Pár napja a Hagyó-ügy egykori nyomozójáról, Nagy Zsoltról is kiderült, hogy jelenleg milliókat keres havonta a BKV-nál. Nem ő az egyetlen azonban, aki a BKV-ügyben nyújtott az Orbán-rezsimhez hű szolgálataiért cserébe most kiemelt bérezéssel járó pozícióban ülhet. Holott azóta nyilvánvalóvá vált, hogy
finoman fogalmazva is elég sok szakmai hibát követtek el.
A vád már egyértelműen összeomlott. A vádlottak és a tanúk kényszervallatással kicsikart hamis vallomásokról beszéltek a bíróság előtt. Balogh Zsolt pedig már két és fél éve visszavonta a nokiás dobozokról szóló meséjét. Sőt, idén márciusban ezt megerősítve bocsánatot is kért az érintettektől a hazug vallomás miatt. Végül az ügyészség is elismerte, hogy bizonyíthatatlan a korrupciós pénzről szóló történet. Ez azonban nem volt akadály: a politikai érdekeknek megfelelően tevékenykedő rendőrök, ügyvédek, ügyészek, és bírák mind megkapták a jutalmukat.
Nagy Zsolt – BKV-ügy nyomozója
Szerepe a BKV ügyben:
Nagy Zsolt nyomozóként részt vállalt a Hagyó-ügy finoman szólva is megkérdőjelezhető szakmaiságú nyomozásában.
Jutalma:
A BKV-nál jelenleg betöltött pozíciójában Nagy Zsolt vállalatbiztonsággal foglalkozó szakemberként elsősorban a hatósági engedélyezést végzi, illetve “a nemzetgazdasági érdekek közvetlen szolgálatát látja el, különös tekintettel az EU-s források legnagyobb mértékű lehívására”. Teszi pedig mindezt
1,1 millió forintért havonta.
E mellé persze 40 százalékos prémium, egy saját használatú Skoda Octavia és mobiltelefon is jár.
Pető György – Tarlós jobbkeze
Szerepe a BKV ügyben:
Pető György Tarlós István jobbkeze, az MSZP belháborúiban Hagyó ellenlábasának számított. Éppen ezért érdekes, hogy pont az ő kezébe került a BKV-ügy 2009-ben, amikor elkezdett dolgozni a BRFK-nál. Hagyóval való ismert konfliktusa új megvilágításba helyezi a BKV-s nyomozás bizonyítékait.
Jutalma:
2010 októberében a főpolgármesteri hivatalhoz tartozó, frissen alapított Fővárosi Biztonsági Iroda (FBI) és a Fővárosi Közterület-felügyelet (FKF) élére került Tarlós felkérésére. Jelenleg is több – a titkosszolgálat és a rendőrség között szoros kapcsolatot tartó – exkollégájával, így Hagyó kihallgatását végző Halász Ottóval is újra együtt dolgozhat.
Halász Ottó – Hagyó kihallgatója
Szerepe a BKV ügyben:
Halász 2010. május 14-én részt vett Hagyó Miklós kihallgatásán, de Bielek Péter volt FKF-vezérigazgató és Kovács Lajos volt Főtáv-vezér kihallgatásán is ott volt. Sőt, Halász részt vett Demszky Gábor volt főpolgármester egyetlen ügyében tartott tanúkihallgatásán is.
Jutalma:
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél elit biztonsági igazgatóságának csapat főnökhelyettese lett. (Az elit bizottság tagjai közül több olyan exnyomozó is akad, akik részt vettek a 2010-es fővárosi közműcégek nyomozásaiban).
Tóth Gábor – rendőrfőkapitány
Szerepe a BKV ügyben:
Tóth Gábor rendőr-főkapitánysága alatt folyt a BKV-ügy nyomozása és kényszervallatásai. Tóth annak ellenére kezdeményezett büntetőeljárást, hogy két belső vizsgálat is kimondta, minden rendben van. Továbbá névvel vállalta annak a „szökés szándékára utaló adatnak” a létezését, amire hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezték Hagyót, és amelyről utólag derült ki, hogy nem is létezik.
Jutalma:
A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után Tarlós Tóth Gáborra is igényt tartott. A Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának vezetőjévé tette, ahol Tóth szintén több régi kollégájával, rendőri vezetőkkel dolgozhat együtt.
Szabó Iván – A nokiás Balogh ügyvédje
Szerepe a BKV ügyben:
Szabó Ivánt a Fidesz ügyvédjeként emlegetik, mivel ügyvédi irodája a fideszes pécsi önkormányzat jogi képviselőjeként részt vett a Pécsi Vízművek visszavételében. Továbbá a Magyar Fejlesztési Bank cégfoglaló akcióiban. Nem csoda, hogy ő vállalta el a pénzzel tömött nokiás dobozokat kitaláló Balogh Zsolt jogi védelmét is.
Jutalma:
Az állami megrendelései mellett Szabó Ivánt kinevezésekkel és kitüntetésekkel is megjutalmazta Orbán kormánya. Szinte felsorolni is sok: a Szerencsejáték Zrt. felügyelő-bizottságának elnöke és az Országos Választási Bizottságban a KDNP delegáltja, később a Tettye Forrásház Zrt. igazgatóságának tagja, és a Magyar Víziközmű Szövetség Jogi Bizottságának Társelnöke lett. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével. 2013-ban pedig a Magyar Fejlesztési Bank felügyelő bizottságának tagja lett.
Keresztes Imre – főügyész
Szerepe a BKV-ügyben:
A Központi Nyomozó Főügyészség főügyészeként szerepe volt abban, hogy Hagyó Miklóst előzetes letartóztatásba helyezték, majd fogvatartását háromszor is érdemi indoklás nélkül, összesen 9 hónapra hosszabbították meg.
Jutalma:
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta meg jutalmul „a közérdeklődésre számot tartó, kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye, továbbá eredményes ügyészi és vezetői pályafutása elismeréseként.”
Győri György ügyész
Szerepe a BKV-ügyben:
Győri ügyészként átfogalmazta az egyik tanú vallomását. Az eredeti mondat ugyanis nem volt elég “hihető”, így át kellett fogalmazni, hogy “kerek” legyen az amúgy hazugságokra épülő terhelő vallomás.
Jutalma:
A XI. és a XXII. kerületi ügyészség vezető-helyettes ügyésze lett.
Szabadváriné Dr. Vámos Katalin – Hagyó előzetesbe küldője
Szerepe a BKV-ügyben:
A Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek osztályvezetőjeként kulcsszerepe volt a BKV-ügyben és a többi fővárosi céget érintő 2010-es nyomozásokban. Amikor Tarlós 2009-ben a legfőbb ügyészhez fordult a BKV-s végkielégítések kapcsán, azonnal Szabadvárinéhez kerül a BKV-ügy. Szabadváriné és kollégái kezdeményezték a BKV-ügy letartóztatásait. Sőt Szabadváriné személyesen írta alá Hagyó Miklós letartóztatásának dokumentumait. Egyébként az ő kezébe került a többi fővárosi cég peres ügye is.
Jutalma:
A vádemelések után Tarlós egyik főtanácsadója lett kiemelt bérezéssel és juttatásokkal. E pozícióját azonban már férje nevén látta el, mintha titkolni próbálná korábbi tevékenységét. Szabadváriné
havi 800 ezres fizetése mellett azóta évente többször is igen magas jutalomban részesült.
2013-ban csupán pár hónapja felvett munkatársként először 800 ezer, majd 900 ezer forintos jutalmat kapott. 2014-ben pedig szintén bezsebelhetett Tarlóstól félmillió forint jutalmat.
Szívós Mária bíró, alkotmánybíró
Szerepe a BKV-ügyben:
Szívós Máriának a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként, később pedig az Alkotmánybíróság tagjaként többször is szerepe volt a BKV-ügy menetének alakulásában. Döntési szerepe volt a vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Határozatainak következményeként több vádlott került elfogadhatatlan körülmények közé előzetes fogvatartása során. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését.
Jutalma:
Hiába erősítette meg Strasbourg is, hogy Szívós szakmai hibákat követett el a BKV-ügy kapcsán. 2011 júniusában a kétharmados fideszes országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta. Kinevezésének köszönhetően elkerülte nyugdíjazását, ami hónapokon belül esedékessé vált volna. Sőt, az alkotmánybírák nyugdíjkorhatárának eltörlésével további 4 évet nyert, és ezzel plusz
66 milliós fizetést is.
Ennek hála még a 2022-es választások idején is hozzáfűzheti majd különvéleményeit minden fontos alkotmánybírósági döntéshez.