Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.

Így cenzúráz a Progress címmel jelent meg hosszú cikk az Átlátszó Erdélyben. A felháborodó hangvételű írás két fontos erdélyi magyar sajtóorgánum cenzúrázásáról és ellehetetlenítéséről számol be, ami szerintük egyértelműen a magyar kormány műve:

• az Erdélyi Riportot megszüntették,
• a maszol.ro munkatársait pedig sorra elbocsájtják.

A portál  szintén elbocsájtott véleményrovat-vezetője, Ágoston Hugó szerint

az elbocsátások hátterében kizárásos alapon a magyar kormány áll.

A vele készült interjúból kiderül, hogy Orbánéknál akkor telt be a pohár, amikor a maszol.ro vélemény-rovatában kritikus hangvételű írások jelentek meg a magyar kormányról.

“…a vége felé már – különösen, amikor magyarországi fenyegetésekről is érkeztek kósza hírek vagy „kilátásba-helyezések” – az egész hangulat bekomorult a Maszolnál, mindenestül kezdett fenyegetővé válni. A fenyegetés az, amikor az ember fél, amikor látja, hogy a kollégái félnek” – nyilatkozta a rovatvezető.

Az elmúlt időszakban egy másik eset is jól példázta a kormány az 1950-es évekre emlékeztető, megfélemlítő, elhallgattató módszereit.

Hajnal Csilla, a Fejér Megyei Hírlap felelős szerkesztője és Klecska Ernő lapszerkesztő a Mandinernek számolt be a kihallgatás körülményeiről,

az alkalmazottak megalázásáról és a még ott dolgozók megfélemlítéséről

az Orbán-interjú kapcsán:

“December 24-én a karácsonyi asztal terítésekor csörgött a telefon, és az első kérdés az volt, hogy én követtem-e el a szabotázst… Nem az, hogy figyelmetlen voltam-e vagy ilyesmi: szabotázs. December 27-én a PLT-s megyei lapok összes szerkesztőségébe be kellett mindenkinek mennie reggel 8-ra a gépeikkel, amiket hálózatra csatlakoztatva távolról ellenőriztek az informatikusok. Aznapra Csillát és engem is behívtak Veszprémbe” – mondta Klecska, kolléganője pedig így emlékezett: “Ott déltől este fél tízig tartott a kihallgatás. Betereltek minket egy szobába: a Pannon Lapok Társaságának teljes menedzsmentje, egy háromfős ügyvédi csapat és néhány számomra ismeretlen ember kérdezgetett minket. Egyszerre egy ember volt bent a tíz kihallgatóval szemben. A délután során, amíg a többiek meghallgatása tartott, egy szobában ültünk, két üveg ásványvíz és egy csomag ropi mellett.”

A jelenség egyáltalán nem új, már 2010-óta a Kádár-korszakot idézi Orbánék módszere a a BKV-ügyben.

A BKV-ügy vádlottjai az előzetes letartóztatások alatt különb dolgokon mentek keresztül már 2010-tól. A vádlottak és tanuk is(!) egyértelműen fenyegetve érezték magukat a “kényszer” alatt, hiszen nem csak utalásokkal, hanem egyenesen utasításokkal tették világossá a nyomozók, hogy kire kikre “kérnek” terhelő vallomást.

Úgy tűnik, most érkezett meg Erdélybe és Székesfehérvárra az a vonat, ami valójában már 2010-ben elindult.