A Népszabadság bezárásáról azt bírta mondani egy szocialista politikus (Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke), hogy
ilyen esemény a rendszerváltás óta nem volt.
Erre mit ír a habonyista propagandamédia? Ezt:
A második forduló előtt! Ravaszak ezek a komenisták,
ördögien ravaszak.
Mindegy nekik, hogy kormányon vannak vagy sem, mindent ők irányítanak.
És G. Fodor politológusnak tartja magát. Meg politikai újságot csinálnak. Az anyag Lovas Istvánra, a kormánypárti szélsőjobboldal méltán jelentéktelenségbe süllyedt publicistájára hivatkozik. Lovas eredetijében ez úgy szerepel, hogy
A külföldi tulajdonban lévő és a tulajdonos által felfüggesztett Népszabadság eseténél volt jóval súlyosabb esemény a rendszerváltás után.
A Pesti Hírlapot az 1994-es választások első fordulóját megnyerő MSZP-SZDSZ azonnal bezáratta, meg sem várva a második fordulót.
A két forduló között. Ez már önmagában abszurd.
Egy kétfordulós választási rendszerben az első forduló győztese nem rendelkezik semmilyen hatalmi jogkörrel. A parlament csak a második fordulót követően alakul meg, addig a négy évvel korábban megválasztott képviselők bírnak mandátummal, a kormánytöbbség változatlan. És még az új országgyűlés megalakulása után is ügyvezetőként a régi kormány van hatalmon.
Nézzük a dátumokat:
- A választások első fordulóját 1994. május 8-án tartották.
- A másodikat, amelyik az elsőben el nem nyert egyéni mandátumok sorsáról döntött, 1994. május 29-én.
- A Bencsik András főszerkesztésével készülő Pesti Hírlap 1994. június 5-én jelent meg utoljára.
- Az új országgyűlés 1994. június 28-án alakult meg.
- Boross Péter kormánya 1994. július 15-éig volt hivatalban.
- A Horn-kormány 1994. július 15-én tette le a hivatali esküt, előtte semmilyen jogkörrel nem rendelkezett.
A Pesti Hírlap tehát több mint egy hónappal Hornék hivatalba lépése előtt megszűnt.
Ergo NEM a szocialista-liberális kormány számolta fel.
Ha Lovasnak és a 888-nak abban igaza van, hogy a döntés már a két forduló között megszületett, akkor meg pláne nem. (Bencsik a megszűnés körülményeiről 2009-ben árult el részleteket.)
Ennyit arról, hogy ki intett be a sajtószabadságnak, meg ki hazudott hatalmasat. Ha a Pesti Hírlap cikkeiben általában is annyi volt az igazságtartalom, mint egykori vezető munkatársának mostani állításában, akkor talán nem is kár érte.
Lovas most a Magyar Hírlapban publikál, a 888 magát a 98 százalék lapjának nevezi. Talán ez el is mond mindent arról, hogy mennyit ér a 98 százalék, vagy hogy egyáltalán mennyire igaz.
A kormánypropaganda népszavazás utáni hazugságairól itt írtunk. Ezek már akkor se tudnának igazat írni, ha azért fizetnék meg őket.
Persze nem azért fizetik.
(Közreműködött: ashwood)