Az Magyar Szocialista Párt nevéből arra következtetnénk, hogy ideológiájuk előtérbe helyezi a társadalmi egyenlőséget és a szolidaritást. Feltételeznénk azt is, hogy ennek megvalósítását nem csak társadalmunkban, hanem a párton belül is kívánatosnak tartják. Vannak pozitív példák, de szomorú tény, hogy akadnak olyan ügyek is, amikben nem védték meg párttársukat, sőt érdekből még alaptalan vádaskodásba is kezdtek.
Az MSZP összezárása mindig elmaradt a Fidesz már-már pofátlan húzásaitól. Ám voltak olyan ügyek, amikben a szocialisták is kiálltak párttársaik mellett:
- Az MSZP kiállt Hiszékeny Dezső parlamenti képviselő, volt 13. kerületi alpolgármester mellett, akit hivatali vesztegetés elfogadásával vádoltak meg.
- Az MSZP kiállt Boldvai László, a párt volt pénztárnoka mellett, aki a vád szerint több mint kétszázmillió forintot söpört be a pártja holdudvarához tartozó alvócég számlájára Tocsik Márta sikerdíjából.
- Az MSZP kiállt Molnár Gyula volt újbudai polgármester mellett is, akit hivatali visszaéléssel vádoltak meg.
- Az MSZP kiállt Simon Gábor volt elnökhelyettes mellett is, akit költségvetési csalással és hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítanak.
Ám a szolidaritás és az egyenlőség eltűnt az MSZP-ből 2010 tavaszán, amikor kirobbant a BKV-botrány. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest ahelyett, hogy bevédték volna, szó szerint kicsinálták a szocialisták.
Burány Sándor, a fővárosi szocialisták akkori vezetője már 2010. február 2-án kijelentette, hogy a nem cáfolt kiszivárogtatás azt jelenti, hogy gyanúsított lesz Hagyóból. Lendvai Ildikó, az MSZP pártelnöke pedig nem sokkal később már bűnösnek titulálta Hagyót. Kijelentette, hogy: „Aki bűnös, nem fogjuk védeni, ha valaki bűnös, annak nem lesz helye a szocialista pártban”. Az akkor még miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila is azt szorgalmazta, hogy minden korrupt elemet taszítsanak ki a pártból. Bajnai Gordon akkor miniszterelnök pedig kijelentette, reméli, hogy
“a feltárt ügyek és a kiszabott büntetés elrettentő hatású lesz.”
Ráadásul állítólag a párt legfelső köreiből szivárogtatták ki a sajtónak a Hagyó elleni rendőrségi vallomásokat. S bár a korrupció vádjára csak egy tanúvallomás volt, Hagyó bűnösségét szinte mindenki készpénznek vette a pártban. Vagy legalábbis igyekeztek kihasználni a helyzetet arra, hogy Hagyó feláldozásával jobb pozícióba kerüljenek a párton belül.
Miután az MSZP pártvezetése felszólította Hagyót, hogy mondjon le minden párton belüli pozíciójáról, egyedül lökték oda sajtótájékoztatót tartani.
De ki mondja meg, hogy az MSZP mikor sorakozzon fel valaki mögé, illetve mikor ne álljanak ki egy párttársuk mellett? Kinek a döntése volt ez a cserbenhagyás? Kinek állt érdekében a választások előtt, hogy a korrupció szimbólumává váljon Hagyó? Nem gondoltak arra, hogy az MSZP-s főpolgármester-helyettes meg nem védése hatással lesz a 2010-es választásokra?
Azóta már az ügyészség is elismerte, hogy soha sem létezett a korrupciós pénzzel tömött nokiás-doboz. Kiderült, hogy az egyetlen terhelő tanúvallomás is hazugság volt. Ha az MSZP a BKV-ügyben is szolidáris lett volna, talán a 2010-es választások nem adnak kétharmadot a Fidesznek.