Behódolt az ellenzék őfelségének, kollekítven borul le a vezér lábai elé

Behódolt az ellenzék őfelségének, kollekítven borul le a vezér lábai elé

Már az ellenzékiség látszatát sem akarják fenntartani, nem a szavazók, hanem a Fidesz kedvét keresik.
orbantus.jpg

Az történt a héten, hogy

  • a Fidesz lefizette őket a képviselői béremeléssel,
  • a frakciók támogatásának növelésével,
  • a pártalapítványok támogatásának emelésével,

és ezért ők közösen elvonulnak Tusnádfürdőre megköszönni a jóindulatot. Hiszen le is lövethette volna őket.

Miközben az ellenzék a választási kampány hónapjaiban egymással versengve kiáltott diktatúrát, autokráciát, igazságtalan választási rendszert – és egyszersmind ígérte, hogy noha most (akkor) 5-8 százalékon áll, megnyeri a választást mindennek dacára.

Eközben nyilvánvalóan jól tudták, hogy 

  • a választást nem fogják megnyerni,
  • egymással kell harcolni őfelsége ellenzékének szerepéért,
  • és így össze is hozták a harmadik kétharmadot Orbánnak.

És most ki lettek fizetve.

Egyúttal sikeresen kompromittálták magukat.

A legnagyobbat ezzel az MSZP szívta, pedig ők jól álltak abban a csatában, ami legnagyobb ellenzéki párt szerepéért ment. Egyfelől szétesett a Jobbik, és csaknem megfeleződött a közvélemény-kutatásokban, és a kilátástalan anyagi helyzete miatt még a tönk és a megszűnés szélére is került. Továbbá az LMP meg is feleződött, valamint már ott tartanak, hogy a harmadik elnöküket nyírják ki 2 hónap alatt. Mivel a DK-val a Gyurcsány jelentette növekedési korlát miatt érdemben nem kell számolni, az Együtt megszűnt, a Momentum lendülete elfogyott, a Párbeszéd meg betagozódott alájuk, a szocialisták lehettek volna a választás utáni időszak ellenzéki nyertesei.

Egészen eddig.

Azonban nemcsak hogy kitömték őket pénzzel, de megpróbálják azt állítani, hogy mindez teljesen akaratuk ellenére történt. Az érvelés minden elemében hamis. Tóth pártelnök például azt állítja a párt-alapszervezeteknek küldött levelében azt állítja, mint a Fidesz zsarolásának bizonyítékát, hogy csak azért szavazták meg a fizetésemelést, mert különben a frakció működési kerete évi 80 millióval csökkent volna. Ami lehet, hogy igaz, de közben

nem tesz említést arról az évi 200 milliós forintos emelésről, amivel a Fidesz kompenzálta nekik a veszteséget.

A kormánypártok nyilván egyéb – és szokásosan törvénytelen – úton is tudtak volna 1-2 milliárdocskát juttatni Balog exminiszternek, ha már olyannyira erre fájt a foga. Hogy a legális utat választották, az 2 dolgot jelez:

  • magukhoz akarták kötni az ellenzéket (hiszen a pártalapítványi százmilliókat egy újabb szavazással simán vissza lehet vonni),
  • valamint meg akarták menteni a Jobbikot a megszűnéstől.

Mivel eddig a Jobbik megszűnésén dolgoztak, a pálfordulásnak nem lehet más oka, minthogy attól tartottak, csökkenhet a fragmentáció az ellenzéki oldalon, és valaki ki találja nőni magát, amire nyilván az MSZP-nek volt  a legnagyobb esélye.

A szocialisták viszont hagyták magukat kompromittálni, egyúttal megmutatták az Achilles-sarkukat is a Fidesznek: a pénzen kívül más nemigen érdekli őket. Semmi más, csak az. Ami jó esélyeket jelent majd a kormánypártok számára egy későbbi konfliktusban, ha sakkban kell tartani őket. Ha lesz még ilyen. A szocikat ugyanis nemcsak hogy megvették, de be is törték, meg is hódoltatták.

Annyira remegnek a pénzért, hogy még azokat a képviselőket is meg akarják büntetni, akik nemmel szavaztak vagy nem szavazták meg a módosító indítványt. Mindezt annak ellenére, hogy a 16 MSZP-sből csak hatan szavazták meg, 10-en – köztük a pártelnök-frakcióvezető – nem. Mutatni kell a Fidesznek, hogy ők tényleg akartak, csak néhány renitens nem. Nehogy még egy újabb törvénymódosítással mégiscsak visszacsinálja az egészet.

Nemcsak behódoltak, már az ellenzékiség látszatát sem akarják fenntartani.

Ezért mennek el Tusnádfürdőre az LMP és a Jobbik után a szocialisták is. A Tusványos voltaképpen 2 rendezvény: egy Fidesz-tábor és esténként egy fesztivál az erdélyieknek. Valamint ettől egyáltalán nem függetlenül, az utóbbi 8 évben a NER-elit éves-rendes seregszemléjévé vált. Csányi Sándortól és Hernádi Zsolttól Kubatov Gáboron át Németh Szilárdig és a kormánypropaganda vezetőiig mindenki ott mulat. Aki nincs ott, az nem is számít, és számon tartják ki van ott, meg ki nincs.

Aki elhiszi, hogy Molnár Zsolt és a szocialisták azért utaznak 800 kilométert, hogy a helyi ifjúsági szervezetekkel találkozzanak, az talán még a húsvéti nyusziban is hisz. Mintha nem tudnának máshol és máskor találkozni. Mintha egyáltalán számítana valamit az ellenzék jelenlegi helyzetében a külföldi ifjúsági szervezetekkel való találkozó. Mintha lenne bármi esélyük az erdélyi magyaroknál. (Kelemen Hunor februárban már felvilágosította őket erről.)

Az egyetlen esélyük a magyarországi magyaroknál lehetne. Vagy lehetett volna, ha nem kompromittálják magukat a fizetésemelés pénzért történő megszavazásával és a tusnádfürdői vizittel is. (És az mindegy, hogy részt vesznek-e nyilvános fórumokon. Nem a kempingben dőlnek el a dolgok, hanem az Olt túlpartján, a szállodákban.)

Az ellenzéki pártok a választást már eddig sem akarták megnyerni, mert nem látták kivihetőnek, viszont legalább egymás között küzdöttek annak a látszatáért, hogy – szavakban – ki a legnagyobb ellenzéki. Mostanra viszont ez is megszűnt. 

Már nem az ellenzéki szavazók kedvét keresik, hanem a Fideszét.

Úgy látják, hogy a NER mozdíthatatlan, a Fidesszel és Orbán sleppjével kell jóban lenni. Ezért el kell menni Tusnádra, mert ott történnek és ott dőlnek el a dolgok. És a Fidesz tényleg mozdíthatatlan, ha azok, akik tehetnének a leváltásáért, nemcsak nem tesznek semmit, de mégcsak nem is akarnak tenni.

Ez a nyár úgy fog bevonulni a magyarországi politikatörténetbe, mint amikor a parlamenti ellenzéki deklarálta, hogy behódolt Orbánnak és beolvadt a NER-be.

Facebook Comments