- 1991. december 23-án követték el Budapesten a rendszerváltás utáni idők első terrortámadását.
- Az egyik tettes 2004-ben 12 évet kapott – más ügyek miatt is – Németországban.
- Társát a rendőrök agyonlőtték.
- Andrea Klumpot többek között 33 rendbeli gyilkossági kísérlethez nyújtott segédkezésért varrták be.
„Röviddel a Ferihegyi úton történt robbantásos merénylet után megdöbbentő látvány fogadta az MTI helyszínre érkező tudósítóját. Kiégett rendőrautó, megégett, kitört ablakú Ikarus, autóroncs-darabok az úton és az út mentén.
Mint az egyik helyszínelő rendőrparancsnok elmondta: az Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidók autóbuszát elöl és hátul egyaránt rendőrautó kísérte. Még mintegy 100-150 méterre volt a konvoj attól a ponttól, ahol a repülőtéri parkolóhoz kell befordulni, amikor az út mentén parkoló, feltehetően Lancia típusú személyautó felrobbant. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a robbanás nem egy-két tizedmásodperccel korábban történt, mert akkor telibe találta volna az autóbuszt. A pillanatnyi késedelem miatt a konvojt záró rendőrautó utasai, illetve a busz végében utazók sérültek meg.”
Huszonnhat éve jelent meg ez a hírügynökségi tudósítás. Aztán hosszú-hosszú éveknek kellett eltelnie, míg a tettesek meglettek, s végül elítélték őket.
Pedig minden rendőri–politikai ügyetlenkedés és óvatosság ellenére viszonylag hamar gyanítani lehetett, hol kell keresni az elkövetőket. .
Az egykori szovjet birodalomból a szegénység és az antiszemita pogromok elől
százezrek próbáltak elmenekülni Izraelbe.
Izrael állam törvényei szerint a szétszóratásban élő zsidók, ha visszatérnek őseik földjére, jogosultak az izraeli állampolgárságra. Az akkor négymilliós ország hatalmas erőfeszítések árán szervezte meg azt, hogy közel egymillióan új hazát találjanak.
1989 márciusában Magyarország és Izrael megállapodást kötött a „közlekedési kapcsolatok” fejlesztéséről.
- A MALÉV és az El-Al gépei ettől kezdve hetente kétszer szálltak fel Budapestről, illetve Tel-Avivból.
- Jeruzsálemi források szerint csak 1989-ben összesen 129 233 szovjet zsidó vándorolt ki Izraelbe, a becslések szerint 65 százaléka Budapesten keresztül.
Ám több arab ország, illetve szervezet úgy érezte, Izrael jelentősen megerősödik majd a bevándorlástól, ezért mindent megtett azért, hogy megakadályozza, vagy legalábbis lassítsa azt. Újra elhangzott több fenyegetés is. Ezért igyekeztek a kiszolgáltatott menekülők védelmét megszervezni. Az izraeli biztonsági szolgálat több szakértője is Budapestre érkezett. Ők egyrészt tanácsokkal segítették a magyar társszerveket, másrészt a két legveszélyeztetettebb helyen – a repülőtéren, illetve az átmeneti szállásokon – ők látták el a fegyveres védelmet is. A vasútállomásról az átmeneti szállásra, illetve a szállásról a repülőtérre, magyar rendőrök kisérték a buszokat. A biztonság kedvéért
mindig más úton haladt a konvoj.
1991 szeptemberében a magyar terrorelhárítás biztonsági tisztjeinek feltűnt, hogy már a Keleti pályaudvaron – ahová Moszkvából érkezik a vonat – arab férfiak figyelik az orosz zsidók csoportját, követik mozgásukat. Bár arra nem maradt erejük, hogy úgynevezett ellenfigyelést szervezzenek, ám jelentették mindezt feletteseiknek. A terrorelhárító szakemberek felmérték a kockázatot s négy-öt olyan helyet megjelöltek az útvonalon, amelyet különösen veszélyesnek tartottak.
Az egész történetről egy nagy beszélgetés itt látható:
Mindez azonban nem volt elég a támadás megakadályozására. Az Oroszországból érkező menekülőket egy a repülőtérhez közeli, volt szovjet laktanyában szállásolták el. Innen vitték őket busszal a repülőtérre, rendőri biztosítással, más és más utakon. Van, aki ma úgy emlékezik, akadhatott áruló, amelyik beszámolt arról, éppen merre megy a konvoj, más arra hívja fel a figyelmet, hogy az utolsó szakaszon történt a támadás, ahol mindenki végighaladt, közvetlenül a repülőtér D-portája előtt.
A német terroristák itt rejtettek el egy autót, amiben a bomba volt.
Huszonnégy évvel ezelőtt, a támadás után, hosszú ideig, arab elkövetőket keresett a magyar titkosszolgálat és a rendőrség. Akadtak szemtanúk, akik látni vélték a tetteseket, hamar kiderült, hol béreltek lakást, hol bérelték azt az autót, amelyben a pokolgépet elhelyezték. A titkosszolgálati emberek arra is hamar rájöttek, jól előkészített, profi akcióról volt szó. Hetekig, hónapokig követték a terroristák a Magyarországra érkező csoportokat, megtudták, hol szállásolják el őket, milyen – egyébként titkos – útvonalon viszik őket a repülőtérre és így tovább.
Az Oroszországból menekülő zsidók védelmét ellátó magyar biztonsági tisztek még időben felmérték azt is, melyek a legveszélyeztetettebb helyek, egy esetleges támadás hol fenyegetheti az átutazókat.
- De a magyar hivatalos szervektől csak annyira futtotta, hogy a megjelölt helyen egy megállni tilos táblát tettek ki.
- Nem messze e táblától állt aztán négy napig az az autó, amely a bombát rejtette – mindez csak egyetlen környékbelinek tűnt fel. Aki a kocsi körül őgyelgő gyanús alakokról azt gondolta, terepszemlét tartó betörők.
- Mindezt be is akarta jelenteni a rendőrségen – ám a környék egyetlen telefonkészüléke elnyelte az összes aprópénzét. Így aztán nem tudott szólni a hatóságoknak.
- Magyarország, 1991.
A kocsiba rejtett bomba óriási erejű volt,
a huszonöt kilós pokolgépbe még szögeket, vasdarabokat is réseltek bele, hogy a szétrepülő repeszek minél több embert öljenek meg. Az ablakok jó 300 méteres körben mind kitörtek, ám – szerencsére – még a profi terroristák is tévedhetnek. A bombát kezelő támadó egy tizedmásodperccel korábban indította a gyilkos szerkezetet, csak ezért nem maradt a helyszínen tucatnyi halott, „csak”a két kisérő rendőr, Orosz Ferenc és Sipos László sebesült meg súlyosan. A busz néhány utasa könnyebb sérülést szenvedett. Ugyanis a rendőrautó meggyulladt, és a tűz átterjedt a buszra is. Még idejében sikerült mindenkit leszállítani, és bemenekíteni a repülőtérre.
A gyorsan meginduló nyomozásban – állítják azok, akik részt vettek benne – sok hibát vétettek, hiszen még nem volt ilyen ügyekben gyakorlata senkinek. A nyomokat összejárkálták, szinten mindenkit odaengedtek a helyszínhez. Kapkodtak és bizonytalankodtak a hatósági emberek. Az hamarosan kiderült, csak nemzetközi együttműködéssel lehet elkapni, ha el lehet egyáltalán a terroristákat.
Az első pillanatokban szinte mindenki biztos volt abban, hogy a palesztinok között kell keresni a tetteseket,
németekre senki sem gondolt.
S nemcsak politikai kombináció volt az, hogy arabokat kerestek. Az Országos Rendőr Főkapitányság hétfő esti sajtótájékoztatóján Kacziba Antal bűnügyi főigazgató azt közölte, hogy „szemtanúk vallomása alapján a rendőrség két, vélhetően arab férfit, valamint egy fekete Volkswagen Golfot keres.” Boross Péter belügyminiszter, aki az idegenrendészeti eljárások megszigorítását helyezte kilátásba, az MTI-nek adott nyilatkozatában „óvott attól is, hogy a zsidó kivándorlók ellen elkövetett terrortámadás miatt arabellenes hangulatot gerjesszenek. Ezért határozottan leszögezte: nem valamiféle arabellenes akciót jelent a határellenőrzések erősítése.”
December 25-én egy magát Jeruzsálem Megmentéséért Alakult Mozgalomnak nevező palesztin csoport vállalta a merénylet elkövetését. David Kraus – aki akkor Izrael Állam budapesti nagyköveti tisztét töltötte be, ám korábban Izrael rendőrfőnöke volt – arra figyelmeztetett, egyáltalán nem biztos, hogy ez a csoport egyáltalán létezik, lehet, hogy olyan valaki jelentkezik, akinek semmi köze az egészhez.
December 26-án este Kacziba Antal ezredes, az ORFK bűnügyi főigazgatója azt jelentette be, hogy „a három napig tartó nyomozás eredményeként közel jutottak a megoldáshoz. Azonosították azt a gépkocsit, amelyben a terroristák elhelyezték a csaknem egymázsányi robbanóanyagot. Az XX 18-93 forgalmi rendszámú, kékeszöld színű, Fiat Tipo típusú gépkocsit 1991. december 14-én a Fővárosi Autótaxi Vállalattól bérelte Winfried Robert George Hamdaker, 1953. január 22-i bonni születésű személy. Körülbelül 25 éves (miért nem tűnt fel akkor senkinek, hogy 38 évesnek adta ki magát?), 175 centiméter magas, közepes testalkatú, sportos megjelenésű férfi combközépig érő dzsekit viselt. A haja vörösesszőke, az orrnyerge hajlott.
A bűncselekmény idején a közelben álló Golf gépkocsiban ugyanilyen kinézetű fiatalember ült, aki a robbanás pillanatában nagy sebességgel elhajtott.”
Vagyis
a merénylet elkövetése után három nappal a magyar rendőrség már rengeteget tudott.
- Már szó sincs arabokról (vörösesszőke hajú az elkövető).
- Kiderült a német szál is.
- Ám itt végülis elakadt az ügy.
A fordulat a kétezres évek legelején következett be. Tíz év eltelte után a német és magyar rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az elkövetők között volt két német. (Na ja, a migránsok/menekültek/arabok szálat előbb el kellett engedni, hogy eredményre juthassanak.)
Az egyik gyanúsított a tűzpárbajban a rendőrség által agyonlőtt Horst Ludwig Meyer, a másik az az Andrea Klump (más források szerint Maria Klamp), aki egy németországi börtönben ül. Állítólag mindketten kapcsolatban álltak a hírhedt terrorszervezettel a Vörös Hadsereg Frakcióval, a RAF-fal.
Több bizonyítékot találtak ellenük. A technikai fejlődés lehetővé tette a DNS mintázatuk azonosítását. Így például ujjlenyomatokat, hajmaradványokat az általuk Budapesten bérelt lakásban, amelyeket már érdemben fel tudtak használni. Szakértők szerint sokszor fordult elő, hogy palesztin terroristák németekkel működtek együtt, elég csak a hirhedt entebbei repülőgéprablásra gondolni. Arról nincs hír, hogy a németekkel együttmőködő arabok kik lehettek.
Érdekes, hogy Magyarország, amely a kezdetektől meglehetősen óvatos volt az ügyben, s a támadás után szándékosan, vagy ügyetlenségből időt engedett a terroristák elmeneküléséhez, később sem kívánt foglalkozni az üggyel, így például
soha nem kérte a támadók kiadatását, és magyar bíróság elé állítását.
Dési János