csak igazi csíki, hanem az az igazán magyar is (és nem a Soproni, a Borsodi, a Kanizsai, a Kőbányai vagy az Arany Fácán). Ez viszont egészen biztosan nem állt volna meg az uniós hatóságok előtt: a Orbán és a Fidesz csak újabb kudarcot lett volna kénytelen elszenvedni, véres fejjel, látványosan visszavonulni.
Ezért aztán csendben teszik, és egyelőre letettek arról a tervről, hogy újraosszák a sörpiacot, és egy általuk preferált, valóban magyar
Fidesz-közeli vállalkozáshoz juttassák egy újabb ún. garantált piac hasznát.
Felmerülhetett volna, hogy pl. hatósági minimálárat szabjanak meg a sörökre, ami az Igazi Csíki áraihoz volna közelebb, mint a többi gyártó népszerű (mainstream) márkáihoz. Ezt azonban a választás előtt egy évvel nem vállalták be.
Rosszul vette volna ki magát, ha az ellenzék azzal kampányolhat, hogy a kormány miatt drága a sör.
Az viszont szintén garantált, hogy nem adják fel, és a választás után újra megpróbálják.