- A szlovák elnökválasztás üzenete: köszönjük az orbáni modellt, de nem kérünk belőle.
- Nem árt ha rákapcsol Orbán, mert a magyarok súlyosabb gondnak tartják a kivándorlást és a korrupciót, mint a migrációt.
- Nagy bajba kerül a magyar gazdaság, ha nem nem áll rá sürgősen az automatizálásra, mert lejárt a beszélő szerszámokra épülő gazdaságpolitika ideje.
A lap szerint az EU-párti és korrupcióellenes Caputova győzelmével liberális fordulatot vesz az Európa nacionalista melegágyának számító Szlovákia. Meglepő, ám elszigetelt politikai eltolódás ez a térségben, amely a földrészen terjedő új nacionalizmus kiindulópontja. Orbán Viktor, illetve a PiS azzal tudott nagy sikert aratni, hogy azt ígérte: távol tartja a muzulmán bevándorlókat és megvédi a keresztény konzervativizmust. Ezzel szemben az új szlovák államfő éppen az ellenkezőjével lett befutó. Esetében a társadalmi liberalizmus annak bizonyítéka volt, hogy ő más, mint az ország politikai elitje, amely nyakig süpped a korrupciós botrányokba. Így pl. az újdonsült elnök azt hangoztatta, hogy a migránsok befogadásával kötelező segíteni a szomszédoknak.
Nagy segítségére volt a rendszerváltás óta nem látott hatalmas tiltakozó hullám, amelyet a kettős újságíró gyilkosság váltott ki. Maga Caputová annak tulajdonítja sikerét, hogy a lakosság kiábrándult az ország vezetéséből, elege van a gyakran erős, unióellenes jelszavakból. Mint mondta, a nagy többség az EU-hoz akar tartozni, és inkább aggódik a korrupció és a napi igazságtalanságok, semmint távoli brüsszeli harcok miatt. Arról is beszélt, hogy az eredményt egyfelől a szlovákiai stabilizálódás, másfelől annak a jeleként lehet tekinteni, hogy talán erősödik az integráció támogatottsága a régióban. Hogy ez utóbbi mennyire igaz, azt e pillanatban nem lehet tudni, mert a nacionalista pártok továbbra is döntő szerepet játszanak a szomszédos államokban. Orbán liberális ellenfelei tavaly korrupcióellenes üzenettel igyekeztek megverni a Fideszt, ám az a bevándorlás elutasításával kétharmadot szerzett. Amúgy az első fordulóban Szlovákiában 25 % állt a radikális, oroszbarát jelöltek mellé.
A kommentár úgy értékeli a szlovák választás eredményét, hogy az a lakosság óhaját tükrözi, mármint hogy elég az orbáni modellből, a populizmusból és a demagógiából. Erre idáig nemigen van példa a térségben, de Caputová győzelme azt támasztja alá, hogy a szlovákok túlnyomó többsége „tisztességes” országban akar élni. Az elemzés fontosnak tartja, hogy az új elnök – akárcsak az első forduló után – ezúttal is köszönetet mondott a támogatásért – a kisebbségek nyelvén is, így a többi közt magyarul. A sikert pedig szerényen értékelte, minden hangzatos, győzelemittas retorika nélkül. Örömét fejezte ki, hogy öv alatti ütéseket, és főként populizmust mellőzve tudott felülkerekedni. Ily módon ellenpólust képez a régió jó pár populista-demagóg-nacionalista politikusával szemben, akiket Orbán Viktor egy személyben testesít meg.
Caputová nincs egyedül, az ún. haladó, balliberális reformpolitikát képviseli, amelynek hívei már egy ideje próbálnak összefogni és támogatókra találni a régióban. Nem egyszerűen a klasszikus liberalizmust hirdetik, vagyis a több jogállamot, átláthatóságot és jobb kormányzást, hanem leginkább társadalmi igazságosságot és átfogó szolidaritást akarnak. A legutóbbi felmérés azt tanúsítja, hogy utóbbi két témára igencsak volna igény a földrészen. Vagyis az olyan demagógokkal szemben, mint Orbán, nem a migrációt, vagy az állítólag hatalmi szándékokkal fellépő Brüsszelt tekintik a legsúlyosabb gondnak. Hanem a hatalmi korrupciót, a rossz gazdaságpolitikát, valamint a gyenge szociális politikát. Ha Caputovának sikerül valóra váltania programja egy részét, az fontos jelzés lesz a térség számára és fordulat nyitánya lehet: el az orbáni modelltől.
Caputová jóformán az ismeretlenségből lett államfő, és elnöksége kísérletnek számít egy olyan országban, ahol idáig a hagyományos értékek és konzervatív nézetek számítottak irányadónak, olyannyira, hogy azokat – szavakban – még a szociáldemokrataként fellépő kormánypárt is hirdette. Az elemzés szintén fontosnak tartja, hogy a győztes külön köszönetet mondott a kisebbségeknek is – azok saját nyelvén. Azt próbálta meg kiemelni, ami összeköt. Így azt, hogy az eredmény igazolja: át lehet törni a gátat a konzervatívok és a liberálisok között. Győzelme politikai szenzáció, de az első forduló után már semmiképpen sem meglepetés. A kampányban azzal keltett feltűnést, hogy pl. az egyházzal és a tömeghangulattal szemben támogatta, hogy meleg párok gyereket fogadhassanak örökbe. Azaz olyasmit képviselt, amit választási stratégák „halálosnak” minősítenek.
Kelet- és Dél-Európában az embereket jobban aggasztja a ki-, mint a bevándorlás. Ezt tanúsítja a legfrissebb felmérés, amelyet 14 tagállamban végzett el az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet. Ez az eredmény jött ki a migráció által leginkább sújtott három déli államban, valamint a magyaroknál, lengyeleknél és románoknál. Ugyanakkor Nyugaton és északon pont fordítva van, ott a bevándorlás az első számú gond. Ám mindent egybevéve az európaiakat nagyon izgatja a korrupció, a nacionalizmus, a terrorizmus és a klímaváltozás is, noha az elmúlt öt év politikáját uralta a migráció ügye.
A kutatás vezetője emlékeztetett arra, hogy a közelgő európai választásokat egyes politikusok úgy adták el, mint olyan csatát, amely a földrész szívéért folyik. Azaz a nacionalisták igyekeznek azt a migrációról tartandó népszavazássá változtatni. Mark Leonard szerint a legújabb megállapításaik azonban reményt adnak az EU-párti erőknek, mármint hogy még lehet támogatást szerezni olyan témákkal, mint az életszínvonal vagy az egészségügy. Ily módon stratégiai tévedés lenne azt hinni a részükről, hogy májusban csakis a migráció dönti el az eredményt.
Az olyan populista vezetők, mint Orbán és Salvini próbálják a bevándorlást állítani a választás középpontjába. Magyarországot nemrégiben riasztó plakátok árasztották el, Brüsszel migrációs politikájára figyelmeztetve. A magyar kormány továbbra is elutasítja a kvótákat. A Néppárt nyomására ugyan a miniszterelnök visszafogta ugyan a kampányt, ám jelezte, hogy bármikor felújíthatja azt. Csakhogy az utóbbi két évben jelentősen visszaesett az Európában érkező tömegek száma. Egyébiránt pedig a többi közt Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában több, mint 50 % a korrupciót nevezte meg a legsúlyosabb gondként.
Marokkói látogatása során a pápa igyekezett bátorságot önteni a migránsokba, egyben a felelősségükre emlékeztette az európaiakat, tekintettel az idegenellenes pártok megerősödésére. Úgy fogalmazott, senki sem nézheti tétlenül sok millió ember szenvedéseit, és hogy a menekülteket különleges védelem illeti meg. Továbbá, hogy csak gazdagabbak lesznek azok az államok, amelyek menedékkérőket fogadnak be, ha sikerül megakadályozniuk mindenfajta hátrányos megkülönböztetést és idegenellenes érzelmet. Emlékezetes, hogy az egyházfő igencsak kiállt az ENSZ migrációs csomagja mellett, amelyet azonban az USÁ-n kívül nem szavazott meg Magyarország, Olaszország és Lengyelország sem. Ezúttal úgy fogalmazott, hogy amíg nem teljesülnek a megállapodás előírásai, addig igazságossággal, irgalommal és szolidaritással kell kezelni a rendezetlen népvándorlást.
Ferenc Rabatban arról is beszélt, hogy ki kell bővíteni a megszokott menekülő utakat, hiszen az év eleje óta már több mint 100-an haltak meg, Európába tartva. Egyben sürgette, hogy parancsoljanak megálljt az emberkereskedőknek. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az uniós országok kormányai igyekeznek ugyan elejét venni a migrációnak, ám közben fegyvereket ad el a háborúban álló Jemennek, amivel csak gerjesztik a menekülthullámot.
Az egységesebb Európáért kíván harcba szállni a májusi választáson Berlusconi. A volt olasz miniszterelnök közölte, hogy azt támogatja, amit egykor az unió alapító atyái tűztek ki célul. A Forza Italia azonban az utóbbi években jelentősen vesztett támogatottságából, az olaszok inkább a migránsellenes és euroszkeptikus Liga mellé álltak. Annak vezetője, a keményvonalas Salvini a nacionalista erőkkel igyekszik összefogni a kontinensen és azt reméli, hogy jelentősen előretörnek a választáson. Fő törekvésük, hogy feltartóztassák az integráció folyamatát és ismét több jogkörhöz juttassák a nemzetállamokat. Berlusconi ezzel szemben az egyesült EU-t szorgalmazza, közös kül- és védelmi politikával.
FAZ
Az egyik bécsi gazdaságkutató intézet szerint lassan elfogy a levegő a gazdaság számára Kelet-Európában, amely pedig sokáig a fejlődés éllovasa volt. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító intézet egyik szakértője úgy foglalta össze legfrissebb elemzésük lényegét, hogy a bulinak vége. Merthogy még az idén is jelentős lesz ugyan a fejlődés üteme, de utána búcsút lehet inteni a konjunktúrának. Ráadásul hosszú távú veszélyek is fenyegetnek. Így a viszonylag alacsony technológiai szint, a politikai intézmények gyengesége, a korrupció és a tekintélyelvűség nyomulása, valamint a lakosság számának gyors csökkenése. Utóbbi pedig csak súlyosbítja a munkaerőhiányt.
Ezzel együtt a WIIW 2,9-3,2 % közti növekedést jósol 2021-ig a 11 államnak, ami azonban csökkenő irányzatot jelent, de még mindig magasabb lesz, mint az EU nyugati felében. Csakhogy a fejlett partnerek gyengélkedése az egyik fő ok, hogy Keleten lehűl a gazdaság. Kína is megtorpan, és nem éppen kedvezően hatnak a fenyegető amerikai védővámok sem. Utóbbiak főként Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot fenyegetik. A visszaesés elsősorban a magyar és a lengyel kilátásokat sújtja. Nálunk a szakértők szerint 3,3 %-ra megy vissza a tempó. Ráadásul a béremelések rontják a versenyképességet és arra ösztönözhetik a külföldi befektetőket, hogy másutt próbáljanak szerencsét. Hogy ezt megakadályozzák, ahhoz a termelés sürgős automatizálására volna szükség.