Ennek a pernek már sosem lesz vége?

Ennek a pernek már sosem lesz vége?

Az utolsó etapját kezdte meg a Hagyó-per. Tanúkihallgatással, illetve a gyanúsítottaktól lefoglalt adathordozókról készült másolatok kapcsán igazságügyi szakértői vélemények ismertetésével folytatódott kedden a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken.

Az ügyre rálától előzetesen úgy kalkuláltak, hogy még az év vége előtt elsőfokú ítélet születhet a több mint három éve zajló perben. A keddi tárgyalásinap viszont ez nyilvánvalóan felülírta. Az ügyész egy napot még kért, így nem három, hanem négy tárgyalási napon át fog folyni a vádak ismertetése. Annyi már bizonyosnak látszik, hogy ismét módosítani fognak a vádiraton. Sokadjára.

10450932_295575797291299_7606101216025030579_n.jpg

Miért húzódott el ennyire a per?

Emlékeztetőül:  2012. június 13-án tartották az első tárgyalási napot a Hagyó Miklós és 14 vádlottársa ellen folyó perben. A közel 40 ezer oldalnyi dokumentumot produkáló nyomozás 2011 decemberében zárult. Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és társait “maffiavádakkal”, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel  2012. januárjában vádolták meg. Az ügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet mintegy másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Az elsőrendű vádlott Hagyó Miklósnak a vádiratban felsorolt bűnesetek közül hármat rónak fel. A hűtlen kezelést az AAM tanácsadó cég szerződései kapcsán, amiért az ügyészség szerint a BKV pénzéből rendeltetett magának egy 50 millió forintos tanácsadói anyagot, amit aztán főpolgármester-helyettesként használt fel. A hivatali visszaélést, amiért a HÉV utastájékoztató rendszereinek kiépítése ügyében a munka igazolásra kötelezte a BKV illetékes vezetőjét, Balogh Zsoltot. A vesztegetés és a zsarolás pedig azért került fel a bűnlajstromára, mert állítólag 2008-ban és 2009-ben is 15-15 millió forintot követelt ki Balogh Zsolttól. Bár a vádirat nem nevesíti, könnyen kitalálhatjuk, hogy ez az elhíresült nokia-doboz vád.

A büntetőpert illetékességből a Fővárosi Törvényszéken kellett volna tárgyalni, de Handó Tünde, az OBH frissen kinevezett elnöke – a bíróság leterheltségére hivatkozva – 2012 februárjában a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. Az áthelyezést úgy indítványozták, hogy még nem volt készen az ügyek áthelyezését megalapozó eljárási rend, csupán egy tervezet keringett a bíróságok között. 2012. február 16-án, négy nappal az eljárásrendet megalkotó OBH elnöki határozat előtt elsőként ezt az ügyet helyeztek át vidéki bíróságra.

A védők 2012 áprilisban fordultak beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, kifogásolva, hogy Handó Tünde jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül jelölte ki a Kecskeméti Törvényszéket az ügy tárgyalására. Az Alkotmánybíróság végül 2013 decemberében megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tévő jogszabályt, mivel az a tisztességes eljárás két követelményét – a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot – is sértette, illetve  alkotmányellenesnek ítélte azért is, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem volt biztosítva jogorvoslat.  A Kecskeméti Törvényszék ezután szinte azonnal illetékesség hiányára hivatkozva a Fővárosi Törvényszékre utalta a pert. A Fővárosi Törvényszék 2014. január 7-én állapította meg saját illetéktelenségét, és a bíróság kijelölésére a Kúriát kérte fel. A hosszas huzavona után a Kúria döntött. Érvelésük szerint azzal, hogy a kijelölt Kecskeméti Törvényszék tárgyalni kezdte az ügyet, illetékessége rögzült. Magyarul: ahol elkezdték, ott fejezzék be. Függetlenül attól, hogy alaptörvény ellenesen került az ügy Kecskemétre, és attól is, hogy a Kecskemét Törvényszék már egyszer kimondta illetékességének hiányát.

Mi maradt a leghangzatosabb vádból?

Bár a vádiratot már többször módosították, annak legfontosabb elemei megmaradtak, így jelen pillanatban a kétszer 15 millió forintos nokia-dobozos pénzátadást is tartalmazza.

Már 2012 októberében, a Kecskeméten folyó tárgyalás során Balogh Zsolt lényegében visszavonta korábbi vallomásait. “Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni” – magyarázta, hogy miért is adott interjút 2010 tavaszán a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek, épp a választási kampány véghajrájában. Nyomozati vallomásait állítása szerint nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott, egyebek között a nokia-dobozról, hogy elkerülje a börtönt. 2015 márciusában Balogh végül kimondta: Hagyó nem utasította őt törvénysértésre, ő maga sem követett el ilyet, és pénzt sem adott át Hagyónak – sem nokiás dobozban, sem máshogy. Egyúttal bocsánatot kért a volt politikustól.

Júniusban újabb információk jelentek meg, ezúttal arról, hogy már az ügyészség sem hisz a nokia-doboz történetében. A KNYF ekkor szüntette meg a vesztegetés miatt indult nyomozást. Indoklásuk szerint “a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”. Csak érdekességképpen: 2012 októberében, amikor a tárgyaláson Balogh elmondta, hogy már nem tartja fenn korábbi vallomásait, Hadnagy Ibolya bírónő megkérdezte az ügyészt, folyik-e nyomozás a Synergon-ügyben. Annak kapcsán, hogy honnan származott a vádiratban nevesített kétszer 15 millió forint.  Kiderült, hogy nem folyik. A vádemelés után kilenc hónappal elkezdődött nyomozást szüntette meg tehát az ügyészség 2015 júniusában.

A BKV-ügy, vagy Hagyó-per természetesen nem csak a több választási kampányban is használt nokia-dobozról szól, bár ez az ékköve a vádaknak. 15 vádlott, 21 vádpont, majd száz tárgyalási nap két részletben, hiszen egyszer már elölről kellett kezdeni a pert.  Eddig úgy nézett ki, hogy talán az év végére végre születhet első fokú döntés Kecskeméten. Most már azt sejtik inkább, hogy átcsúszik a 2016-os évre az ítélet.

Facebook Comments