Na jó, vadvédelmi átkelőket talán lehetne rajta rajta csinálni.
De köztünk szólva, meglepő volt, amikor kb. egy éve kiderült, hogy a zöldhatár gyakorlatilag őrizetlen, boldog-boldogtalan átjárhat rajta. Pedig az a különösen jelentős schengeni övezet külső határa; föltételezhető volt tehát, hogy az államok fokozottan ellenőrzik. Nem éppen a bevándorlók, hanem főként a csempészek ellen. Ebbe persze beleértve az embercsempészeket is. De nem tették. Eddig legalábbis nem.
A kerítés hasznos eszköz a határvédelemre, ez kétségtelen. Amikor korábban az írtuk, hogy értelmetlen,
- mert ha tényleg milliós tömegekről van szó, akkor azt úgyse tudja megállítani;
- mert élőerő úgyis kell az őrizetére, ami már önmagában elegendő a feladatra, kerítés nélkül is;
- mert csak másfelé tereli a menekülteket;
- és mert az eredeti problémát (ti. a Németországba történő bevándorlást) úgysem oldja meg,
akkor félreértettük a jelentését. Azt hittük, egy technikai eszköz szimbolikus célokkal a szavazók begyűjtésére. Részben persze ez is. De nem lesz érdemi hatása a probléma megoldására, mert nem lehet, mert az állam nemzetközi és magyar jogi kötelességei mindenképpen megakadályozzák a határok teljes lezárását.
Az föl se merült bennünk, hogy
az Orbán-kormány hallgatólagosan, a gyakorlatban fölrúgja a menekültügyi konvenciót, és megszegi saját Alaptörvényét is.
Pedig tudták, hogy amit tesznek, az ezt jelenti, és tudták, hogy ezt nem fogják szó nélkül hagyni. Mégis megtették, és ami még különösebb, ezt Brüsszel egyelőre szó nélkül hagyta.
Mindenki a kerítéssel van elfoglalva, és az Európai Bizottság szóvivőitől a budapesti amerikai nagykövetig azt hangoztatja, hogy
- a határok védelme tagállami hatáskör,
- valamint hogy minden országnak jogában áll megvédeni saját határait.
Amit általában úgy dekódolnak, hogy a nyilatkozó támogatja a kerítést, de legalábbis nem szállt szembe vele. Pedig nem a kerítés a lényeges, hanem annak jogi környezete.
A magyar kormánynak kvázi automatikusan értesítenie kell Brüsszelt a magyar jogszabály-változásokról, ám ezt a menekültügyi törvény kapcsán elmulasztották. Ez arra utal, hogy tudták, amit tesznek, az tilos. Az EB viszont olvas magyar újságokat, ebbe beleértve a Magyar Közlönyt is, és feltűnt nekik, hogy
a magyar állam szisztematikus elutasítja a szerb határon benyújtott, a nemzetközi védelem megadására irányuló kérelmeket:
- mindenféle bizonyíték,
- jogi védelem
- és érdemi jogorvoslat nélkül.
Nem véletlen, hogy nem tájékozatták se előre, se utólag az EB-t, és amikor Brüsszel október elején mégis magyarázatot kért, akkor időhúzó haladékokhoz folyamodtak. (Ha jól számoljuk, mostanában érkezhetett meg a magyar kormány válasza az uniós központba, ahol épp vizsgálják – hacsak nem kaptak újabb haladékot.)
Ezt azért nehéz lesz kimagyarázni, mert az érdemi vizsgálat, bizonyítékok, védelem és jogorvoslat nélküli elutasítás egyértelműen a genfi egyezmény felrúgását jelenti.
A jobber kormánypropagandisták, a Századvég állami milliárdokkal kistaffírozott habonyistái mostanában azon örömködnek, hogy Merkel is elismerte, talán nem mindenki menekült, aki a Közel-Keletről vagy Afrikából mostanság Európába érkezik.
Persze, hogy lehet. Eddig se állított mást senki (vagy legalábbis csak kevesen). De addig nem tud kiderülni, hogy ki menekült és ki gazdasági bevándorló, amíg az erre jogosított szerv meg nem vizsgálja a kérelmét és a körülményeit. Egyenként és alaposan, nem pedig csoportosan és prekoncepcióval.
A magyar kormánytagok azzal indokolják a szisztematikus elutasítást, hogy Szerbia, Horvátország és Görögország biztonságos állam, onnan nem kell menekülni, tehát aki onnan jön, az nem menekült. De ki állapította meg az említett országokról, hogy azok biztonságosak? Hát a magyar állam, temészetesen. (Szemben például a Kúria véleményével, hogy a nemzetközi állásfoglalásokat ne is említsünk.)
Gondolhatnánk persze, hogy ehhez joguk van; hogy a Fidesz-KDNP tavalyi választási győzelme és parlamenti többsége följogosítja őket törvénybe foglalni, hogy a biztonságos harmadik országon keresztül érkezőket Magyarország automatikusan nem ismeri el menekülteknek.
De az a helyzet, hogy nincs joguk.
Nem kizárólag a genfi konvenció miatt (ez annak gyakorlati felrúgása, jogi kicselezése), hanem azért, mert tételesen mond ellent a saját Alaptörvényüknek. Amit még akkor sincs joga a Fidesz-KDNP-nek fölrúgni, ha ők írták, és úgy gondolhatják, írhatták volna máshogy is, ha ez akkor eszükbe jut.
Az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis
“Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”
Tehát Magyarország védelmet nyújt, ha más ország nem nyújt védelmet.
Még akkor is ha az a más ország biztonságos volna esetleg. Ezt írta 2011-ben Szájer úr, ezt nyújtották be Lázár és Harrach urak, ezt fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése. Illetve a Fidesz és a KDNP, tehát ez egy politikai program alkotmányos szintre emelve. De ők emelték oda, és ha már odaemelték, akkor tartaniuk kell, kellene magukat hozzá.
Így utólag már kár, hogy olyan gránitszilárdságú, mennyivel jobb lett volna ezt is ráfogni a kommunistákra!
De mit nekik egy kis alaptörvénysértés, amikor az Alkotmánybíróság is KDNP-s többségű (mint azt Orbán miniszterelnök maga volt szíves közzétenni: 10. bekezdés.) Ahogy a bonmot tartja, a sztálini alkotmány is demokratikus lett volna, ha betartják. (Persze ez nem igaz, de ezt hagyjuk.)
Tehát nem a kerítés a fontos, hanem hogy mire használják. Ezért – első hallásra bármilyen nevetségesnek tűnik –
van különbség aközött, hogy valaki kerítést épít vagy kaput szárnyakkal.
De mivel a kerítés megállította a Magyarországon való átvándorlást, és nem kellett menekülttáborokra se költeni, a kerítés népszerű, tehát támogatni kell. A valódi problémát meg majd megoldják mások. (Hihetetlen látni, hogy ezt milyen örömmel figyelik a magyar jobboldalon, és hogy Orbán sikerének tudják be mások gondjait.)
Csak az a baj, hogy ezzel Orbánék kiírták Magyarországot a civilizált államok közül. A kerítéssel önmagában nem lenne baj, de ez nem pusztán drótakadály, hanem a jog szándékos és büntetlen megsértésének szimbóluma. Egyelőre (vagy főként) a szírekkel szemben, de a precedens már megvan.
És ha büntetlenül megússzák, miért ne tennék meg máskor, mással?