A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár néhány olvasótermében biztos mindannyian jártatok már. Van azonban itt néhány igazán különleges terem, ami eltér a többitől. Ebben a hét teremben úgy érezhetitek, mintha nem is könyvtárban, hanem palotában lennétek. Tulajdonképpen így is van, hiszen a mai könyvtár annak idején a Wenckheim-palotába költözött be. Az átalakítás négy évig tartott, ám hét teremben is meghagyták a palota gyönyörű barokk díszítését.
Megmutatjuk a Szabó Ervin hét legszebb olvasótermét, és
eláruljuk, mire használta egykor a grófi család ezeket a különleges termeket.
Az is könnyen előfordulhat, hogy olvasás közben pont a grófné lélegzetelállító budoárjában, vagy a gróf hangulatos dohányzószobájában foglaltok helyet.
Fogadóterem
Az egykori fogadóterem közvetlenül az előcsarnok felett helyezkedik el. Amikor épp nem hétköznapi olvasóteremként működik, akkor ma is reprezentatív események színhelyéül szolgál, felolvasásokat és díjátadókat is tartanak itt.
Arany budoár (Madaras terem)
A fogadóteremből nyílik az arany budoár vagy más néven a Madaras terem, ami eredetileg Krisztina szobája volt. Ha szemfülesek vagytok, ti is megszámolhatjátok a mennyezet közelében “repkedő” arany madarakat.
Dohányzószoba
Az eddigi termektől sötét tónusával, tölgyfa burkolatával teljesen eltér a dohányzószoba stílusa. A karzat, a fából készült csigalépcső és a könyvtárszekrények – noha jól illeszkednek a berendezéshez -, nem eredetiek, hanem már a könyvtár idején építették.
Ezüstszalon
Az ezüstszalon Wenckheim Frigyes gróf társalkodó szobája volt. Kinézetében az arany budoár párja, ezüst díszítésű tükörképe, leszámítva, hogy itt nincsenek madarak. Érdekesség, hogy általában a férfi színe az arany, és a nőé az ezüst, Wenckheiméknél azonban szokatlan módon Frigyes valamiért átengedte feleségének az arany színt.
Kis táncterem
A kis táncterm falán lant alakú tükröket láthattok, amik egy nagyobb, plafonig érő tükröt fognak közre. A nagy tükröződő felület nem csak a térhatást növelte, hanem arra is jó volt, hogy a gróf ezen keresztül jelezzen a kis táncterem és a nagy táncterem közti karzaton helyetfoglaló zenekarnak. A szép barok díszítés ellenére egyébként nem barokk zenészeket hívtak. A Wenckheim-bálokon magyaros dalokat előadó cigányzenészek húzták a talpalávalót.
Nagy táncterem
A nagy táncterem teljes egészében XV. Lajos stílusát idézi, az ornamentika mindent elborít. A tánctermekben állítólag egyszerre ötszázan is elfértek. Tágassága és gazdag díszítettsége udvarképessé tette, volt, hogy az uralkodó is megfordult e báltermekben.
Ebédlő
A mai művészeti olvasóterem eredetileg ebédlőként funkcionált. A szomszédos termek fehér-arany színvilágával ellentétben itt is a dohányzószobához hasonló sötét színek és faburkolatok dominálnak. Ez az egyetlen terem, ahol eredeti helyén maradt meg a hatalmas és díszes csillár.
