David Kostelancik amerikai ügyvivő, a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon keményen odaszólt a magyar kormánynak és a médiapolitikájának. A Külügy belpolitikába való beavatkozásnak minősítette az amerikai ügyvivő véleményét. Közben kirúgták a NER-nek nem tetsző főszerkesztőket az újonnan felvásárolt lapoktól.
A Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében David Kostelancik három dolgot említett, ami eltorzítja Magyarországon a sajtószabadságot:
- A kormányhoz köthető gazdasági és politikai szereplők felvásárlásai, tulajdonszerzése;
- Az állami hirdetések a haveri médiának;
- A haveri média túlkapásai.
A 444 tudósításában kiemelte: amerikai diplomata nyilvánosan valószínűleg még sosem beszélt ilyen egyértelműen Andy Vajna, Habony Árpád, a Matolcsy-klán és a többi kormánybarát médiafelvásárló nyomulásáról.
„A kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen”
– mondta Kostelancik, aki szerint ugyan ma is van lehetőség a kormánnyal ellenkező vélemények kifejtésére, de az utóbbi években
rossz irányba változott a helyzet.
„A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett. Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikket megjelentetniük.”
Kostelanciknak a hirdetési piacról is azt mondta:
az állami hirdetések elosztása is torzítja a szabad sajtót.
„A kormányzat jelentős állami hirdetéseket csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez nem jutnak. Azt halljuk, hogy magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorzióra számíthatnak.”
Az ügyvivő arról beszélt, mindenkinek, így a kormánynak is joga van kritizálni a sajtót, elmondani a véleményét, ha tényszerű tévedést vagy elfogultságot lát. Ez viszont nem ugyanaz, mint az egyes újságírók személyes megtámadása. Az ügyvivő megemlítette, hogy a közelmúltban az egyik kormányhoz szorosan kötődő médium, a 888 listát közölt azokról az újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarország számára. Szerinte ez veszélyes az újságírók biztonsága és a sajtószabadság szempontjából is.
„Ezeknek a médiumoknak jogukban áll bírálni újságírókat, vagy egyet nem érteni velük, de arra kísérletet tenni, hogy megfélemlítsék őket, vagy megnehezítsék a munkájukat, összeegyeztethetetlen a szabad sajtó megvédésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal.”
Kostelancik arról is beszélt, hogy miért fontos nekik a szabad sajtó. Szerinte az, hogy a kritikus média mindig kész megkérdőjelezni a döntéseiket, hatékonyabb és etikusabb diplomatákká teszi őket. Mikor fel kell készülni arra, hogy nyilvánosan megvédjenek egy döntést vagy politikát, akkor lényegében nekik is végig kell gondolni, hogy miért helyes, miért támogatásra érdemes éppen az a döntés.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára másnap reagált az elhangzottakra. Az ideiglenes ügyvivőjének
a sajtószabadságról tett nyilatkozatát „kéretlen beavatkozásnak” minősítette a magyar belpolitikába.
A külügyminisztérium szerint az amerikaiaknak „nem a rendben lévő magyar sajtószabadsággal” kellene foglalkozniuk, hanem az ukrán oktatási törvénnyel. Magyar Levente az MTI szerint azt mondta: „a rossz emlékű goodfriendi hagyomány útjára lépett” az ügyvivő, amikor nagy nyilvánosság előtt hosszan értekezett a magyar sajtószabadság állapotáról, annak általa vélelmezett hiányosságairól.
A csavar a történetben az, hogy épp aznap, amikor Magyar Levente nyilatkozata elhangzott,
- kirúgták az Andy Vajna által egy hónapja megszerzett Bors főszerkesztőjét,
- és a szintén Vajnához került Délmagyar eddigi főszerkesztő-kiadóigazgató helyét Bonifert Gábor, a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal kabinetvezetője veszi át,
- az újság főszerkesztő-helyettese pedig Gidró Kriszta, a Magyar Idők eddigi munkatársa lett.
- A múlt héten az Origo komplett filmes rovata mondott fel, miután a Fidelitasból odaejtőernyőztetett „újságíró” migráncsozós filmkritikát írt a rovatba.