…hogy békén hagyják Orbánt a média teljes kézivezérlésre állításában, valamit kaphattak cserébe. De mit? Anélkül, hogy egymást próbálták volna túllicitálni és válogatottan erős mondatokat hajtogatni arról, hogyan szűnik meg lépésről lépésre Magyarországon a sajtószabadság, a Mérték Médialemező Műhely konferenciát tartott a magyar sajtószabadság helyzetéről.
Urbán Ágnes, a Mérték kutatója az alábbiakat mondta a bevezetőjében:
- új szintre lépett a sajtószabadság elleni harc;
- nyíltan zsarolnak újságírókat, vesznek és lehetetlenítenek el újságokat;
- helyi szinten a politika teljesen rátelepedett a nyilvánosságra;
- végzetes hatású, hogy Mészáros Lőrinc megszerezte 12 megyei lap kiadói jógát, egymillió olvasóval.
Tulajdonképpen itt fel is szedelőzködhettünk volna, mert a többiek ugyanezt mondták, csak pepitában.
A beszélgetés első részén Polyák Gábor, a Mérték kutatója, Széky János, az ÉS újságírója, illetve Bátorfy Attila az Átlátszótól vett részt. Nem volt meglepetés: mind egyetértettek abban, hogy a magyar sajtószabadság úgy beszűkült, mint a szervizalagút a Halálcsillag központja felé.
Polyák Gábor a következőket mondta:
-
a magyar kormány komoly fenyegetést jelent a sajtószabadságra
- egyre fogy a levegő, vagyis egyre kevésbé hozzáférhetők az információk, de a Népszabadság és a megyei lapok bekebelezése egy új fordulat
- a közszolgálati média mára megbukott, az állami reklámpénzek elosztása egyoldalú
Beszélt arról, hogy a megyei lapok az ott élők ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak; ha ezeket elkezdik irányított politikai üzenetekkel feltöltődni, az újabb veszélyt jelent, hiszen az olvasóik nem tájékozódnak az internetről.
A Népszabadságról: nem csak egy lap szűnt meg, nem csak egy kiváló újságírói gárda tűnik el, hanem azok a sztorik is, amiket ezek az emberek előástak.
Mielőtt a kedves olvasó felhördül, hogy a B1 blog is megírhatja a judeobolsevitsa-liberális-hazaáruló szövegeit szabadon, hadd idézzük Polyák Gábort:
„Megírhatom a történeteimet, blogolhatok, de jóval kevesebb emberhez jut el, mint a Népszabadság, vagy a megyei lapok.”
És akkor nem említette a Klubrádió vegzálását, a gázos médiatörvényt, a médiahatóságot és az állami hirdetéseket.
Szerinte eleve nyomasztott médiakörnyezetből indult az egész 2010-ben az egyoldalú médianyomásba. A Népszabadság megszűntetése egyértelmű: a puha cenzúrából lépegetünk az autokrácia felé. „Erről nem indokolt a polkorrekt beszéd – nem lehet róla vitatkozni, nincsenek érvek.”
Mit lehet tenni? – tette fel a kérdést. A legsürgősebb feladatok között említette, hogy el kellene zárni a közpénzcsapokat – ebbe sok jobber média halna bele. Szerinte a közszolgálati médiát viszont már nem lehet megreformálni – be kellene szántani az egészet és újraalkotni.
Fotó: hvg.hu
Bátorfy Attila, az Átlátszó újságírója arra célozgatott, hogy a 7 nagy médiavállalat, akik az utóbbi években kivonultak Magyarországról, valószínűleg egyeztettek a saját kormányiakkal és engedélyt kaptak rá, hogy kivonuljanak.
Vagyis: a német és az osztrák állam valamiféle üzletért cserébe hagyja, hogy Magyarországon államosítsák a médiát.
Az új tulajdonosok állami pénzt kaptak a felvásárlásra, ezeknek a cégeknek a fenntartása állami hirdetésekből történik meg. Van magántőke a kormányközeli média mögött, de az üzemi működéshez közpénz kell. Az állami pénzben jelentős uniós forrás van és tud róla az Unió is. Az OLAF is pontosan tud erről, uniós jogrendbe ütközi, ami a magyar médiapiacon történik. Ez ellen az Unió nem lép fel.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal éves büdzséje 25 milliárd forint, ez összes magánhirdetés tizede. A magyar állam a legnagyobb költő a reklámpiacon. Pontosan nem lehet tudni, hogy ennek a büdzsének mekkora része megy reklámköltésre, teljesen átláthatatlan a működés.(A NKH felállításának az volt a lényege, hogy így átláthatóbb lesz a működés.)
A Népszabadság nagy veszteség; a komplett magyar nyilvánosság végigasszisztálta az egészet.
Május óta tudott volt, hogy Mészáros Lőrinc jönni fog.
A menedzsment végig hazudozott, nem igaz, hogy pár héttel ezelőtt esett le nekik, hogy mi történik. Sorozatban: Index és jönnek a kicsik.
Marad az RTL Klub, ami nagy elérési út, de nekik sincs igazán miből dolgozniuk. Ők se a magyar nyilvánosságért kezdtek el dolgozni, hanem bosszúból, zsarolás miatt. Bármikor az RTL menedzsmentje megszüntetheti a híradót, ha megállapodnak a kormánnyal – mondta Bátorfy Attila a beszélgetésen.