Miközben a fideszesek is elítélik a gyűlöletkeltést a migránsok ellen az Európai Parlamentben, idehaza tovább uszítanak a menekültek ellen. Ez hagyján: 50-60 éves, nyugdíjas tűzoltókkal akarják „megvédeni a határt”, mert sajnálják tőlük a nyugdíjat; ugyanakkor a Fidesz-közeli csókosokhoz ömlik a pénz a bevándorlási kötvényekből.
1. Gyűlöletet keltenek, majd megszavazzák annak elítélését
Az Európai Parlament olyan állásfoglalást fogadott el, ami leszögezi: a tagállamok tartózkodjanak attól, hogy politikai célból félelmet keltenek a migránsok és menekültek ellen. Ezt az állásfoglalást a fideszes parlamenti politikusok is megszavazták, teljes lelki nyugalommal, tudva tudván, hogy az utóbbi egy év másról sem szólt Magyarországon, csak a menekültek elleni szélsőjobbos uszításról. A magyar kormány pont olyan kampányt folytatott hónapokig, amit elítél a nyilatkozat – írta az Index.
Az unió közvetlenül választott képviselőiből álló testület azt is kimondta, hogy „határozottan elítéli az újságírókkal és a médiával szembeni erőszakot, kényszert és fenyegetést; kéri a tagállamokat, hogy tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely korlátozza a média szabadságát, a kommunikációs szabadságot és az információszabadságot”.
Az EP az uniós intézményeket is figyelmeztette, hogy „külkapcsolataikban is gondoskodjanak az emberi jogok magas szintű védelméről”. Három kivételével minden Fidesz-KDNP-s képviselő jóváhagyta a dokumentumot.
2. Spórolnak a nyugdíjas tűzoltókon és kivezénylik őket a határra
Mindeközben itthon tovább folyik a gyűlöletkampány. A Fidesz úgy gondolta, most az 50-60 éves, nyugdíjas tűzoltók és rendőrök lesznek azok, akiket ugráltathat. Elővették hát Kósa Lajost, aki azt mondta: nem szabad meglepődni, ha valakinek dolgoznia kell, amíg nem éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt – tudta meg az RTL Híradó. Ennek hátterében az áll, hogy öt éve, amikor megszüntették a korkedvezményes nyugdíjat, választás elé állították őket:
- vagy visszamennek dolgozni,
- vagy szolgálati járandóságot kapnak a nyugdíj helyett, amit 16 százalék jövedelemadó terhel.
Ezt az adót – ami havonta 30-40 ezer forintot jelent – nem vonták le tőlük, ha vállalták, hogy önkéntes műveleti tartalékosok lesznek.
Ebből addig nem is volt gond, amíg feladatuk abból állt, hogy néhány hónapig raktárosként tevékenykedtek a honvédségnél, vagy árvízi védekezésnél vetették be őket. Most azonban egyikük megosztotta az RTL-lel, hogy a déli határra vezényelték őket, ahol a nem túl jó egészségi állapotban lévő, 50-60 éves családos emberek otthonuktól több száz kilométerre napi 12 órát talpalnak a hidegben. Kónya Péter korábbi szakszervezeti vezető elmondta: lehet, hogy karácsonyra sem engedik haza őket.
A tartalékosok között tűzoltók is vannak, nekik is védeniük kell a határt. Pár hetes kiképzés után kell ellátniuk azt a feladatot, amit mások hosszú idő alatt tanultak meg.
Kósa Lajos, a parlament rendészeti bizottságának fideszes elnöke minderre azt mondta: nem azért vezényelnek a határra idősebb tartalékosokat, mert kevés lenne a határvadász, hanem addig, amíg Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár annyi, amennyi, addig azon nem szabad meglepődni, hogy ha valaki ezt nem éri el, akkor ő dolgozik.
A Honvédelmi Minisztérium ugyanakkor azzal magyarázta a tartalékosok bevetését, hogy kiegészítésként van rájuk szükség, azért, hogy a honvédség minden feladatát el tudja látni – írta a 24.hu.
3. Ömlenek a milliárdok a Fidesz-közeli offshore cégekhez a letelepedési kötvényből
Míg a Fidesz az idős rendészeken és tűzoltókon spórol, a haverokhoz ömlenek a milliárdok. Négyszer annyi letelepedési kötvényt adnak el, mióta belengette a kormány a program leállítását.
Drasztikusan megugrott novemberben a letelepedési kötvények iránti érdeklődés, miután novemberben 216 külföldi bevándorló élt a pénzért árult letelepedési lehetőséggel. Ez közel négyszerese a szeptemberi és október értékesítési adatoknak, amikor még nem volt szó a kötvényprogram bezárásáról. A Magyar Nemzet úgy tudja: a kínai ügynökségek nem győzik befogadni a kérvényeket, olyan sokan akarnak az olcsó és gyors magyar letelepedési programban még utoljára részt venni.
Ahogy a B1 blogon is megírtuk, közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánypártok idén már nem szüntetik meg a kötvényprogramot, miután a parlament utolsó ülésnapján sem adtak be ezzel kapcsolatos törvénymódosító indítványt. Arra azonban jó volt a program megszüntetésének belengetése, hogy felpörgesse a kötvényértékesítést. A kínai közvetítők már az októberi, elbukott kvótás népszavazást követően felvették a ritmust, miután a program megszüntetésének lehetőségével motiválták a vásárlókat.
Mit kaszálnak a letelepedési kötvényen?
Érthető a kormányzat passzivitása a program leállításával kapcsolatban, és a közvetítő cégek nagyfokú aktivitása, mivel rengeteg pénzről van szó. Eddig ugyanis 4247 kötvényt jegyeztek le a közvetítő cégek, amellyel óvatos számítás szerint is (a legolcsóbb árazással számolva) 97,5 milliárd forintos bevételre tettek szert. A közvetítő cégek 45 ezer eurós szolgáltatási díjat kapnak, de náluk csapódik le a 29 ezer eurós kamat is. Egy darab kötvényen lényegében 23 millió forintot keresnek, amely brutálisan magas, 25 százalékos haszonkulcs az állampapírpiacra jellemző 0,2-0,3 százalékos átlagos jutalékszinthez képest. A közvetítő cégeknek az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága adja meg a forgalmazási engedélyt. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van engedélye, egy kivételével olyan helyszíneken vannak bejegyezve, amelyek igen népszerűek az offshore szigeteken.
Érdekesség, hogy Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nemcsak azt ígérte meg, hogy még idén kivezetik a kötvényprogramot, hanem azt is, hogy nem hosszabbítják meg az elvileg élethosszig tartó letelepedési engedélyt, az okmány ötéves érvényességi idejét. Úgy tűnik, a pénzért letelepedési engedélyt vásárló külföldiek valamiért nem hisznek a kancelláriaminiszternek. Legalábbis erre utalnak az idei év legerősebb, novemberi kötvényértékesítési adatai.