Az nem nagyon meglepő, hogy ezek lopnak. Iparszerűen lopnak. Ezt tudjuk már legalább 2010 óta.
Hogy L. Simon is lop, az se különösebben meglepő, hiszen hol bizottsági elnökként, hogy államtitkárként szolgálja a rezsimet. Érdemi befolyása vagy hatalma nincs, akkor legalább anyagi haszna legyen a dologból. Az is az életfilozófiája, hogy
NEM KÖTELEZŐ KURVÁNAK ÁLLNI, DE HA ANNAK ÁLLTÁL, AKKOR DUGJÁL: HAJTSD A PÉNZT.
Ezt ő lelkesen meg is teszi, bár azért igyekszik elrejteni az ellenértéket:
- egyfelől a cégei és a földjei a felesége nevén vannak
- másfelől, mivel nem orvos, fogalma sincs arról például, hogy mit és miért is árulnak a cégei.
És mivel a felesége fitneszedző, bizonyára neki sincs semmi fogalma a dolgokról. De az azért mégiscsak meglepő, hogy mekkora összeget sikerült összeharácsolnia. Amikor éppen nem azon kesereg, hogy
A SAJTÓ EGYÁLTALÁN NEM SEGÍTI AZ Ő MUNKÁJUKAT,
akkor az elmúlt öt évben volt ideje arra, hogy
1400 millió forintnyi közpénzt gyűjtsön be.
(Kép: Bors)
1,4 milliárdot. Ez már az a nagyságrend, ami felemeli őt a Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Garancsi István-, Csetényi Csaba-, Kuna Péter-, Duna Aszfalt-féle vonulathoz. Mert igaz ugyan, hogy említettek nominálisan nagyobb pénzek felett diszponálnak, de az bruttó összeg, abból – elvileg – mégicsak kell lámpákat szerelni vagy stadiont építeni. Ami végülis mégse marad az övék.
Ellentétben L. Simonnal. Aki a panziójához és borászatához vezető utat uniós pénzből (800 millió forintból) újíttatta fel, és bár az elvileg közút, a gyakorlatban az államtitkárnak és az üzletfeleinek jön a legjobban.
L. Simon biztosan nem tartja be Orbán korábbi utasítását, miszerint
NE NYERJÜNK ANNYIT, AMENNYIT KÉRTÜNK, NE MI KAPJUK A LEGTÖBBET.
Bár nem tartja azt már be az Orbán-család se; az államtitkár se számíthatott emiatt nagyobb megrovásra. Már évek óta pont annyit nyernek, amennyit kértek, és persze ők nyerik a legtöbbet. Illetve csak ők nyernek egyáltalán. És még el is ismerik, hogy állami politika lett a korrupció.
Tavaly nyáron már (még) Lázárnak is kínos volt L. Simon rohamos, valamint tisztázatlan forrásokból történő meggazdagodása. Ultimátumot adott neki, hogy váljon meg a céges érdekeltségeitől. De hát L. Simonnak ilyenjei nincsenek is: minden a felesége nevén van. (Olyan ő, mint a belvárosi fideszes alpolgármester, Böröcz László, akinek azért nincs semmi köze a trafikmutyihoz, mert neki nincsenek trafikjai. Csak a feleségének vannak.)
Lázár annyit tudott elérni, hogy ne L. Simon legyen a helyettese, de államtitkári posztját megtarthatta. És azóta már senki nem szól bele, mekkora vagyont harácsol össze. A miniszter már csak a vállát tudja megvonni:
L. SIMON MINDEN TESTRÉSZÉT ÁTKUTATTÁK MÁR.
És igen. Azóta valamelyik testnyílásából előkerült újabb 281 millió forint, amin 278 hektár állami földet vettek az árveréseken. Viszont egyetlen testüregéből se bukkant elő, hogy
miből volt 281 millió forintja.
- Megtakarítása korántsincs ennyi.
- Cégei papíron veszteségesek.
- Hitelről nem számolt be.
Nehéz elkerülni azt a következtetést, hogy
olyan készpénztartalékai vannak vagy voltak, amelyeknek nemcsak a forrása rejtélyes, hanem még a léte is titkos.
De baja persze nem lesz belőle. Mert nem pusztán Simon ő, hanem L. Simon. Aki ugyan nem az Orbán-kormány egyetlen milliárdos tagja, de az egyetlen, aki nem tudta elrejteni, hogy közpénzekből gazdagodott meg.
Abban végülis igaza van, hogy ha tényleg a kormány csinálná a sajtót, nem is derült volna ki semmi sem. Mert a sajtó azon részében, amit a kormány csinál, még szó sem esett az államtitkár viharos meggazdagodásáról. Ott ő még mindig csak egy ártatlan, szegény költő, aki a nemzet felemelkedéséért dolgozik naphosszat.