Ilyen “alaposan” vizsgálja a korrupciót a BRFK

Ilyen “alaposan” vizsgálja a korrupciót a BRFK

A korrupciós pénz “A”-tól származik, ő adta át “B”-nek, “B” pedig állítólag eljuttatta Önnek. Vajon kit hallgat ki ilyen esetben a rendőrség, mielőtt bárkit is megvádol? Ha arra tippel, hogy minden érintettet kikérdez, akkor most bizony meg fog lepődni.

magicbox_0002_2.jpg

Már az érdekes kérdés, hogy ki vádolható vesztegetéssel: akitől a pénz származik, vagy aki a pénzt kapja? A magyar jogszabályok szerint mindkettő, legalábbis akkor ha ennek megalapozott a gyanúja. De mi van akkor, ha a BRFK nem veszi a fáradtságot arra, hogy meghallgassa az érintetteket?

Tegyük fel, hogy belekeveredik egy vesztegetési ügybe, ahol Önnek állítólag kenőpénzt adnak át. A pénz “A”-tól származik, ő adta át “B”-nek, “B” pedig állítólag eljuttatta önnek.

A pénz útja:

A → B → Ön

Tehát elvileg A és B a vesztegető, Ön pedig a megvesztegetett fél.

Legalábbis ezt állítja “B”, hogy megússza a balhét. Az ügy ugyanis a rendőrség elé kerül. De mit tesznek ilyenkor rendőrök? Tényleg csak józan paraszti ésszel átgondolva, kiket kellene kihallgatnia a nyomozóknak? Naivan azt hinnénk, hogy végül meghallgatják az összes érintettet. No de nem a magyar rendőrség! A BRFK nyomozói a következőt teszik:

  • “A”-t (akitől a pénz származik) nem hallgatják ki

  • “B”-t (aki a pénzt átadta) kihallgatják, és azzal kecsegtetik, hogy a vallomást követően megússza az ügyet.

  • Önt szintén nem hallgatják ki a nyomozás alatt. Ellenben leültetik 9 hónapra előzetesbe.

A kihallgatást követően:

  • “A”-t (akitől a pénz származik) nem vádolják meg vesztegetéssel

  • “B”-t (aki a pénzt átadta) szintén nem vádolják meg vesztegetéssel

  • Önt viszont megvádolják vesztegetéssel.

Tehát csak azt vádolják, aki az állítólagos pénzt kapta, akik a pénzt eljuttatták, azokat nem.

A hab a tortán az, hogy miután “B” mégis belekeveredett az ügybe, visszavonta az egész vesztegetésről szóló történetet. Önnek tehát azért kellett 9 hónapot ülnie, mert a nyomozók kételyek nélkül hittek “B”-nek, és ezek után nem is folytattak nyomozást a pénz eredetét/létezését illetően.

Nagyjából ez történt az egyik legnagyobb hazai koncepciós-per esetében is. Hagyó Miklóst a BKV-ügy nyomozati szakaszában egyszer sem kérdezték meg a nokiás dobozról. Sőt a nyomozás két és fél éve alatt attól a cégtől sem hallgattak ki senkit, ahonnan a pénz állítólag származott (még a Synergon vezetőjét, Lazarovics Márkot sem kérdezték ki). Nem is vádolták meg vesztegetéssel sem őt, sem Balogh Zsoltot, a nokiás doboz kitalálóját. Egyedül csak Hagyót.

Ilyen alapossággal vizsgálják tehát a korrupciós ügyeket a rendőrök. Hogy mi a tanulság?

Korrupció-kezelés, vesztegetések visszaszorítása: rég tudjuk, hogy ezek nem a “gonosz emberek” lebuktatására irányuló intézkedések, hanem valójában arra szolgálnak, hogy koholt vádként szolgáljanak arra, hogy a hatalom félreállítsa azt, akit akar.

Ha tehát a kormányon lévő hatalomnak az lesz az érdeke, hogy Önt elkaszálja, akkor el fogja kaszálni, akkor is, ha semmi köze azokhoz a valótlan dolgokhoz, amiket állítanak Önről. Ha érdekük úgy kívánja, meghurcolják, félreállítják, lecsukják, és talán még körítésnek egy olyan legendás mesét is kitalálnak, mint a nokiás doboz.

Facebook Comments