Az európai hatásúnak, világpolitikai, sőt történelmi jelentőségűnek beharangozott idei tusnádfürdői beszéd még a jobboldalon is csalódást okozott. Többet mondott el a magyar kormányfőről, mint a dolgok állásáról. Pedig talán fordítva kellett volna lennie.
Kiderül például Orbánról, hogy
1. Nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy Magyarországra nem jelent veszély a migráció
Ha lehet hinni a rendőrségi összesítésnek (és miért ne lehetne), akkor az idén eddig 90 ezer, főként koszovói, szíriai, iraki és afganisztáni migráns lépte át a magyar-szerb határt, miközben a magyarországi menekültszállások kapacitása négyezer fő körüli.
Hol van a különbözet?
Egy részüket már nyilván kiutasította a magyar állam, a többiek viszont továbbálltak Ausztria és Németország irányába. Semmilyen veszélyt nem jelentenek:
nem vesznek el munkahelyeket, áthaladásuk közben jellemzően nem követnek el bűncselekményket és nem konfrontálódnak a magyarokkal.
2. Nem érti, hogy a menekültek nem terroristák
Lehetnek köztük, természetesen. De fundamentalista terrorizmusra sokkal inkább a migránsok másod- és harmadgerenerációja adja a fejét. És jól látszik, hogy ez a másod- és hamadgeneráció se Magyarországra jelentene veszélyt, mert
a bevándorlók nem itt akarnak letelepedni.
Terroristák vagy potenciális terroristák persze a legálisan, a határátkelőhelyeken Magyarországra érkezők között is lehetnek. Mikor fogja az Orbán-kormány leállítani a határforgalmat, lezárni Ferihegyet, és teljesen elszigetelni Magyarországot?
Nincs egyenes összefüggés a bevándrolás és a terrorizmus között, Orbán hazudott.
3. Csúsztat a nemi erőszakról
Orbán idézett egy ENSZ-felmérést, mely szerint a világon – Lesotho után – a bevándorlókkal elárasztott Svédországban a legnagyobb a 100 ezer főre jutó nemi erőszakok aránya (73,6). Ez igaz. De vajon miért nem idézte ugyanabból az adatsorból, hogy Szíriában a legjobb a helyzet (0,1); miközben a bevándorlókkal szintén elárasztott Norvégiában (26,1) pedig egy fél nagyságrenddel jobbak a viszonyok, mint a svédeknél.
Talán, mert az
nem támasztotta volna alá az előre elhatározott konklúziót.
Ha ugyanis a norvég adattal vetjük össze a svéd számot, akkor világos, hogy az eltérés forrása nem lehet a hasonló migrációs helyzet (az egyik skandináv országba vándorlók kevésbé potensek vagy agresszívek lennének, mint a másikban?), hanem sokkal inkább a svédországi nemi bűncselekmények összesítésének módszertana más, mint szinte bárhol a világon. De akkor nem lenne mivel riogatni.
(A terroristák és erőszaktevők kapcsán azért idecitálnánk a hatályos Btk. 338. §-át.
338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
Kíváncsiak lennénk, hogy egy bíró miként ítélné meg a miniszterelnök mondatait.)
4. Nem kenyere a földrajz
Nicolas Sarkozy bukott francia elnökre hivatkozva Orbán azt állította, az egymilliárd afrikai fenyegeti igazán komolyan Európát: az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket.
Ez persze bekövetkezhet. Vagy nem. De mi dolga ezzel a magyar kormánynak? Ez nem a mi problémánk.
Magyarországot a Délnyugat-Ázsia felől érkező nyugat-balkáni migrációs útvonal szeli át; az Észak-Afrikán át Európa felé tartó bevándorlási hullám eddig se érintette, és valószínűleg ezután se fogja.
5. Mások szuverenitása már nem tetszik neki
Az észak-afrikai potenciális fenyegetés hangsúlyozása csak úgy értelmezhető, ha a saját szuverenitására kényes Orbán másoknak meg szeretné mondani, hogy mihez kezdjenek saját országukban (ti. a bevándorlóikat fojtsák a tengerbe). Lásd még, “erről a helyről üzenjük Angliának”.
Orbán egyszerre követel erős Európát és erős nemzetállamokat, ami ellentmondás. Viszont tiltakozik az Európai Egyesült Államok ellen, ami legalább az egyikkel összhangban van. (Az érvelése, miszerint Európának más a struktúrája, emlékeztet Grósz elvtárséra, aki ’88-ban azt mondta, nem vezethető be a többpártrendszer, mert “történelmileg így alakult”.)
Az európai baloldal azért van a bögyében, mert nemzetekfölötti Uniót akar, és “a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát, amely felszámolhatja a nemzeti kereteket”. Mondja ezt 2 mondattal azután, hogy kárhoztatta azt, hogy “az EU-nak csak elvei vannak, szuverenitása nincs”.
Egyszerűen nem érti,
nem lehet egyszerre szuverenitást követelni az Uniónak és a tagországainak is.
6. Végképp bekadt neki a baloldal
A magyar baloldalt pedig azonosítja az európaival, pedig szó sincs arról, hogy a magyar baloldal (vagy inkább nem-jobboldal) “ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat” (mint Orbán állítja). Ilyet se mértékadó baloldali (nemjobboldali) párttól nem hallottunk, se – egy-két szélsőbalos blogot leszámítva – nem-kormánycsahos orgánumban nem olvastunk.
Sokkal inkább arról van szó, hogy a nemjobboldal
a menekültellenes uszítást, a kriminalizálást és a velük való embertelen bánásmódot utasítja el.
A 2004-es referendum fölemlegetésével Orbán rondán összemossa a kisgyerekes házaspárok visszaküldését háborús övezetbe, ahol az életük is veszélyben van, azzal, hogy a biztos egzisztenciával bíró, veszélytelen környezetben élő magyarok 11 éve nem kaptak még egy utazási okmányt a már meglévő mellé. (Azóta már megkapták, és lám, milyen jó nekik.)
7. A matek nagyon nem megy neki
De “a magyarok nem osztoznak a baloldal szellemi ámokfutásában”. Orbán szerint 1 millió 254 válasz érkezett a 8 millió nemzeti uszítási kérdőívből.
- Szerinte a magyarok több mint kétharmada tart a terrorizmus erősödésétől.
- A magyarok háromnegyede szerint a bevándorlók veszélyeztetik a munkahelyeket.
- Négyötödük úgy véli, szigorúbb szabályokra van szükség.
- A válaszadók 80 százaléka szerint a migránsoknak maguknak kéne a költségeiket fedezni.
- 95 százalékuk úgy válaszolt, a bevándolrás támogatása helyett inkább a hazai ügyek kezelésére, családok támogatására van szükség.
Figyeljünk csak: Orbán egymillió ember véleményét úgy állította be, mintha a “magyarok” mondanák azt, nem pedig a kormánypárti szavazók. A meghosszabbított határidejű, szintén közpénzből finanszírozott, szintén uszító plakátkampány dacára a választópolgárok csak alig nyolcada, 12,5 százaléka küldte vissza kérdőívet.
12,5 százalék = 50 százalék +1? Vagy 12,5 százalék = 100 százalék?
Mondhatja erre a kormány, hogy megtehették volna a többiek is. Hát miért nem tették? Talán azért, mert a “nemzeti konzultáció” egy jogilag nem létező intézmény (szemben pl. a mindenféle választásokkal és népszavazásokkal), a Fidesz és az Orbán-kormány hol közvélemény-kutatásra, hol adatbazis-készítésre, hol propagandára és uszításra használja. Akik visszaküldték a kérdőívet, azok elfogadták Orbánék álláspontját, jellemzően egyetértenek a Fidesszel, ők alkotják a törzsmagot.
De az mégis cinikus pofátlanság, hogy ezt az alig egymillió, sőt, az egyetértőket tekintve 700-800 ezer embert Orbán a magyarok egészével azonosítja.
(Kép: MTI/Koszticsák Szilárd)