Annak ellenére, hogy 2010-ben a HírTV – Magyar Nemzet kombó poltikai érdekből egyfolytában Hagyó-modellről és súlyos bűncselekményekről beszélt – lassan az összes fővárosi közműcég ügyében felmentés születik.
Bielek Pétert a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. volt vezérigazgatóját is jogerősen felmentették a hűtlen kezelés vádja alól múlt szerdán. Ez a forgatókönyv ismerős lehet azok számára, akik nyomon követik a többi 2010-ben indult, közműcégek ellen folytatott elszámoltatási pert: nyomozás, feljelentés, tárgyalás és végül felmentés. Hiába próbálták a nyomozók kijátszani egymás ellen a vezérigazgatókat.
Persze azt tegyük hozzá a folyamathoz: ha a 2010-es Simicska médiakombón múlik, nyomozás meg tárgyalás nélkül kellett volna mindenkinek 20 évet csücsülni a hűvösön…
Hét vádlott és négy tanú, köztük Bielek mondta el, hogy a
BKV-ügy kapcsán a nyomozók kényszervallatásnak vetették
alá.
Az FKF és BKV volt vezértigazgatói döbbenetesen hasonló körülményekről számoltak be.
Az FKF ügyében a volt vezérigazgatót, Bielek Pétert először titokban kereste meg a BRFK. Tisztázták, hogy nem gyanúsítják semmivel, együttműködést ajánlottak neki. A rendőrségen viszont egy öt órás meghallgatáson, nyomasztó légkörben Hagyóról, Demszkyről, Mesterházy Ernőről kérdezték. Bielek saját bevallása szerint félt, hogy őt sem engedik majd haza családjához, ezért a nyomás hatására a rendőrök elvárásainak megfelelő, ám egyáltalán nem valós tartalmú vallomást tett.
Bielek vallomása később a BRFK ígérete ellenére mégis megjelent a Magyar Nemzetben. Második kihallgatásán így már tagadta korábbi hamis terhelő állításait. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy egy héttel később Szabadváriné osztálya vádat emelt ellene a pusztazámori ügylettel kapcsolatban 70 millió forintos károkozással.
Antal Attila a BKV korábbi vezérigazgatója Bielekhez hasonlóan szintén arról számolt be, hogy a nyomozati vallomása alatt a hatóság “guruló forintokról”, Hagyó Miklósokról, Mesterházy Ernőkről és Demszky Gáborokról akart hallani tőle. Őrizetbe vétele napját, ügyvédje távollétében pedig közölték vele, hogy amennyiben nem tud az elvárásoknak megfelelni, hosszú időre előzetes letartóztatásba kerül.
A sor azonban itt nem áll meg. A BKV-ügy több vádlottja és tanúja is hasonló körülményekről és visszaélésekről vallott.
Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadója elmondta, hogy a kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt, a nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből.
Horváth Évát, Hagyó egykori sajtósát az előzetesben lezsidózták, megfélemlítették, és arra akarták rávenni, hogy főnökeire tegyen terhelő vallomást. Olyan időpontokat jelöltek meg több esetben, amikor Horváth Éva még együtt sem dolgozott Hagyóval.
Még Balogh Zsolt is arról számolt be, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott – többek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt. „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni.” – mondta.
Lelovics Ottó, Hagyó egykori sajtósa is alig burkolt rendőri fenyegetést tárt fel. Elmondása szerint annak ellenére, hogy együttműködött a hatóságokkal, közölték vele a rendőrök, hogy “sok cuccot vigyen, mert sokáig lesz bent” a kihallgatáson. Hónapokkal későbbi pedig a nyomozók látványosan, a belváros közepén, fényes nappal bilincselték meg, és kötötték pórázra.
Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató helyettese elmondta, hogy nyomozati kihallgatásán a rendőrök is arról panaszkodtak, hogy szakmaiatlanul folyik a nyomozás. Ebben az ügyben ugyanis a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. Beszámolt arról is, hogy „a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben” mondták neki, hogy kire és mit kell vallania.
Zelenák Tibor volt osztályvezető is letartóztatása súlyosan törvénysértő körülményeiről vallott. Őrizetbe vételét előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele, majd 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.
Antal Attila korábbi titkárnője arról beszélt, hogy diktáltak a nyomozók. A kihallgatást végző nyomozó fogalmazványát kellett aláírnia jegyzőkönyvként.
A vád egy másik tanúja Pálocska János pedig arról számolt be, hogy megkereste őt Dr. Bói László rendőr százados, a BKV-ügyet vezető nyomozó, és azt ígérte, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja egy magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy „Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás”.
Sziebert György egy másik – repülőtéri vesztegetésként ismert – ügyben állt bíróság előtt, de gyanúsítotti kihallgatásakor arra akarták rábírni, hogy tegyen vallomást a BKV-perben. Miután ügyvédje távozott, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Demszky Gáborra, Hagyó Miklósra és Kocsis Istvánra terhelő vallomásokat tesz, kedden már otthon lehet. Tették mindezt röviddel a 2010-es választások előtt.
A címkép csak illusztráció