5 intő jel, avagy ezért nem szabad arabokat befogadni

5 intő jel, avagy ezért nem szabad arabokat befogadni

  1. (Figyelmeztetés #1: Az Egyenlítő blog szerzői gyökeresen eltérő álláspontokat képviselnek ebben a kérdésben is. Célunk értelmes vitákat kiváltani, lefolytatni veletek és szerzőtársainkkal. Bővebben blogunk “következetlenségéről” itt olvashattok.) 
  2. (Figyelmeztetés #2: Miért arabozok a cikkben? Nem, ez nem a radikalizálódásom jele. Mivel a posztban több arab népcsoportról beszélünk, ezért az általános, Biblia szerinti “arab”-értelmezést használom. Ergo arab mindenki, aki Ábrahám törvénytelen leszármazottja, és azoknak minden leszármazottja is.)

A kezdetektől következetes magyar álláspontot elutasító Európa lassan kezd észhez térni. Merkel és a többi befogadás-párti vezető képmutató politikája hetek alatt omlott össze és vált hiteltelenné. Nem Orbán Viktor cáfolta meg őket, hanem az élet. Olyannyira, hogy ők maguk is kitették országaikra a “megtelt” táblát, és most már azon gondolkoznak, hogyan lehetne Szíria közelében kezelni a kérdést, és közben megfékezni az EU-n belül vallási okból dühöngő, arcátlanul követelőző, fenyegetőző arabokat. Véleményem szerint nincs több dolgunk a gazdasági bevándorlókkal, mint például az Öböl-országoknak:

pénzzel segítsünk, és így tartsuk magunktól távol ezt a ránk nem tartozó problémát.

Ezt teszik például az Emirátusokban is, pedig ők azért kulturálisan közelebb állnak “testvéreikhez”.

mecca-saudi-arabia.jpg

Mekka, a Nagy Mecset és az Óratorony (Kép: Reuters)

Szerintem ezen jelenségek miatt kell feltartóztatni és kitenni az EU-ból a százezrével beözönlő arabokat:

1.) Máris idehozták a vallási konfliktusaikat

Saját magam és mások lelki békéje érdekében sem kezdek bele a saríát alkalmazó, nemi erőszak felett szemet hunyó európai no-go zónák létrejöttének minősítésébe, mert az könnyen a blog betiltásával és büntetőeljárással végződhetne. Elég, ha megemlítem azokat a friss híreket, amelyek szerint Németországban vallási okokból (nem először) százával mentek egymásnak afgánok és szírek. Ott több német rendőr megsérült.

Innentől pedig sem a vallási ok háttere, sem a gyakran hivatkozott, szép és sokszínű iszlám vallás finomságai nem érdekelnek.

Ha Európában ránézésre tudjuk üldözni az szcientológiát, a fényevést és az oltásellenességet, akkor egy olyan vallást sem lehet probléma betiltani, amelyik a mai napig elfátyolozásra kárhoztatja a nőket, és amelynek követői évente százával tapossák halálra egymást útban egy szent kő felé.

Nem a liberális hagyományokat sárba tiporva, hanem éppen azokért kiállva kell betiltani ezt az idejétmúlt és idegen őrületet a modern Európában.

2.) Abszurd követelésekkel állnak elő

A bevándorlás által komolyan sújtott Svédországban egy menedékkérő fejtette ki a svéd közszolgálati televíziónak, hogy mik az igényeik – szól a friss hírAmikor idejöttünk, itt találtuk magunkat ezen a helyen. Harminc percet kell sétálni a legközelebbi élelmiszerboltig, a legközelebbi kórház 45 percre van autóval, és nincsenek iskolák – mondta a gazdasági bevándorló, miközben a háta mögött megható élőképbe rendezte társa a jelen lévő gyerekeket.

A központi elhelyezést kérő személy természetesen nem menekült, menekültek ugyanis nincsenek az EU-n belül, lévén ezen jobb fizetésért menetelő bevándorlók élete Törökország és/vagy Líbia óta nincs veszélyben. Én személy szerint egy olyan Pest megyei községben élek, ahol szintén gyalog fél órára van a legközelebbi közért, autóval 45-50 percre a legközelebbi kórház, és ahová a mentő és a rendőr egy óra alatt ér ki (tapasztalat). Ha az ilyen követelőző, ujjlenyomatot adni, törvényeket és kulturális szokásokat betartani képtelen embereket befogadja például Svédország, akkor örüljenek, hogy lyuk van a fenekükön.

A helyzet egy tegnapi hír szerint Finnországban sem jobb. Onnan százával távoznának a menekültek szegény svédekhez. “Elmondhatjátok a világnak, hogy utálom Finnországot. Túl hideg van, nincs tea, nincsenek éttermek, nincsenek bárok, és nincs senki az utcákon, csak autók.”

3.) Sajátjaik uszítják ellenünk a hozzánk vándorlókat

Idén szeptember 11-én a jeruzsálemi Al-Aksza mecset imámja, Muhammad Ajed sejk felszólította az Európába menekült muszlimokat, hogy csináljanak sok-sok gyereket az „eljövendő kalifátus” nevében, hogy így hódítsák meg a kontinenst. “Azt kívánják, bárcsak mind halottak lennénk, de elveszítették a termékenységüket, ezért mindezt közöttünk szeretnék megtalálni. Mi majd adunk nekik termékenységet! Gyermekeket fogunk nekik szülni, és így fogjuk meghódítani az országaikat” – hangzott a szónoklat.

hajj.jpg

Ima a hadzson (Kép: CNN)

Európa jelen formájában bukásra van ítélve, ha nem ismeri fel, hogy

az ilyen beszédre milyen sok (ráadásul harmadik világbeli dinamikával szaporodó), letelepülni készülő vagy már itt élő muszlim lehet vevő.

És akkor még nem beszéltünk azokról az iszlám szélsőséges csoportokról, akik potenciális terroristákat próbálnak toborozni a menekültek között, vagy épp európai terrorakciókra szólítják fel az erre fogékony és egyre csalódottabb “vendégeinket”.

4.) Nem tudják elfogadni az elutasítást

Előrebocsátom, hogy itt bizony általánosítani fogok. Akit zavar az “általánosítás”, az olvasson pártközleményeket. (Régen írtam ilyeneket, ez segített felismerni ártalmasságukat és átlátni rajtuk.)

A politikai pártok által irányított közbeszéd egyik legnagyobb bűne szerintem az, hogy a túlzott politikai korrektségtől hajtva

létrehozták a “gondolatbűn” kategóriáját.

Még ártatlan következtetéseket sem merünk sokszor levonni egy-egy embercsoport viselkedéséről, mert máris kirekesztőnek érezzük magunkat, vagy annak bélyegeznek minket.

Én ma már tudom magam érvek és értékek mentén szocdemnek nevezni úgy, hogy közben nem vitatkozok kényszeresen olyan tényekkel, mint hogy

  1. a cigányok általában hangosabban beszélik meg nyilvános helyen a családi konfliktusaikat, örömeiket,
  2. a magyarok általában pesszimisták,
  3. az arabok pedig általában addig kedvesek, amíg az van, amit ők akarnak.

beremend-menekultek.jpg

Beremend (Kép: MTI)

Mások a kulturális gyökereink, ennyi, fogadjuk el, ismerjük fel. Tunéziában, Líbiában (és Brüsszelben) járva találkoztam a számomra vérfagyasztó arab kedvességgel, ami addig tartott, amíg odaadtam a kért pénzt a fotóért, megvettem a fél városon utánam hurcolt szuvenírt, megmondtam a pontos időt, eltakartam a barátnőmet a szemek elől. Mikor nem volt nálam apró, nem akartam elővenni a telefonom, nem kellett a szuvenír, vagy épp nem volt elég hosszú a nadrág a páromon, akkor általában egyből passzív-agresszív vagy nyíltan támadó magatartással találkoztam. Épp, mint a határainkon.

Nem engedtek be, miközben mi csak kedvesen segítséget kérünk? Akkor rátok törjük az ajtót! Messze a közért Svédországban? Egyből a torkotoknak ugrunk az állami tévében!

5.) Korlátozzák az EU-s állampolgárok és fuvarozók szabad mozgását

A gazdasági bevándorlók olyan tempóban és számban menetelnek biztonságos országok között jobb fizetések és kényelmi szempontok között válogatva, hogy ez már napi gondokat okoz nekünk, itt élőknek és a nemzetközi fuvarozóknak. Amellett, hogy lassan belső határainkat is zárni kell miattuk, és a gazdaság is megérzi a fennakadásokat az áruforgalomban, van más gond is.

  1. Milyen jogon vonja meg tőlem például az állam vagy az EU azt a lehetőséget, hogy bármikor kiszámítható keretek között vonatozhassak Bécsbe?
  2. Mikor lett az európai prioritás, hogy a sajátjaik által sem befogadott gazdasági bevándorlókat segítsük ebben a bizarr álláskeresési és kecóválogatási turnéban a mi rovásunkra?

Én erről lemaradtam. Végezetül álljon itt egy Kertész Imre idézet:

“Még a politikáról kellene egyet s mást mondanom, de az igazán fölösleges és unalmas időfecsérlés lenne. Arról volna szó, ahogyan a muzulmánok elárasztják, s majd birtokukba veszik, magyarán elpusztítják Európát; ahogyan Európa mindezt kezeli, az öngyilkos liberalizmusról és az ostoba demokráciáról; demokráciát és szavazási jogot a csimpánzoknak.

Mindig ez a vége: a civilizáció eléri azt a túltenyésztett állapotot, amikor többé már nemcsak hogy képtelen rá, de már nem is akarja megvédeni magát; amikor, látszólag értelmetlen módon, a saját ellenségeit imádja. Ráadásul mindez nem mondható el nyilvánosan. Miért nem? A kérdés nem nyugtalanítana, ha időközben nem vált volna belőlem »közéleti ember«.

Kezdem megérteni a kényszert, amelyből az általános nagy hazugság táplálkozik; egyszerűen lehetetlenség megvívni a kényszerrel, a politikusnak azért, mert elveszíti népszerűségét, az írónak ugyanezért; a jó modor a hazugság és a totális önfeladás.”

Németh Gábor

 

A témában született előző írásomat és az arra írott olvasói és szerzői válaszokat az alábbi linkeken érheted el:

Így lettem ballibből turbómagyar 8 lépésben

Rengeteg ártatlan gyerek, de Röszkén teljesen elpattant a húr

Pechetek van, hogy nem Münchenben születtetek

Az új népvándorlás történelmi háttere

Hat kérdés – mielőtt eluralkodik rajtunk a rettegés

Hét probléma, ami súlyosabb a menekültkérdésnél

5 pontban a keresztes háború bukásáról

Kapcsolódj be a vitába kommentekben vagy a Facebookon!

Facebook Comments