Miért vágyunk annyira a sült krumplira vagy fánkra?

Miért vágyunk annyira a sült krumplira vagy fánkra?

Mindenkire rátörhet a szörnyűséges vágyakozás egy kis sültkrumpira. Vagy fánkra. De mi történik ilyenkor az ember agyában?  donuts-burger-with-fries.jpg

Pontosan tudjuk, hogy egészségtelen, mégsem tudjuk abbahagyni az evését. Túl sokat eszünk belőle. Kívánjuk még. Vajon miért?

A Cell Metalobilsm nevű tudományos lapban megjelent írás szerint

az agyunk inkább választja azokat az ételeket, amelyekben egyszerre fordul elő zsír és cukor is,

mintsem amelyekben csak az egyik található meg.

206 felnőtt agyát vizsgálták meg a kutatók, miközben különféle ételek képeit mutogatták nekik; az ételeket aszerint csoportosították, hogy cukor, zsír, vagy mindkettő található bennük. A kutatásban résztvevőknek korlátozott mennyiségben állt rendelkezésére pénz arra, hogy ezek közül választhassanak és mindenki inkább arra költötte a pénzét, amiben mindkét tápanyag megtalálható.  

A kutatók ebből arra következtettek, hogy az agyunk már előre elkezdi megsaccolni, mennyi kalória lehet egy ételben, mennyi érkezik a szervezetünkbe zsírból és mennyi cukorból, hogy szabályozza, mennyit eszünk. De ha a kettő egyszerre fordul elő egy ételben, akkor az agyunk máshogy viselkedik.

A kutatásunk azt bizonyította be, hogy amikor a két tápanyagot kombináljuk, az agyunk nem jól becsüli az adott étel energia-értékét

– magyarázta a Yale Egyetemen dolgozó Dana Small a cikkben.

Mindezt a kutatók azzal magyarázták, hogy a zsír és a cukor egyszerre nagyon ritkán fordul elő a természetben – egy kivétellel, ez pedig az anyatej, ami gyakorlatilag a babák túléléséhez alapvetően szükséges.

A modern élelmiszeripari környezetben az olyan cukorban és zsírban gazdag feldolgozott élelmiszerek nagyon elterjedtek, mint a sült krumpli, a fánk, a csokoládés szeletek, vagy a csipsz. Ezeknek a jutalmazó potenciálja arra készteti az embereket, hogy túlegyék magukat és elhízzanak

– mondta a kutató.

Az emberiség az elmúlt pár ezer évben növényekkel és állatok húsával táplálkozott, a feldolgozott élelmiszerek csak az elmúlt száz évben terjedtek el.

A természetben azok az ételek, amelyeknek magas a cukor- és zsírtartalma, nagyon ritkák, illetve rengeteg rostot tartalmaznak, amely lassítja az emésztésüket

– mondta Small. Hozzátette: a feldolgozott ételek nagy része viszont teli van zsírral és cukorral.

A kutatók szerint az emberi agy még nem alkalmazkodott ezekhez az élelmiszerekhez és még nem tudja megbecsülni, hogyan és mennyit kellene ezekből az élelmiszerekből megennie. Ezért kívánjuk annyira a palacsintát, fánkot, vagy sült krumplit.

Facebook Comments