Indokolatlanul sokat vagyunk kénytelenek mostanában Lovas Istvánnal foglalkozni, de mentségünkre szóljon: Abszurdisztán díszbohóca sok tekintetben diktálja a divatot mindazoknak, akik hajlandóak követni a putyini úton.
Lovas olyan orális örömökben részesítette a budapesti orosz nagykövetet,
hogy a legtöbben szopóálarcban sem tudnák utána csinálni. Talán csak a kedves vezető a nagy vezérrel.
Vlagyimir Szergejev, Moszkva budapesti hangja, tisztességes diplomata, aki országa álláspontját képviseli – semmi különleges nincs a válaszaiban. Ámde a kérdések! Egyet-kettőt csócsáljunk kicsit, már csak az íze kedvéért:
- A nyugati sajtó szorgalmas olvasójaként kérdezem, holnap vagy holnapután foglalják el és bombázzák Európát?
- Önöket Bassár el-Aszad, a szuverén Szíria elnöke hívta be segíteni. De ki hívta oda az amerikaiakat?
- Alighogy meghekkelték az amerikai Demokrata Párt Nemzeti Bizottságának számítógépes levelezését, az amerikai és nyomában a nyugati sajtó azonnal tudta, ki a bűnös: Vlagyimir Putyin orosz elnök. Noha igen tekintélyes informatikai szakemberek egyöntetűen azt mondják, egy profi hekker kinyomozásához – ha az egyáltalán sikerül – hónapok, ha nem egy egész év szükséges.
Igen, ez egy kérdés, amit ez a magyar riporter tett fel:
És tovább:
- … nagyon kemény tények, melyek azt mutatják, hogy az amerikai külügyminisztérium és George Soros színes forradalmak kirobbantását készítik elő, illetve támogatják, beleértve Ukrajnát.
- Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a mai Oroszország és a megszűnt Szovjetunió a rendszer tekintetében jobban különbözik egymástól, mint a rabszolgatartó és a mai Egyesült Államok.
Ezek a kérdések, nem a válaszok!
Mi vezetett oda, hogy a kormány egyik lapjában olyan fényesre nyalják Oroszországot, hogy az már komikus?
Mit sulykoltak eddig az oroszokról?
- Segítettek leverni a ’48-49-es forradalmat.
- Megszállták Magyarországot 1945-ben.
- Leverték az ’56-os forradalmat.
- Katonai, gazdasági és politikai megszállás alatt tartották az országot 1990-ig.
Természetesen nem értünk egyet egyetlen nép esetében sem a kollektív bűnösség elvének alkalmazásával, de azt nyugodtan kijelenthetjük: Moszkvának nem túl jó a renoméja Magyarországon.
Lássuk, mit tart róluk manapság a világ:
- Állami szinten, a titkosszolgálatokat felhasználva doppingolnak sportolóik.
- Katonai erővel elvették Ukrajnától a Krím-félszigetet.
- Kelet-Ukrajnában fegyverrel és hírszerzési információval látják el az általuk felbujtott szakadárokat.
- A kalinyingrádi enklávéba akár Berlint is elérő rakétarendszereket telepítenek.
- Folyamatosan provokálják a NATO-egységeket vadászgépeikkel.
- Véletlenszerű időpontokban olyan hadgyakorlatokat rendeznek, amelyek megszólalásig emlékeztetnek egy háború készülődésre.
- Az Iszlám Állam elleni harc ürügyén a szír ellenzéket és civileket támadnak.
- Oroszországban rendszeresek az ellenzékiek és újságírók elleni, nem egyszer halálos kimenetelű támadások, a legtöbb esetben soha nem találják meg a tettest.
- Az orosz törvényeket kijátszva Putyin lényegében 1999 óta Oroszország vezetője.
Úgy tűnik, a világnak azon része, hová Magyarország tartozni szeretett volna és ma papíron még tartozik is (EU, NATO) sem rajong Moszkváért. Akkor miért, hogy a kedves vezető egyik szócsöve mégis?
Mert Orbán Viktor és nyaloncainak minden vágya
Putyin és Oroszországa lemásolása.
Teszik is, nagy elánnal, habár még kicsiben.
Nem beszélhetünk szerelemről, első látásra. Orbán nemrég még Putyin pincsiéjének nevezte Gyurcsány Ferencet – és nem kedveskedni akart. Persze akkor még a kedves vezető haladó, nyugatias, atlantista européernek igyekezett eladni magát. Milyen meglepő: ebben az időszakban még Moszkva első embere is ilyen pózban tetszelgett.
Ám jött 2008, és minden megváltozott. Orbán rátalált a „szociális népszavazás” demagóg plebejusságára, és látá, hogy kifizetődő. Putyinra pedig rászakadt a világválság, és látá, hogy nem kifizetődő.
Az eredmény:
- mindent alárendelni a belpolitikai sikereknek,
- minden gazdasági hatalmat átjátszani a lojális oligarchának,
- folyamatosan hadat viselni a világ ellen,
- homofób, rasszista kampányokkal tüzelni a kijelölt belső ellenséggel szemben,
- folyamatosan új, külső ellenséget kijelölni,
- fanatizálni a lojális választói csoportokat,
- felszámolni a plurális nyilvánosságot,
- totális állami véleménymonopólium kialakítása,
- hadjárat a civil szervezetek, elsősorban Soros György ellen,
- a vallás védelmével legalizálni a legerkölcstelenebb tetteket is.
Putyin még előrébb jár az úton, de ha Orbánnak még lesz egy-két jó éve, akár a mestert is lekörözheti a tanítvány. Ha hagyjuk.
ashwood