A Sukoró-ügy másodfokú tárgyalás október 14-én kezdődött. Debrecen helyett azonban a híresen elfogult Szegedi Ítélőtábla tárgyalja az ügyet. A “kenyéradó gazdás” Harangozó Attila ugyanis saját bíróságára kérte a koncepciós pert.
Már a per elsőfokú ítélete is igen szigorú volt. (Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott.) Harangozó Attila elfogult nyilatkozatait hallgatva azonban
nem sok jóra számíthatnak az ügy vádlottjai másodfokon sem.
A média akkor lett hangos Harangozó Attila nevétől, amikor a Szegedi ítélőtábla elnöke nyíltan felvállalta elfogultságát. Már 2012-es kollégiumvezetői és táblaelnöki pályázatában is arról írt, hogy az “elvárásoknak megfelelően” fogja végezni munkáját. Kinevezése után pedig többször is kiállt a bíróságok kormányhoz való lojalitása mellett. Bemutatkozó sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „vakon szeretne hinni” az új igazságszolgáltatási rendszerben. 2016-ban pedig kenyéradó gazdájának nevezte Handó Tündét, és “úri klubnak” titulálta a Strasbourgi emberi jogi bizottságot.
A gazdáinak megfelelni vágyó Harangozó 2012 óta folyamatosan indítványokat tett arra, hogy Szegedre kerüljenek a koncepciós perek. Mar a 2012-es kollégiumvezetői pályázata kapcsán is az taglalta – az OBH-val egyetértésben – hogy óriási ügyhátralék van a fővárosban (annak ellenére, hogy a számok mást mutattak.) És már ekkor, 2012 márciusában javaslatot tett arra, hogy az illetékességi területeket változtassák meg.
A Szegedi Ítélőtáblán észlelhető példamutató hozzáállás – a hatályos jogszabályi környezetet áttekintve – a kiemelt jelentőségű ügyek esetében nélkülözhetetlen. A jogalkotói szándék ezekben az ügyekben ugyanis az, hogy a minél gyorsabban lefolytatandó bírósági eljárásban a jogegységet és a jogbiztonságot megtestesítő megalapozott döntés szülessen. Ennek az elvárásnak megfelelve úgy látom, hogy az engedélyezett 9 fős létszámmal egy esetleges nagyobb terhelés mellett is képes a büntető ügyszakos bírói kar biztosítani az időszerű és színvonalas ítélkezést.
Handó Tünde meggyőzőnek találta az “elvárásoknak megfelelő” pályázatot ezért 2012. április 1-jei hatállyal kinevezte Harangozót a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetőjévé. Ezzel egyidejűleg pedig 2012. április 1-től hat hónapra megbízta a Szegedi Ítélőtábla elnöki feladatainak ellátásával is.
A kinevezéseit követő hat hónap elteltével Harangozó megpályázta a táblaelnöki pozíciót (egyedüliként). Elnöki pályaművében pedig ismét hangsúlyozta a bíróságok leterheltségét. Illetve itt indítványozta Handónak a Szegedi Ítélőtábla illetékességi hatáskörének kibővítését is.
Tényként rögzíthető, hogy az egyes ítélőtáblák előtt folyamatban lévő, egy tanácsra jutó ügyek száma között jelentős eltérés mutatkozik. (…) A kialakult helyzet hosszú távú megoldásként legkézenfekvőbbnek az ítélőtáblák illetékességi területei közötti átcsoportosítás mutatkozik. A jogalkotói szándékban is megjelenő arányos ügyelosztás elősegítése érdekében – külön figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla ügyhátralékára – ennek megfelelően kezdeményezni szeretném a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területének Jász-Nagykun-Szolnok megyével történő kibővítését. Ez lehetővé tenné, hogy a Debreceni ítélőtábla illetékességi területéhez olyan megyék kerüljenek, amelyek jelenleg a Fővárosi Ítélőtáblához tartoznak.
Handó persze Harangozó Attilát nevezte ki a Szegedi Ítélőtábla elnökévé. Nem tudni pontosan, hogy Harangozót az “elvárásoknak megfelelő” hozzáállása juttatta-e a Szegedi Ítélőtábla egyre magasabb pozíciókba, vagy
Handóék eleve neki készítettek elő a pozíciókat.
A végeredményt tekintve azonban igazából nem is számít, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás:
Az Országgyűlés Harangozó javaslatára, az OBH kezdeményezésére 2013. júniusában fogadta el a törvényt, amelynek következtében 2013. szeptember elsejétől megváltozott három ítélőtábla illetékességi területe. Így került Debrecen helyett Szegedre a Sukoró-ügy, ráadásul a Hunvald-ügyben és a BKV-ügyben is az ő ítélőtáblája lett az illetékes.