Milyen ítéletre számíthat Szegen egy olyan nagy horderejű ügy, mint a BKV-per? Azok után, hogy a Szegedi Ítélőtábla elnöke “kenyéradó gazdának” nevezte Handó Tündét, az OBH elnökét.
A hvg.hu tovább kutatja, van-e független ítélkezés Magyarországon. Mi pedig ennek tükrében tesszük fel a kérdést: mi lesz így a most folyó koncepciós perekkel?
Korábban már beszámoltunk arról, hogy több bíró is bevallotta: nincs független bíróság Magyarországon. A név nélkül nyilatkozó bírák szerint az ügyek elosztásával is manipulálják az ítéletet, pláne politikailag kényes perekben. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke később erre reagálva a bírák nyilatkozatát szó szerint ahhoz hasonlította, mintha saját „kenyéradó gazdájukat” támadnák, aki „munkájuknak a feltételeit biztosítja”.
A hvg.hu szerint merőben aggályos, hogy az egyik legfőbb bírósági vezető nyilvánosan szól be az igazságügy problémáiról végre nyíltan beszélő bíróknak. Illetve az is aggasztó, hogy Harangozó lojalitást vár el a bíráktól Handó és a szervezet felé.
A bíró nem tud skizofrén lenni. Ha a bírósági igazgatási kérdésekben szervilis, akkor szervilis lesz az ítéletetek meghozásakor is
– világított rá az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórumot alapító két bíró, Ravasz László és Szepesházi Péter.
Nem szervilisnek maradni pedig igencsak nehéz egy bírónak, ha olyan eseményeken kell részt venni, amiről a hvg.hu egy forrása is beszámolt: a bíróságokon rendszerint évente 1-2 alkalommal – sokszor a felettesek részvételével – összbírói értekezletet tartanak, “hogy közösen értékeljék a munkát, átbeszéljék a legfontosabb kérdéseket és átadják az elismeréseket.”
Vajon mi alapján folyik itt az értékelés és az elismerés?
A “kenyéradó gazda” elvárásának megfelelő munkát értékelik?
Persze van, aki még csak nem is törekszik elfogulatlan bírói tevékenységre. Egy ilyen összbírói gyűlésen az Egri törvényszék elnöke, Nyiri Beáta a saját maga által alapított „Egri Törvényszék Díszpolgára” címmel Handó Tündét, vagyis saját főnökét (a “kenyéradó gazdát”) tüntette ki. Ehhez a talpnyaláshoz csak gratulálni tudunk.
Nem csoda egyébként, hogy Harangozó “gazdájának” nevezte az OBH elnökét, hiszen 2012-ben Handó volt az, aki a legfőbb bírói vezetők közé választotta őt, mikor kinevezte a Szegedi Ítélőtábla elnökévé. (A magyar bírósági hierarchia csúcsán a Kúria áll, az utána következő szint az öt ítélőtábla, vagyis egy ítélőtábla elnöke a legfőbb bírói vezetők közé tartozik.)
Harangozó szervilitását egyébként jól alátámasztja az is, hogy kinevezésekor konkrétan azt mondta:
Vakon szeretnék hinni az igazságszolgáltatás új rendszerében.
Vagyis vakon szeretne hinni Handó Tünde új rendszerében. De mégis, hogyan hihet bárki is vakon – pláne az igazságszolgáltatás embere – Handóban, aki az OBH elnökeként
alkotmányba ütköző módon fosztotta meg a törvényes bíróhoz való jogtól a Fidesz számára politikailag kényes pereket?
A BKV-pert Handó ráadásul jogsértő módon kétszer is áthelyezte az általuk választott bíróságra. Ennek folyományaként pedig – más hírhedt elszámoltatási perekkel együtt – másodfokon Szegeden landolt az BKV-ügy.
Tehát a Fidesz számára kulcsfontosságú ügyeket pont azon az ítélőtáblán fogják tárgyalni, amelynek elnöke szerint a kenyéradó gazdának nem lehet ellentmondani. Ilyen szituációban akkor mire számíthat egy koncepciós per?
Vajon a törvényhez vagy kenyéradó gazdájához lesz hű a bíró, amikor dönt ezekben a perekben?