Már nem csak az ezoterikus-jobboldali, történésznek mondott valakik foglalkoznak hivatásszerűen történelemhamisítással, hanem az a hivatalos kormánypolitikának is része lett. Persze mit csodálkozunk Orbán háttérhatalmas beszéde után.
Orbánt csak kiröhögni lehetett, cáfolni nem (egyedi, de nem konkrét dolgok létezését közismerten nem lehet cáfolni), Szijjártónak viszont már nem volt ilyen szerencséje.
Magyarország szabadságát a magyar emberek harcolták ki, magyarok tízezrei adták életüket hazánk szabadságáért.
Ezt bírta közölni Bill Clinton beszédére. Mert ő már van akkora ember, hogy akár
az Egyesült Államok volt elnökének is beszólhat.
Most attól elegánsan tekintsünk el, hogy külügyminiszterként éppen a kompromisszumkeresés, a konfliktusok mérséklése, a nyilvános udvarias semmitmondás volna a feladata. De ő nem olvasott Talleyrand-t, és kimondta, amit gondolt.
Ha a második tagmondatot úgy is értjük, hogy valamikor a múltban, például 1956-ban, az első akkor sem igaz. (Persze nem igaz a második tagmondat se, csak valamilyen ezoterikus-misztikus párhuzamos valóságban. ’56-ban sem adták életüket magyarok tízezrei. Lásd erről pl. itt.) És nem, nem ragadtuk ki a kontextusából.
Szijjártó mintha nem tudná, vagy elfelejtené, hogy nem mi, magyar emberek harcoltuk ki a szabadságunkat, hanem az a tárgyalásos rendszerváltásnak, az meg a Szovjetunió kezdődő összeomlásának, tulajdonképpen az Amerika által megnyert hidegháborúnak köszönhető.
Nem volt forradalom, pláne nem volt szabadságharc. Nem emlékszünk a munkásőrök és az oroszok által ’89-90-ben lemészárolt tömegekre, véres küzdelmekre a barikádokon, Temesvár-szerű lövöldözésekre. Szijjártó
utólag hazudik szabadságharcot.
Ha már nem tetszettünk forradalmat csinálni. Nyilván az ő víziójában Orbán Viktor vezette a szabadságharcosokat a barikádokon Matolcsy György számításai alapján.
Quaestor Petike, a korábbi kakadu visszaél azzal, hogy
- a magyarországi közoktatás – sok okból – régen látott mélységekben tartózkodik,
- se 8., se 12. osztályban nem jut el a történelemoktatás a II. világháború utánra.
Ezért gátlástalanul lehet hazudni. A népek egy jelentős része nem képes értékén kezelni Szjjártónak ezt a megszólalását (se), ezért megteheti. Ugyanazt a jobboldali mítoszt építi, amit a kormányközeli média, kiemelten a Szaniszló- és Bayer-féle szélsőjobboldali félnótások, és amelyik nagyjából látótávolságban sincs a valósággal. Eszerint
- Magyarország méltatlanul alábecsült,
- Magyarország többet érdemel jelenleg helyénél,
- mert Magyarország mindig Európát védte,
- Európát védi most is,
- és saját szabadságát maga harcolta ki.
Mert Magyarország akkora nagy hatalom, hogy a nagyhatalmakkal szemben bármikor versenyképes és megvédi magát, illetve, ha éppen ráér, akkor másokat is. A Szijjártó – és a magyar jobboldal egy jelentős része – világképében Magyarország
a nemzetek Chuck Norrisa.
Mi csak azért ráztuk le az orosz igát, mert már untuk. Amúgy bármikor korábban megtehettük volna. Csak azért nem tettük meg, hogy megmutassuk, azt is kibírjuk. Mi mindent kibírunk. Ha akarjuk.
Mi, ha akarjuk, azt is megtehetjük, hogy szembemegyünk mindenféle gazdasági és politikai racionalitással (lásd még: fülkeforradalom és unortodoxia); ha úgy akarjuk, a történelmi tények is megváltoznak visszamenőleg.
A nemzetközi erőviszonyokról már nem is beszélve. Mert a szuverenitás mindenekelőtt. Mintha területi, népességi vagy főleg gazdasági nagyságrendek nem is léteznének a valódi nagyhatalmak, meg Orbán wannabe birodalma között.
Szijjártó szerint legalábbis nem léteznek, pedig nemzetközi kapcsolatok szakon végzett, és elvileg a külgazdaság is hozzá tartozik. De mintha még a XIX. században élnének, úgy favorizálják a szuverenitást. Mérhetetlen voluntarizmusukban fel sem tűnik nekik, hogy külpolitikailag
már akkor se volt független Magyarország, mint Hunyadi Mátyás óta sohasem.
De majd megtapasztalja Szijjártó (meg Orbán is), hogy mit jelent a valódi erő a nemzetközi politikában. Ha Clinton lesz az elnök. Ha sokat izmoznak, ledobják Felcsútra a 101-eseket, és akkor vége lesz a luxuszakós, családi összefogásos jó világnak.
Mert ők csak az erőből értenek.