Egy év laufot kapott az MTA, cserébe beáldozták a magyar tudományos életet

Egy év laufot kapott az MTA, cserébe beáldozták a magyar tudományos életet

 „Kígyónak lábsó,

madaraknak fogsor,

diktál a kormány,

írja a doktor.”

palkovics.jpg

Pénteken megállapodott egymással és közös szándéknyilatkozatot is aláírt Palkovics László  innovációs miniszter és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A megállapodás azért jöhetett létre, mert az orbáni diktatúra egyszerűen megvont minden pénzt az MTA-tól, a számlákat se tudták fizetni. Orosz mintára megtörve-zsarolva az Akadémiát, az kénytelen volt belemenni valamiféle megállapodásba, hiszen gyakorlatilag leállt volna minden hozzá kötődő tudományos projekt, ha nem csinálnak valamit. Ebből a szemszögből nézve egészen sok eredményt értek el:

  1. Az MTA lényegében lemondott a kutatóhálózatról jövő január elsejétől;
  2. a kutatóhálózat viszont egyben marad, használhatja az MTA brandet, és az MTA megőrzi a vagyonát.

Az MTA elnöksége eredetileg azt szerette volna elérni, hogy a kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA felügyelete alatt, az irányító testületekben pedig a tudományos közösségnek legyen többsége. A kutatóhálózatnak így egy éve van hátra és fele-fele arányban delegál a kormány és a tudósok embereket az irányító testületekbe.

A 444 részletezi is a megállapodást, amelynek lényege, hogy

  1. a kormány elvette a tudomány függetlenségét,

  2. rátette a kezét a tudományos forrásokra és

  3. növeli a bizonytalanságot a magyar tudomány területén, ami feszültségekre, színvonal-csökkenéséhez és elvándorláshoz vezet (lásd magyar bírói kar).

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma természetesen kiakadt a megállapodáson.

“Az aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást,”

írják. Szerintük a kutatóintézet-hálózat Akadémián kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában

„értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.”

A dolgozók a garanciákat hiányolják és azt követelik, hogy legyen beleszólásuk a megállapodásba. A Fórumnak muszáj igazat adnunk: amikor a kormány olyan hangzatos szavakat használ, mint a „hosszú távú stratégia mentén”, meg a „megállapodás az xy elvek mentén”, az általában semmit sem jelent. Nem is kötelezi őket semmire. 2019. január 1-ig még működik a magyar tudomány, aztán senkinek sincs fogalma arról, mi lesz. (Nem is volt cél. Orbánék egyetlen célja az volt, hogy rátehessk a kezüket az innovációs pénzekre, meg letörjék a tudomány függetlenségét. Megkapták.) Valószínűleg a kutatók egy részének ez elég idő arra, hogy átszervezze az életét Magyarországon kívülre, vagy elmenjen egy másik állásba.

Orbánnak sikerült megtörnie egy újabb, tőle független intézményt. Kár, hogy most a magyar tudományt áldozta be a saját, rövid távú politikai céljaiért. Széchenyi István forog a sírjában. A szomorú az, hogy majdnem 10 millió magyar nézte végig passzívan, ahogy kivégzik az ország jövőjét, a magyar tudományos életet. A Fidesszel remek lesz konszenzust kialakítani ezekben az ún. Irányító Testületekben: a fieszes potentátok 60-as évekbeli, vidéki párttitkár mentalitásával majd hoznak egy papírt, amit a kutatók aláírhatnak, ha szerencséjük van. Ha nincs, még meg is etetik velük.

Az MTA utolsó mondata pár év múlva az lesz: ”Palkovics a szavát adta.”

Facebook Comments