A Fidesz sosem létezett konfliktusok nélkül. A pártalapítás után előbb a bázisdemokratákat, majd pár évvel később a Fodor-vonalat szorították ki. Ezután azonban sikerült belül tartaniuk a vitákat, a külső ellenséggel folytatott küzdelem egybentartotta legalább a pártelitet.
A vezérkaron belüli ellentétek megjelenését szokás volt a kétharmados győzelemnek tulajdonítani, annak, hogy eltűnt a külső veszély, ezért a politikai harc a párton belülre tevődött át. Az újkeletű konfliktusokat azonban már a parlamenti kétharmad és a jelentős támogatottság elveszítése sem tudta fölszámolni vagy legalább mérsékelni.
Az Egyenlítő blog összegyűjtötte a 6 legveszélyesebb belső feszültséget, személyi ellentétet, hatalmi konfliktust, amelyek már kifelé is látszanak, és súlyos repedéseket okoznak a válságban lévő kormánypártban.
1. Orbán-Simicska
Természetesen ez a legfontosabb és a legismertebb konfliktus, mert ez volt a leghangosabb is. A 30 éves barátság és több mint 20 éves politikai szövetség megszakadásának oka lehetett:
- Simicska visszaszorítása a gazdaságban,
- Simicska kiszorítása a kormányból,
- Orbán oroszbarát politikai fordulata,
- Orbánnak és Habonynak fájt a foga Simicska médiájára,
- a miniszterelnök autokrata politikája,
- vagy akár mezőgazdasági nagybirtokok visszaszorítására tett állítólagos kísérlet is.
A háború tavaly áprilistól idén februárig fű alatt folyt, bár már nyártól lehetett következtetni rá. Februárban viszont kipattant, amikor fölmondott a Magyar Nemzet és a HírTV teljes vezetősége, mire Simicska legecizte egykori szobatársát. Azóta volt már, hogy ügynökmúlttal vádolta meg, és a birodalom továbbra se állt vissza a harci média szerepébe.
2. Lázár-Rogán
A potenciális Orbán-utódok (vagy wannabe utódjelöltek) között régóta dúl a harc. Ha valami kiszivárog Rogánról (folyton növekvő lakások, egyes belvárosi ingatlanügyek), azt a sajtópletykák azonnal Lázárhoz kötik, és fordítva (Rolex-órák, lézerblokkoló).
A rivalizálás legújabb epizódja a reklámügynökségek körüli harc. Ez elsősorban Orbán támadása Simicska ellen, de fokozza a feszültséget Rogán és Lázár között is. Orbán nemhogy döntene az elsőbbségről, inkább az oszd meg és uralkodj, és a fékek és ellensúlyok elvét alkalmazza (mint mindenkivel szemben, aki nem ő maga).
(Kép: Origo)
A kormányba előbb államtitkári, majd miniszteri rangban beemelt Lázárt Rogán követte a Fidesz frakcióvezetői posztján. Azonban hiába választották a napokban újra, a miniszterelnök nem engedi megerősödni a poszton, hanem a tervek szerint „politikai kabinetfőnöki” pozícióban maga mellé veszi, és Lázár ellensúlya lesz a Miniszterelnökségen (egyúttal megakadályozza, hogy saját hátországot építsen ki – éppúgy, ahogy két éve Lázárral is tette).
A Rogán és Lázár közötti rossz viszony még az ősidőkből származik, a pletykák magántermészeti konfliktusról szólnak, de minden bizonnyal belejátszik már a második ember státuszáért folyó küzdelem is.
Ha tudja, honnan ered a konfliktus, írja meg a kommentek között!
3. Lázár-Schmidt
Míg a Rogán és Lázár közötti konfliktusról semmi hivatalosat nem lehet tudni, a kancelláriaminiszter és az Orbán-rezsim emlékezetpolitikai tótumfaktuma közötti feszültség már a nyilvános személyeskedésnél tart. Schmidt Mária például a 168 Órának adott interjújában azt mondta, hogy a miniszter szándékosan akadályozza a Sorsok Háza megvalósítását. Lázárt fajsúlytalan politikusnak nevezte, aki hamar ki fog esni a politikából.
Rogán és Schmidt mellett Lázár nyílt háborúban áll Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, a MOL alelnökével is, de hosszas megfontolás után ezt végül nem soroltuk a Fideszen belüli konfliktusok közé.
4. Matolcsy-Varga
Bár kifelé ez is kevésbé látszik: a gazdasági miniszter és elődje, a jelenlegi jegybankelnök gyakorlatilag nem áll szóba egymással.
A Figyelő még februárban írta róluk, hogy „A személyiségükből fakadóan a nézeteltéréseiket nem viszik ki a nyilvánosság elé, a küzdelem nem látványos, de úgy tudjuk, szakmai álláspontjuk oly mértékben különbözik, hogy egymás közti kommunikációjuk minimálisra, vagyis a feltétlenül szükségesre szorítkozik.”
Egymásnak ugrottak már az Államdósság-kezelő Központ vezetőjének ügyében, majd legutóbb a bankadó kérdésében. Vargának nem tetszett, hogy a kormány bankadó-csökkentési tervébe megpróbált beleavatkozni a jegybank, amelynek igazgatója egy interjúban válaszolt. Amire Varga kikérte magának a nyilvános kritikát.
A miniszterelnök mindkettejüket nevezte már jobbkezének, dönteni nyilván nem fog közöttük. Úgyhogy páholyból nézhetjük, amíg a párbaj az utolsó vérig folyik, vagy a Fidesz el nem veszíti a hatalmat.
5. Kövér-Szájer
Illetve unionisták és izolacionisták. Kövér és Szájer közt csak ideológiai vita van, de annak jelentősége felmérhetetlen Magyarország számára. Előbbi szerint az EU olyan, mint a Szovjetunió, ami utóbbinak nem tetszik. Az EP-képviselő azt is szóvá tette, hogy a házelnök kitiltotta az EU-zászlót a Parlamentből. Míg Kövér fokozatosan kihátrálna az EU-ból, Szájer szerint „ha a 2008-as világgazdasági válság nem az Európai Unió tagjaként ér minket, Magyarországot padlóra küldte volna a válság”.
Orbán egyelőre nem tett igazságot, bár minden stratégiai kérdésben az ő szava a perdöntő, a Fidesz elmúlt ötéves retorikája arra utal, inkább Kövér álláspontját osztja. (Emlékeznek még a szabadságharcra, meg hogy „Üzenjük Brüsszelnek”?) De kilépni mégsem lehet, mert akkor honnan lenne az a pénz, amivel kiépíti a Fidesz oligarchikus hátterét.
6. Veteránok-ifjútörökök
Az utóbbi az egyetlen jelentősebb ellentét a Fidesz régi politikusai, a veteránok között, amióta Pokorni Zoltán kikopott az első vonalból, mert a polgármesterséget választotta az Országgyűlés helyett. Annál több viszont a konfliktus a veteránok és az újak, az ifjútörökök között. Az utóbbiak mind Orbán legszűkebb környezetéhez tartoznak, az előbbiek pedig 2010-ig tartoztak oda.
Lázár, Rogán, Szijjártó, Habony és Giró-Szász ellen Kövér és Pokorni intézett támadást még a télen, amikor már világos volt a Fidesz népszerűségvesztése (amit az azóta elveszített 2 parlamenti mandátum meg is erősített), mivel szerintük az ő “urizáló” stílusuk és arrogáns hatalomgyakorlásuk vezetett a visszaeséshez. A visszavágás persze nem késett, Lázár állt bele a csatába.
A harc a nagyúri fiatal koronahercegek és a tapasztaltabb úriemberek között zajlik
Nyerésre egyelőre a pöffeszkedő felkapaszkodottak állnak.
2010-14 között végképp megsemmisült a Fidesz régi gárdája. Áder, Kövér díszpintyi pozícióban ülnek, valódi hatalom nélkül. Pokorni visszavonult a hegyre. Szájer régóta Brüsszelbe emigrált, ahogy Deutsch is (bár ő sohasem számított túl sokat). Navracsics fölfelé bukott. Stumpf a pártkatonák ellenzéke az Alkotmánybíróságon. Martonyi már nem kormánytag, Németh már nem is államtitkár, Illés a parlamentből is kiszorult.
A régiek közül egyedül Orbán maradt, és mivel már Simicska sincs, a helyzet mindenben megfelel a terveinek.