- Egy magyar elemző szerint Magyarországon még mindig a volt szovjet titkosszolgálat emberei határozzák meg a politikát és közéjük tartozik a magyar hírszerzés régi-új vezetője is;
- Szégyen-gyalázat, hogy az Európai Néppárt titokban lezsibizi az opportunista Weber győzelmét, így várhatóan ő lesz a konzervatívok jelöltje Juncker utódjaként;
- Kiska nem Áder: a szlovák elnök nyíltan állást foglal az ellen, hogy állami szervek nyilvánvalóan elkendőzik az égbe kiáltó korrupciót ;
- Verhofstadt szerint a Soros ellen előkészített merénylet rávilágít, hová vezet Orbán és Farage mocskos, antiszemita kampánya.
A jelentés úgy foglalja össze az október 23-i Orbán-beszéd lényegét, hogy a miniszterelnök a globalizáció-ellenes erőket igyekezett mozgósítani az európai választások előtt. Épp ezért összefogásra szólította fel a bevándorlást elutasító nacionalistákat. Az euroszkeptikus mozgalom zászlóvivőjeként, az unió liberális értékeinek ellenfeleként hittérítőként próbálja terjeszteni migránsellenes irányvonalát, miközben a populisták az összes tagállamban szeretnének nagyobb befolyáshoz jutni a következő Európai Parlamentben.
A magyar kormány ugyan nyitott Kelet felé, ám az országban még mindig az egykori szovjet titkosszolgálat diktálja a tempót, és a rendszer ismételt feudalizálásában csupán egy szűk politikai kör érdekelt. Így ítéli meg a helyzetet Káncz Csaba, független elemző. A vendégkommentár szerint a Nyugat pontosan érzékeli, hogy a magyar vezetés nem a jogállam és az átláthatóság, hanem a Közép-Ázsiában honos viszonyok felé navigál. A hatalom gyakorlásának technikája és a jogállamról alkotott felfogás mind inkább közeledik ahhoz, ami Törökországban, Oroszországban és Azerbajdzsánban van. Orbán még mindig nem árulta el a népnek, hogy milyen messzire akar elmenni a Moszkva felé vezető úton.
Nem hallani a keleti üzleti stratégiáról sem, pedig arra hatalmas pénzek mentek el, noha az ötlet eleve halva született. A letelepedési kötvények szintén közelebb viszik az országot Közép-Ázsiához. És itt érdemes egy pillantást vetni az egykori szovjet titkos szolgákra, a szilovikokra, akik még mindig meghatározónak számítanak mind az orosz, mind a magyar politikában. Egyik képviselőjük lett nemrégiben a magyar hírszerzés főnöke, noha 30 éve Bonnban kémkedett a Szovjetunió javára. Orbán külpolitikai stratégiája és a Moszkva által beépített emberek miatt van azután az, hogy a Nato láthatólag elzárja az információkat a magyar partnerek elől. A nyugati kollégák legfeljebb terrorgyanú esetén kaphatóak az együttműködésre. Úgy gondolják, hogy ismereteik a magyarokon keresztül eljutnak az oroszokhoz.
A szlovák elnök a kettős újságíró-gyilkosság kapcsán azzal vádolt meg több, magas rangú állami tisztségviselőt, hogy azok csaknem egy évtizede leplezik a szervezett bűnözés üzelmeit. A Denník c. napilapban megjelent kommentárjában Kiska kifejti, hogy az eltelt időszakban több tízmillió eurónyi közpénzt sikkasztottak el, ezek egy része bizonyos emberek zsebében kötött ki, de a hivatalos szervek válasza mindig az volt: nem történt semmi, tessék csendben maradni, nem kell letartóztatni senkit. Ennek megfelelően nem is látni semmiféle érdemi hatósági fellépést. Az államfő szerint minderre az egyetlen ésszerű magyarázat az, hogy a hatóságok igyekeznek elkenni a történteket. Pedig egy állami bűnszövetkezetről van itt szó, politikusokkal, rendőrökkel. Az államfő közölte azt is, hogy állításait a titkosszolgálat jelentésére alapozza, amire ő adott megbízást Jan Kuciak megölése után, miután az oknyomozó újságíró éppen a maffia szlovákiai tevékenységét igyekezett felderíteni.
A kormányfő, aki éppen a gyilkosság miatt lemondott Ficót váltotta, úgy nyilatkozott, hogy Kiska rosszul értelmezi a hírszerzési adatokat. Szerinte a dokumentum nem tartalmaz semmiféle utalást arra, hogy kapcsolat volna a szervezett alvilág, illetve az állam között. Közben a nyomozás csak igen nehézkesen halad Kuciak halála ügyében, bár a múlt hónapban négy ember ellen már vádat emeltek.
Az igazságügyért felelős brüsszeli biztos arra figyelmeztetett, hogy az EP-választást nem lehet rutinnak tekinteni, mert nagyon is félő, hogy azt megpróbálják majd külföldről befolyásolni. Jourová ébresztőnek nevezte, hogy az amerikai elnökválasztás során felhasználták a Facebook több tízmillió személyes adatát a szavazók befolyásolására, továbbá hogy másutt is egyre több a bizonyíték: egyes körök megpróbálják manipulálni az eredményt. Úgy fogalmazott, hogy digitális fegyverkezés bontakozik ki és ez súlyosan veszélyeztetheti a szabad és demokratikus választásokat. Ebből kifolyólag a Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre az egész földrészen hálózatot az interneten zajló választási kampányok nyomon követésére.
Az újság megjegyzi, hogy az európai választási hadjárat előreláthatólag a Salvini és Orbán fémjelezte nacionalisták és bevándorlás-ellenes körök összecsapását hozza a Macron körül tömörülő EU-barát erőkkel szemben. Közben Bannon, Trump volt fő tanácsadója szélsőjobbos frakciót akar létrehozni Strasbourgban.
A lap úgy látja: megérne egy nyilvános vitát, hogy Európát a jövőben olyan konzervatív-nacionalista szövetségnek kell-e vezetnie, amelynek soraiban Orbán és Salvini is megtalálható. A kommentár annak kapcsán írja ezt, hogy úgy véli: a Néppárton belül egyenlőtlen küzdelem folyik a Bizottság következő elnökének tisztéért, mert bár Weber és Stubb programja és stílusa alapvetően különbözik, mégis a színfalak mögött a bajor politikusnak áll a zászló, ami cseppet sem tisztességes. Eközben a pártcsalád jobbra tolódik, mert szeretné ellensúlyozni a keményvonalas nacionalisták és euroszkeptikusok nyomását. Így azután a jól olajozott gépezet Weber jelölése mellett van. Ő pedig várhatóan csak tovább viszi jobb felé az EPP-t. Hajlandó alkura Európa bevándorlás-ellenes ellenfeleivel, így Orbánnal, Salvinivel és Kaczynskival. Ingadozik az ügyben, hogy mit is mondjon, amikor arról van szó, hogy a magyar kormányfő lebontja a fékeket és ellensúlyokat. Megszavazta az EP határozatát, de ellenzi, hogy a Fideszt kizárják a Néppártból.
Annál egyértelműbb Stubb. Mint rámutat, a politikai közepet kell megcélozni. Ez pedig jól összefér azzal, amit Macron akar. Azt hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a barikádra és meg kell védeni az európai értékeket, az alapjogokat, a szabadságot, demokráciát, jogállamot. Ha ehelyett Európa az illiberalizmus felé halad, onnan nagyon nehéz lesz visszatérni. Ő is támogatja a külső határok védelmét, de közben szükségesnek tartja az ellenőrzött és törvényes bevándorlást. Weber már jelentős támogatást gyűjtött össze, beleértve Orbánt is, és azt reméli, hogy a nézetek és a rátermettség kérdése nem számít majd, és a konzervatív EP-képviselők java mellette áll ki. Ez azonban kiábrándító. De lehet, hogy a végén nem is lesz semmiféle Spitzenkandidat, mivel az állam- és kormányfők ellene vannak és az előreláthatólag megosztott Parlament ezúttal nem tudja majd keresztülvinni az akaratát.
Az unióban a jelek szerint mindenki azt csinálja, amit csak akar, a magyarok és a lengyelek után, most az olaszok hívják ki az EU-t és Brüsszelnek nincs válasza a fokozódó válságra. A római populisták alighanem élvezik, hogy keményvonalasként ácsolhatják a maguk ellenségképét. Lehet, hogy ez szavazatokat hoz nekik rövid távon, ám semmiképpen sem oldja meg a gondjaikat: az óriási adóssághegyet, a szerkezeti bajokat, a gyenge termelékenységet. Viszont minden figyelmeztetésre úgy reagálnak: most már aztán elég! Ez azonban semmi jót nem ígér az euróövezet, illetve az egész közösség számára.
Magyarország és Lengyelország után újabb állam veszi magának a bátorságot, hogy a saját tetszése szerint járjon el. És éppen az EU egyik alapítója, így aggasztóan kezd inogni a szervezet alapja, mármint hogy mindenki betartja az értékeket és szabályokat. És Brüsszel még mindig nem tudja, mitévő legyen ezekkel a romboló erőkkel. Még sem Varsó, sem Budapest, sem Róma nem jött rá, hogy Európa csak akkor működik, ha mindenki követi a közös, bár gyakran fáradságos normákat.
Az amerikai hatóságok szerint egy csőbombát talált a gondnok Soros György amerikai házánál, a küldeményt nem a posta kézbesítette, hanem valaki személyesen helyezte el a kerítésen kívül lévő postaládában, New York külvárosában. A szerkezet kb. 15 cm hosszú volt és robbanóport töltöttek bele, a tűzszerészek elővigyázatosságból felrobbantották a közeli erdőben. Hogy mi lehetett a tettes, vagy tettesek célja, az nem ismeretes, egyelőre senki sem vállalta magára az ügyet. Mindenesetre Soros, a milliárdos emberbarát jó ideje céltábla a szélsőjobb gúnya, illetve az összeesküvés elmélet hívei számára. Az utóbbi napokban azt állítják róla, hogy ő szervezte azt a menekültkaravánt, amely Mexikó északi része felé tart. Nem volt otthon, amikor a házi gyártmányú bomba előkerült, de az képes volt emberélet kioltására. Az FBI terrorellenes szakértőit is bevonták a nyomozásba. Most elemzik a környék megfigyelő kameráinak felvételeit, hátha felfedezik rajtuk, ki volt a postás.
A rendőrség a merényletkísérlet után egységeket vezényelt ki Soros György new yorki lakosztályához, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány intézményeihez. Puskákkal és robbanószer kutató eszközökkel vannak felszerelve, az a feladatuk, hogy kiderítsék, azok ellen nem készült e hasonló terrorakció, mint amilyet a befektető házánál sikerült meghiúsítani Az alapítvány úgy reagált, hogy Soros elítél mindenféle erőszakot, és sürgeti a politikusokat, hogy fogják vissza a retorikát. Mert a szavak következményeket vonnak maguk után, és mindenkit felelősség terhel azért, hogy civilizáltabb módon lehessen megvitatni a politikai ellentéteket.
A lap azt emeli ki a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivőjének nyilatkozatából, hogy szélsőséget és erőszakot szül az a gyűlölettel teli retorika, ami napjainkban uralja a politikát az Egyesült Államokban és oly sok más országban is. Amikor a félelem, a hamisság és az erősödő tekintélyelvűség határozza meg a légkört, már az is halálos fenyegetést válthat ki, ha nyilvánosan elmondod a véleményed. A lap hozzáteszi, hogy a szélsőjobb hívei gyakorta közzéteszik a közösségi médiában Soros otthonainak címét, nem egyszer fenyegetések kíséretében.
Az amerikai hatóságok még senkit sem neveztek meg gyanúsítottként a Soros ellen tervezett robbantás kapcsán, de a befektető gyűlöletes figurának számít a szélsőjobb hívei körében, mind az USÁ-ban, mind Kelet-Európában. Olyannyira, hogy Magyarországon a nacionalista kormány sajtókampányt folytat ellene. A Nyílt Társadalom Alapítvány ellentétben áll a hatalommal, mivel az korlátozza a bevándorlást, illetve a menedékkérelmek számát. Azon kívül Soros, zsidó lévén, gyakorta kerül antiszemita összeesküvés elméletek középpontjába szélsőjobbos internetes fórumokon. Az FBI szerint nem futott be előzetes figyelmeztetés a készülő merényletről és nem fenyegeti veszély sem az üzletembert, sem a lakosságot.
Az amerikai Kongresszus mindkét házának képviselői elítélték a Soros elleni merényletkísérletet. A republikánus Rand Paul azt üzente a befektetőnek, hogy az erőszak és a rágalmak esetében teljesen mindegy, hogy a politikai paletta melyik oldalán vannak a célpontok, az ilyen próbálkozásokat el kell ítélni, szembe kell szállni velük. A demokraták szenátusi korelnöke azt mondta: ne legyen félreértés, jobb- és baloldali radikálisok egyaránt elkövetnek aljas erőszakcselekményeket és zaklatásokat. Az ilyen akciókat mind a republikánusoknak, mind a demokratáknak el kell utasítaniuk, függetlenül attól, ki értük a felelős.
Verhofstadt, az európai liberálisok vezetője rámutatott, hogy most pontosan látni, hová vezet Orbán, Farage és az új szélsőjobb kampánya Soros ellen. Veszedelmes az általuk terjesztett antiszemita mocsok és propaganda, de ki állítja meg őket?
A konzervatív újság a Soros-ügy háttereként felidézi, hogy a 88 éves holokauszt túlélő mindenekelőtt a jobboldali populisták táborában szerzett magának sok ellenséget, szerte a világban. Magyarországon már jó ideje éles támadások érik, mert a kormány a többi közt azzal vádolja, hogy ő szervezi a muzulmánok tömeges európai bevándorlását. Emiatt a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodája a hónap elején Berlinbe költözött.
Süddeutsche Zeitung
1. Soros György gyűlölt figura a szélsőjobb szemében, egyre-másra támadják olyan politikusok, mint amilyen Orbán Viktor is, és e kirohanások mögött gyakran találni antiszemita mozgatórugókat. Sorra úgy állítják be, hogy mesés gazdagsága birtokában ő mozgatja a politikai szálakat és eközben egyértelműen utalnak zsidó származására. A magyar kormány rendszeresen igen élesen neki megy. Az állítja, hogy a milliárdos meg akarja buktatni, emellett pénzeli a menekülthullámot. A ’Stop, Soros’-törvény börtönt helyez kilátásba azok ellen, kik segítenek a menedékkérőknek.
2. Az olyan politikusok, mint amilyen Orbán és Salvini, évek óta uszítanak Soros György ellen, akinek alapítvány nemrégiben biztonsági megfontolásokból a magyar fővárosból Berlinbe tette át székhelyét. Az iroda vezetője, Goran Buldioski azt mondja, az új helyen sokkal szabadabban lélegzik, pedig egy évtizeddel ezelőtt még mind a két kezét tűzbe tette volna azért, hogy Európában immár biztonságban van a liberális demokrácia. Ám most mégis azt történt, hogy egy kritikus szervezet a hatalom nyomására elhagyta az EU egyik tagállamát! A macedón születésű szakember neve is rajta szerepelt a Figyelő fekete listáján, „Soros 200 zsoldosa” között. Az alapítót Orbán első számú közellenségnek nyilvánította, plakátkampányba kezdett a választás előtt „Állítsátok meg Sorost’-jelszóval.
Trump is azok közé tartozik, akik gyűlölettel tekintenek az üzletemberre. Hogy Soros házánál bomba került elő, az nyugtalanító következménye az agresszív retorikának, amivel nap mint nap találkozni – mutat rá Buldioski. Példaként említi a Figyelő egyik friss számát, hozzátéve, hogy az egykor liberális folyóiratból mára a rezsim harci lapja lett. Ellenzéki források szerint a magyar kormány csak tavaly legalább 40 millió dollárnak megfelelő összeget költött a Soros elleni hadjáratra. Vagyis nagyjából tízszer annyit, mint amennyit a Nyílt Társadalom Alapítvány évente költ a támogatásokra. Ám Buldioski szerint Magyarország esetében meg akarják növelni ezt az összeget.
3. Magyarországon nem az optimistáknak való az újságíró szakma, az ország az utóbbi években 50 helyet esett vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-listáján és ma csupán a 73. helyet foglalja el. A riport a Népszava szerkesztőségében kezdődik, ahol 50 munkatársat kényszerültek elhelyezni 100 négyzetméteren. Horváth Gábor főszerkesztő elmeséli, hogy mostanában megkétszerezték a példányszámot, de nem lepődnének meg, ha egy nap, munkába jövet, zárt ajtókba ütköznének, mert a média Orbán Viktor vadászterülete lett. És ők az utolsó ellenzéki újság a placcon. Horváth csodával egyenértékűnek tartja, hogy egyáltalán még léteznek. Ebbe az is belejátszik, hogy a kormányhirdetések fontos bevételt jelentenek számukra. Vagyis a miniszterelnök annyira biztos a dolgában, hogy a saját bírálóit finanszírozza. A főszerkesztő erről azt mondja, nem látja át, hogy Orbánnak netán fügefalevélre van-e szüksége, vagy a lelke mélyén még emlékszik arra, milyennek is indult 30 évvel ezelőtt. De ők semmiképpen sem adták el magukat a hatalomnak.
Jócskán megritkult a levegő az Indexnél is, miután Orbán egyik szövetsége megszerezte a kiadó cég tulajdonjogának a felét. Dezső András azonban úgy látja, hogy egyelőre szabadon dolgozhatnak. Kerner Zsolt a 24.hu-nál ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy felesleges megkérdezni bármiről a kormányt, úgysem válaszol. Azon kívül írhatsz, amit csak akarsz, nincs semmi hatása. Lásd a Tiborcz-féle Elios ügyét. A hatalmat egyáltalán nem rendítette meg. Ám az újságíró azt mondja, Sziszifuszként végzik a munkájukat, már ameddig tehetik.