Miután a PISA-felmérés a magyar diákokra nézve tragikus eredményéért
- Lázár miniszter a tanárokat hibáztatta,
- Balog miniszter hat év Fidesz-kormányzás után az előző kormányokat okolta,
- egy Fidesz-kompatibilis szervezet meg az követelte, inkább ne is mérjünk.
Hoffmann Rózsa még rá tudott tenni egy lapáttal. Szerinte ugyanis egyáltalán nincs szó katasztrófáról.
A katasztrofális meg tragikus jelzőt túlzónak tartom.
Persze egyikünk sem örül, és a magyar önérzetünknek sem segít, hogy romlottak az eredmények, hogy sereghajtók vagyunk.
Ezt mondta az atv.hu-nak. De ami még szebb azt is hozzátette, hogy
Másrészt a PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi. Ezért az abszolutizálásuk hiba volna. A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el. Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi,
bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg
magasabb általános műveltségüknek köszönhetően. Szerintem tehát nem kell, hogy a magyar köznevelés rendszerének az legyen a célja, hogy a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen éllovasok legyenek, mert ez nem következik a mi értékeinkből. Ám az erős középmezőnyhöz tartozás elérendő cél kell hogy legyen.
A volt oktatási államtitkár, kereszténydemokrata képviselő azt is mondta, hogy az Orbán-kormány KDNP-s oktatási és iskolareformja még csak az alsó tagozat elején tart, meg hogy az ilyen reformok beéréséhez egy évtized kell, biztosak lehetünk benne, hogy még nem ez a gödör alja:
a helyzet lesz még rosszabb is.
Kivéve persze Bibliából. Igazán kár, hogy a bibliaismeretért nem adnak több fizetést a munkahelyeken.
(Hogy miként telik egy átlagos vidéki általános iskola egy átlagos napja, arról itt írtunk.)