A hazai szakképzés annyira hatékony, hogy maga sem kér az általa képzett munkaerőből

A hazai szakképzés annyira hatékony, hogy maga sem kér az általa képzett munkaerőből

A nemrég újraszervezett szakképzési rendszer sajátos módon bizonyítja sikerességét. Ahogy Woody Allen sem lenne tagja olyan klubnak, amely felvenné őt, úgy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal alá tartozó szakképző intézmények sem szívesen foglalkoztatnának olyan munkatársat, akit ők maguk képeztek.debr.jpg

Két éve már, hogy megalakultak a szakképzési centrumok Magyarországon. A lépést akkor azzal indokolták, hogy a szakmai és gazdasági egységbe rendezett szakképző iskolák összehangoltabban működnek majd, így jobban ki tudják szolgálni a munkaerőpiaci igényeket (és egyben a képzésre fordítható, jelentősebb összegű források is egy kézbe kerülnek, bár erről már akkor sem illett beszélni). Mivel a centrumok által koordinált képzések átlagosan 2 évesek,

nagyjából mostanra értek be az áldozatos munka első gyümölcsei.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően tehát ezekben a pillanatokban egy csomó csillogó szemű, jól képzett fiatal rajzik ki az alma materből, hogy piacképes tudásukat jobbnál jobb állásokban mutathassák meg.  Hogy ez mégsem teljesen így van, arra az egyik,  talán legkínosabb bizonyíték, hogy a képzésben résztvevő intézmények maguk sem vennének fel munkatársnak olyanokat, akik tőlük kerültek ki.

A Kecskeméti Szakképzési Centrum külön kihangsúlyozza a honlapján olvasható bemutatkozó szövegben, hogy egyik fő küldetése

a munkaerőpiac igényeinek és a munkavállalók elvárásainak megfelelő szakképesítés megszerzésére való felkészítés.

A centrum egyik tagintézménye esti tagozaton irodai titkárokat képez. Egy másik pedig éppen titkárt keresett nemrég. A kiírt pályázat külön kihangsúlyozta, hogy az állás betöltésénél előnyt jelent a főiskolai végzettség. Világosabban fogalmazva: a képző intézmény a saját maga által kibocsájtott oklevelet nem érzi elégnek a szakmában való elhelyezkedésre.

Persze egy irodai titkár feladatköre nagyon összetett. Talán egy kevésbé bonyolult munkakör esetén a képzők jobban bíznak saját munkájuk gyümölcsében, gondolhatnánk. De nem, ebben legalább következetesek. Szintén Kecskeméten

az elektronikai technikusokat képző intézmény több álláskereső portálon is hirdet, elektronikai karbantartót keresve.

Hogy mi a baj azzal a néhány tucattal, akiket maguk képeztek ki erre a feladatra, a hirdetésből nem derül ki.

A probléma, úgy tűnik, országos szintű.

  • A Miskolci Szakképzési Centrum, amely érettségire épülően képez többek között pénzügyi- és számviteli ügyintézőket, nemrég közzétett állásajánlatában kihangsúlyozza, hogy olyan munkaügyi-gazdasági ügyintézőt keres, aki lehetőleg felsőfokú képesítéssel rendelkezik.
  • De maga a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, minden szakképzési centrumok ura is úgy keres pénzügyi referenst, hogy a pályázatban kihangsúlyozza: előnyben részesíti azokat, akik felsőfokú végzettséggel és uniós pályázati rendszerekben való jártassággal rendelkeznek.

Ezt a szintű jártasságot a jelenlegi szakképzési centrumok által működtetett rendszerben nem lehet megszerezni.

Ha valaki mégis egy ilyen helyen szeretne dolgozni, ne adja fel a reményt!  Van egy bizonyos típusú munkakör, amelyre folyamatosan várják a jelentkezőket az összes állami szakképző intézményben.  Na  vajon mi az, amit minden szakképzési centrum folyamatosan keres?

Tanárt.

Kerényi Kata

(A képen a helyi szakképzési centrum kocsija a debreceni virágkarneválon, 2017-ben.)

Facebook Comments