Berlinben alkotó magyar avantgárd festők műveiből nyílt szenzációs kiállítás a budapesti Virág Judit Galériában. A tárlat átfogóan mutatja be az 1920-as évek kulturális központjának számító német főváros és a magyar művészek kapcsolatát.
A Berlin-Budapest 1919-1933 című ingyenesen látogatható kiállításon ráadásul több olyan eddig lappangó festményt is megcsodálhatsz, amelyekre kalandos módon – a Facebookon, illetve mozifilm díszletében – bukkantak a művészettörténészek. Mi már ellátogattunk a galériába, és megismertük a festmények történetét. Mutatjuk, mi vár rátok!
A Virág Judit Galéria tárlatán a művészek olyan alkotásai kerültek egymás mellé, amelyeket eddig még nem, vagy csak ritkán látott a magyar közönség. A tárlat szenzációjának számító két nagy méretű Kádár Béla-festményt most 90 év után láthatjuk újra Magyarországon. Kelen Anna művészettörténész elárulta, hogy
egy Facebookon megosztott fényképen fedezte fel az elveszettnek hitt alkotásokat.
Kádár Béla Trió című 1926-os festménye
A felfedezés azért is jelentős, mert a Trió és a Concertina című festmények az életmű legerősebb korszakából származnak. Kádár abban a rövid periódusban készítette őket, amikor Berlin és Budapest között ingázott, és berlini sikereivel bekerült a nemzetközi körforgásba.
A kiállításon megnézhettük azt a Berény Róbert-festményt is, amelyet egy szemfüles művészettörténész szúrt ki a Stuart Little, kisegér című amerikai filmben.
Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festménye
A sokáig lappangó Alvó nő fekete vázával című híres alkotását megtalálásának Hollywoodi filmbe illő történetéről ITTolvashatsz részletesen.
Berlin az 1920-as években meghatározó kulturális központ volt, akárcsak Párizs a századfordulón. A német fővárosban azonban nem harmonikus kávéházi élet bontakozott ki: Berlin egy rohamtempóban modernizálódott, zajos, multikulturális metropolisz lett. Hatalmas építkezések folytak, beindult a tömegközlekedés, virágzott az éjszakai élet. Az elgépiesedés korszaka pedig hamar megszülte az elidegenedést is.
Berlinben az expresszionizmus mellett új jelentős irányzatok bontakoztak ki. A rövid életű, de hatásában annál nagyobb berlini dada új műfajai – a fotómontázs, az asszamblázs és az installáció – alapjaiban változtatták meg a kor művészetét. A konstruktivizmus az orosz emigráns művészek közvetítésével érkezett. Az izmusok ellepontjaként pedig létrejött az új tárgyiasság valamint az art deco.
A Berlinbe érkező – az egykor párizsi könnyedséghez szokott – magyar emigráns művészeket meglepte a városi élet feszült, rohanó tempója. Ám rövid időn belül bekapcsolódtak a nemzetközi avantgárd művészetbe, és sokuk számra pályájuk legizgalmasabb korszaka köszöntött be
A német főváros szabad szellemisége és új kezdeményezésekre nyitott légköre olyan magyar alkotókat vonzott, mint Berény Róbert, Czóbel Béla, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Kassák Lajos Tihanyi Lajos vagy Moholy-Nagy László, akiktől mind látható alkotás a most nyílt kiállításon.
Művészeink nem csak Berlinben éltek és alkottak, hanem alakították is az ottani pezsgő kulturális életet.
Az interaktív kiállítás 148 műtárgya között nem csak festményeket, hanem szobrokat, plakátokat, kollázsokat, valamint korabeli folyóiratokat, és filmrészleteket is megnézhettünk. A berlini avantgárdon túl pedig megismerhettük a 30-as évek elejének művészetét is, amikor már Budapesten is megjelentek a Berlinben jellemző irányzatok.
A legizgalmasabb az egészben, hogy a most nyílt tárlat még csak az első kiállítása egy háromrészes sorozatnak. A Budapest-Berlin tártaltot követő két kiállítás azokat a magyar festőművészeket fogja bemutatni, akik 20. század első felében aktív részesei és alakítói voltak Róma és Párizs művészeti életének.
A kiállítást ingyenesen megnézheted november 27-ig a Virág Judit Galériában. Részletekről, nyitvatartásról és tárlatvezetésekről a galéria honlapján tájékozódhatsz.