Hol van már Pokorni Zoltán fenyegetése még 2010-ből, miszerint le kell vágni a kezét annak, aki a Fideszből először lop? És hol van már maga Pokorni Zoltán?
Ez most éppen annak kapcsán aktuális, hogy a Világgazdaság közölt cikket Andy Vajna kaszinóbirodalmáról.
Eszerint a korábbi hollywoodi és jelenlegi magyarországi filmcézár
- Budapesten öt kaszinót működtet,
- amelyekben összesen 824 nyerőautomata üzemel.
- a kaszinók évi 15 milliárd forintos bevételt hoznak.
A lapok olyasmi címekkel reblogolták a cikket, mint a Nagyon megy Vajna kaszinóüzlete.
Hát, igen, nagyon megy, sőt, bombabiznisz, miután a biztos bevételt hozó üzletágat az Orbán-kormány és parlamenti többsége az elmúlt néhány évben haveri cégeknek játszotta át.
A piac újraosztása hét lépésben történt:
- előbb megritkították a konkurenciát,
- aztán végleg betiltották.
- Majd két Fidesz-közeli, khm, vállalkozó jutott kaszinókoncesszióhoz,
- akik kizárólagos jogot kaptak az online üzletágra is,
- miután az addigi szereplőket ellehetetlenítették.
- Gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működhetnek, önbevallás alapján adózhatnak,
- és még a koncessziót sem kell kifizetniük, leírhatják a játékadóból.
Az állam brutális veszteséget is bevállalt, csak hogy a haverok jól járhassanak:
A most elvárt és bizonytalan 6 milliárd forint játékadó-bevétel amúgy a töredéke a tiltás előtti 30-40 milliárd forintos biztos állami bevételnek.
Csak összevetésképpen:
- a reklámadóból 2014-ben 8 milliárd forint folyt be,
- a tervezett netadó 12 milliárdos bevételt jelentett volna az idén.
A történet még 2011-ben kezdődött, amikor a kormány előbb havi 100 ezer, majd félmillió forintos gépenkénti különadót vetett ki a főként kocsmákban működtetett nyerőautomatákra. A gépek, bármilyen ellenzéssel is viseltetett irántuk a nem-játékfüggő vendég, alapvetően járultak hozzá a kiskocsmák rentabilitásához.
Emellett az üzemeltetőket egy integrációs szoftver beépítésére, valamint a NAV-nál működő szerverekre való csatlakozásra is kötelezték az ellenőrzés hatékonyságának, így az adózási fegyelem növelésének érdekében. Ez gépenként további egymilliós költséget jelentett.
Ekkor még a kormány (és főként Lázár, mint Fidesz-frakcióvezető) az állami bevételek növelésével indokolta az új adónemet, jóllehet éppen ellenkezőleg, előre is könnyen kiszámolható módon az állam jelentős adóbevételtől esett el, mivel a gépek 80 százalékát visszaadták inkább, minthogy a havi félmillió + integrációs költség kitermelésére zömüknek esélye sem volt.
A 24 ezer addig működőből 4-5 ezer körülire esett vissza az automaták száma, a kocsmák helyett inkább a játéktermek, illetve azok némelyike tudott a piacon maradni.
Már az adó mérséklése is szóba-szóba került, erre a kormány (és Fidesz-KDNP parlamenti többsége) 2012-ben váratlanul inkább betiltotta az egész üzletágat. Ekkor az adóbevétel-növelésre már nyilván hivatkozni sem lehetett, ehelyett megjelent az az indok, hogy
a leghátrányosabb helyzetben lévőket megóvják attól, hogy automatákba dobálják a pénzüket, valamint fölmerültek nemzetbiztonsági érdekek is.
Lázár (már államtitkárként) utóbb a 2011-es adóemelésnek is társadalompolitikai célokat tulajdonított, noha erről akkor még szó sem volt.
A nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozni pedig azért ellentmondásos, mert a 2012-es kormány-, majd parlamenti döntés idején már hónapok óta rács mögött ült Portik Tamás, aki állítólag a MSZP-t vagy Bajnait akarta támogatni a Fidesz ellenében (ezek voltak ún. nemzetbiztonsági szempontok), miközben az automatákkal olyanok foglalkoztak, mint a közismert jobboldali milliárdos, a debreceni Szima Gábor, aki egyben a helyi futballcsapat, a DVSC-TEVA főszponzora is.
Sejteni lehetett, hogy nem a Fideszhez kötődő nyerőgép-tulajdonosok nem maradnak kárpótlás nélkül. A 2012-es törvény a kaszinókkal kivételt tett, zéró tolerancia helyett ott (és csak ott) működhetnek nyerőautomaták, és csaklizhatják el a keményen játszó kisemberek pénzét.
2013-ban jelentették be, hogy zárt tendert hirdetnek állami kaszinó-koncessziókra, egy évvel később már nyilvános volt az eredmény, és nem nagyon meglepő.
A hét koncesszióból
- kettőt (Debrecen, Nyíregyháza) vitt el Szima,
- ötöt a fővárosban nyert meg Vajna.
És egy korábbi koncesszió alapján, a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában, de osztrák befektető működtetésével az év végéig üzemelhet egy kaszinó Sopronban. A három további dunántúli kaszinóra nem találtak megfelelő üzemeltetőt; Garancsi István (Videoton FC) nem vállalta, Tarsoly Csaba (Győri ETO FC) meg azt is elbénázta volna.
A kaszinók fő bevételi forrását a rulett és a kártyaasztalok mellett a kizárólagos joggal működtetett nyerőautomaták jelentik, amelyekért azonban
- már nem kell havi félmilliós fejpénzt fizetni,
- és nem kell integráltan, a NAV-szerverrel összekötve működtetni.
Ennek okán a bevétel harminc százalékát kitevő adó gyakorlatilag önbevallásos alapon működik.
További extraprofitot jelenthet a koncesszió-tulajdonosoknak, hogy a külföldi online szerencsejáték-szervezők csak rajtuk keresztül üzemeltethetnek legális magyarországi oldalakat, amelyeken elérhetik itteni ügyfeleiket.
És ezért a pénzt nem az állam, hanem a koncessziótulajdonos zsebelheti be, és jár még neki adókedvezmény is.
Az online szerencsejáték (főként póker és sportfogadás) elvileg az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. profiljába illik, de valamiért a másfél évtizedes boom dacára sem készült el a cég vállalható online platformja. És hiába a 2010-es nekibuzdulás, az utóbbi öt évben sem történt semmi.
Az Szj. Zrt-n kívül 2011 óta Magyarországon más legálisan nem is működtethetett online gamblingoldalt. A kormány előbb megadóztatni próbálta a piac itthonról is elérhető szereplőit, majd amikor azok nem fogadták el az irreális adóterhet egy olyan dologért, amelyhez a magyar kormány semmivel nem járul hozzá: egyszerűen blokkolták az elérhetőségeiket.
Más kérdés, hogy klónoldalakon és proxyszervereken továbbra is lehet játszani rajtuk Magyarországról, de az itteni számlákra történő kifizetések már illegálisak, és ezért rizikósak. A tiltás miatt ezenkívül már törvénytelen és lehetetlen a magyarországi hirdetési tevékenységük is, ami jelentősen korlátozza az ügyfél-elérésüket.
A helyzet tehát az, hogy az Orbán-kormány 2011-től
haveri kézbe játszott át egy százmilliárdos nagyságrendű üzletágat.
Miközben a magánszereplők kiszorítása mellett az állami tulajdonú céget is kihagyták az üzletből. Az
adóbevételek nem hogy nőttek volna, de jelentősen csökkentek,
és nem is várható, hogy növekedni kezdenének, mivel
a kormány nem is törekszik az új koncesszió-tulajdonosok valós bevételeinek ellenőrzésére.
És ezek után a kaszinónként néhány százmilliós – és mellesleg áfa-mentes – koncessziós díjtól is nagyvonalúan eltekintett az Orbán-kormány, azt leírhatják a játékadóból.
Varga gazdasági miniszter úgy indokolta a dolgot, a cél az, hogy
a hazai játékkaszinó piac a lehető legrövidebb időn belül belül kiemelkedően magas jövedelemtermelő szintet érjen el.
Hát lehet ennél őszintébben fogalmazni?
(Kép: filmtekercs.hu)