Bizonyítékot találtunk arra, hogy nálunk is alkalmazzák az úgynevezett Ellenség-Büntető-Jogot, ami egyértelműen a diktatúra meglétének bizonyítéka.
Az Ellenség-Büntető-Jogot gyakorló hatalmak tulajdonképp megszüntetik az “állam ellenségeinek” polgári jogait. Ez főként a dél-amerikai államokban bevett szokás, de hazánkban is lépten-nyomon felfedezhetjük ennek a jogi gyakorlatnak a burkolt meglétét. Nem kellett sokáig keresgélnünk.
Mi az az “Ellenség-Büntető-Jog”?
Az “Ellenség-Büntető-Jog” (Feindstrafrecht) jogi fogalmát Günther Jakobs német jogfilozófus dolgozta ki, amely nagy viharokat kavar. Az Ellenség-Büntető-Jog nem egyéb, mint a polgári jogok megszüntetése az állam ellenségeivel szemben, az egyéni emberi jogok hatályon kívülre helyezése bizonyos csoportokra való tekintettel. Az Ellenség-Büntető-Jog szerint az állam ellenségeire minden eszköz alkalmazható. Ennek folyományaként az ártatlanság vélelmét, a polgárjog egyik alapelemét hatályon kívül helyezik.
Minden magát demokratikusnak meghatározó állam tagadja, és rejtegeti az Ellenség-Büntető-Jog alkalmazását. Ugyanakkor az Ellenség-Büntető-Jog rejtett vagy nyílt alkalmazása a totalitarizmus felé igyekvő kormányok útján egy olyan mérföldkő, mely egyértelműen leleplezi és bemutatja a kormány/államfő szándékát a diktátorrá válás folyamatában.
Ellenség-Büntető-Jog szerint azok a polgárok, akik az állam jogrendszerét tudatosan visszautasítják és/vagy annak teljes vagy részleges megsemmisítésére törekednek, elveszítik polgári jogaikat, és személyiségi jogaikat is. Ide tartoznak a terroristák, megrögzött bűnelkövetők, és a Maffia tagjai.
Már maga az Ellenség-Büntető-Jog alkalmazása is vitatható. Az viszont pláne az, ha az állam pusztán politikai érdekből alkalmazza olyan személyekre, akik a legnagyobb rosszindulattal sem mondhatók terroristának vagy maffiatagnak. A BKV-ügyben úgy tűnik mégis ez történt, hiszen ebben az ügyben szintén tetten érhető az Ellenség-Büntető-Jog érvényesítése:
- Terroristákat megillető letartóztatás
A BKV-ügyben már a letartóztatások is súlyosan törvénysértő módon zajlottak. Zelenák Tibor volt osztályvezető őrizetbe vételét például előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele. Lelovics Ottó, Hagyó egykori sajtósa pedig mindenben együttműködött a rendőrséggel. Ennek ellenére mégis úgy vitték el a kihallgatásra, hogy nyomozók fényes nappal körülvették a belváros közepén, megbilincselték, pórázra kötötték és egy órán át álldogáltak ott vele.
- Kényszervallatás
A pszichoterror alkalmazása kínzásnak minősül, tehát szintén alkotmányellenes. Ezzel szemben a BKV-ügy vádlottjait kényszervallatásnak vetették alá. A vádlottak a bíróság előtt elmondták, hogy legtöbbjüket arra utasították a nyomozók, hogy tegyenek – akár hamis tartalmú – terhelő vallomást feletteseikre, és így elkerülhetik a börtönt. Mint később bevallotta, Balogh Zsolt is csak azért találta ki a nokiás dobozos mesét, mert félt a börtöntől. “Nem vagyok hős, nem akartam mást, csak hazamenni.”– nyilatkozta. Horváth Évát, Hagyó sajtósát pedig előzetes letartóztatása alatt megalázták zsidó hite miatt. Illetve azzal ijesztgették, hogy amíg nem mond valamit Hagyó ellen, addig nem láthatja kislányát.
- Mondvacsinált ürügy a vád
A nokiadobozos vád eleve mondvacsinált ügy, mivel kizárólag Balogh Zsolt ellentmondó vallomásain alapszik, aki pedig ugye a kényszervallatás során mondott terhelő dolgokat Hagyóra. Ráadásul a nyomozás alatt egyszer sem hallgatták ki azt a cégvezért, akitől a “nokiás dobozba pakolt pénz” származott. Ezek után pedig csak Hagyót vádolták meg, az állítólagos vesztegetőt nem.
- A fogva tartás indokolatlan meghosszabbítása
A fogvatartás meghosszabbítása nem egyéb, mint „letartóztatás határozatlan időre”, ami szintén alkotmányellenes. Arról nem beszélve, hogy Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes kilenc hónapos előzetes letartóztatását hónapról hónapra egy olyan adatra hivatkozva hosszabbították meg, amiről utólag kiderült, hogy nem is létezik.
- Megfosztva a törvényes bíróság jogától
A BKV-per vádlottjait alkotmányba ütköző módon fosztották meg a törvényes bíróhoz való jogtól. A politikailag elfogult OBH elnök a pert ráadásul jogsértő módon kétszer is áthelyezte az általa választott bíróságra. Ennek folyományaként pedig – más hírhedt elszámoltatási perekkel együtt – másodfokon a hírhedten elfogult Szegedí Ítélőtáblán landolt az ügy.
A fentiek alapján kijelenthetjük tehát, hogy Magyarországon is egy rejtett – demokráciának álcázott – diktatúra uralkodik, amely különösen erőteljesen súlyt le a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően, és ez a diktatórikus kormányzás nem riad vissza az Ellenség-Büntető-Jog alkalmazásától sem.