Ha az ÁSZ-büntetés miatt ellenzéki pártok nem indulhatnak a választásokon és a Jobbik tényleg elmegy Strasbourgba az igazáért, abból nemzetközi botrány robbant volna. És kiderült volna, amit a kritikák megfogalmaznak: tényleg diktatúra van Magyarországon.
A Fidesznek egyszerűen nem kell a botrány, hiszen magasan vezetnek minden népszerűségi felmérésben. Viszont az ellenfelet szívatni jó, erre alkalmas az ÁSZ is, amiről már korábban megírtuk, hogy
- nincs szükség besúgókra, ott a NAV, az ügyészség és az ÁSZ arra, hogy az ellenzéket féken tartsa;
- az ÁSZ működését megalapozó törvényt pont Rogán Antal készítette elő és fogadtatta el 2012-ben. (Véletlen? Aligha!)
A Magyar Nemzet szerint viszont
Varga Mihály hirtelen megrántotta a vészféket az őrület (és a nyílt diktatúra, az ellenzék betiltása) felé robogó vonaton:
„A tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdeményezett a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőivel”
– közölte közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Azért azt leszögezték: az Állami Számvevőszék megállapítását követően
- a tiltott párttámogatásnak megfelelő összeget az érintett pártoknak kell befizetniük,
- az ennek megfelelő összegű büntetés érvényesítése a Magyar Államkincstár feladata.
- Viszont hozzátették: a Magyar Államkincstár az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot biztosít, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje.
Az MNO azt írta: a nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy mindezek figyelembe vételével ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően. Így az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampány támogatásokat nem érintik.
A legviccesebb mondat csak most jön:
„A törvényeket mindenkinek be kell tartani, a politikai pártoknak is, a törvénysértés következménye alól felmentést adni senkinek nem lehet.”
Mindez azt jelenti: a pártok elindulhatnak a választásokon és az egész büntetés-mizériát, vagyis
az ellenzék bürokratikus eszközökkel való kivéreztetését a Fidesz a választások utánra hagyja.
Mi lehet a háttérben?
Több forgatókönyvet el tudunk képzelni:
- valaki (pl. Varga Mihály) a Fideszen belül meggyőzte Orbánt, hogy ez a húzása túl durva volt és ahogy Róna Péter mondta az ATV-ben (írta meg a HVG-ben is): „Ennél végzetesebb lépést az elmúlt 8 évben nem tettek. Ha ez így megy tovább, akkor ennek a vége diktatúra”. Érdekes módon Vona Gábor szó szerint ugyanígy fogalmazott.
- a Fidesznek nem kedvez a nemzetközi botrány, a Jobbik pedig belengette, hogy Strasbourgig mennek, ha tovább büntetik őket és tényleg be kell fizetniük a büntetésüket. A Fidesznek nem áll érdekében alátámasztani azt a bírálatot, hogy diktatúrára törekszik, ez a lépés pedig – hogy pártállami eszközökkel lehetetlenítik el az ellenzéket – a putyini Oroszországot idézi. Ott a legnépszerűbb ellenzéki vezető azért nem indulhat a választásokon Putyin ellen, mert „nincsenek rendben a papírjai”.
- az ÁSZ akciója egyértelműen összehozza az ellenzéket, nem pedig megosztja. Ezért hibás politikai lépés a Fidesz részéről, aminek nyilvánvalóan a jelenlegi választási rendszerben az a célja, hogy az ellenzéki erők ne találjanak egymásra és fogjanak össze ellene. Ha az állampárt (pártállam) tovább erőlteti az ÁSZ-on keresztül az ellenzék felszámolását, az akár azt jelentheti, hogy a végén az ellenzék egyesül a Fidesz ellen.
Azért még mindig nem stimmel minden: hogy lett hirtelen az ÁSZ hatóság?
Róna Péter ezt a kérdést feszengette az ATV-ben és a HVG-be írt publicisztikájában is. A közgazdász szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés ellenőrzési szerve, vagyis a törvényhozás része. Így viszont igazságszolgáltatási szerepe nem lehet. Ellenőrizhet, ha pedig jogszabálysértést észlel, akkor az illetékes hatósághoz továbbíthatja.
“Az ÁSZ nem hatóság, nincs és nem lehet felhatalmazása egyedi döntésekre”
– jelentette ki a közgazdász. Róna elmondta, az alaptörvény előírja, hogy a három hatalmi ágat szigorúan el kell választani egymástól. A törvényhozás politikai dolog, az igazságszolgáltatásban viszont nem lehet politikai döntés, a végrehajtásban úgyszintén- tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az Alaptörvény felsorolja a hatóságokat, ebben az viszont ÁSZ nem szerepel.
(Tegyük hozzá, amikor a Czeglédi-ügyben az Országgyűlés törvényt hozott a múltkor, akkor kvázi bíróságként járt el – Róna akkor nem szólalt fel a hatalmi ágak szétválasztása mellett.)
Róna szerint az Alkotmánybíróságnak kellene eljárnia, de a Fidesz folyamatosan szűkítette az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét. A professzor úgy véli, ezt a bírságot nem lehet befizetni, és nem szabad befizetni, fel kell hívni a kormány figyelmét, hogy itt átlépték a Rubicont – mondta a közgazdász az ATV-ben.
Aztán elhangzott a kulcsmondat:
„Ennél végzetesebb lépést az elmúlt 8 évben nem tettek. Ha ez így megy tovább, akkor ennek a vége diktatúra”.