A „Nyugat” azért nem ismeri el a magyar csoda teljesítményét – és benne a kedves vezető szerepét – mert irigy. Ezt bírta nemrég mondani Orbán. Sikertelen és irigy, míg mi sikeresek vagyunk a remek számainkkal. 40 évvel ezelőtt Kádárék is ezt mondták – nekik se jött be.
…savanyú a szőlő. Ahhoz voltak szokva a nyugatiak, hogy megmondták nekünk, közép-európaiaknak, hogyan kell modernnek lenni, hogyan kell sikeresnek lenni, hogyan kell kapitalizmust építeni, hogyan kell piacgazdaságot építeni, hogy mi a demokrácia, és így tovább, aztán most ők sikertelenek, az ő számaik rosszak, a mieink meg jók. És ennek az az oka, hogy mi másképp csináljuk, mint ők, és nem akarják beismerni, hogy ahogy mi csináljuk, ésszerűbb, mint az, ahogyan ők csinálják.
– így beszélt Orbán Viktor a közrádió mikrofonállványának.
Igyekszünk a következőket nagyon nagyon hangosan mondani, hátha sikerül felébreszteni vele a kedves vezetőt lázálmából.
Lássuk, mennyire voltak sikeresek „a nyugatiak”, bárkik legyenek is pontosan a globális válság hatásainak kezelésében. A 2009-es összeomlás mindenhol éreztette a hatását.
Magyarországon az egy főre jutó GDP 10400 euróról 9700-ra esett vissza.
Annak a bizonyos „ésszerűbb” máshogy csinálásnak a hatására 2014-re már ki is hevertük a válságot, sőt, némi növekedést elkönyvelve 10600 euróra emelkedett az adat. A legutolsó teljes év 2015, ekkor már 11 ezer euróról beszélhettünk, vagyis az orbáni ésszerűség hatására teljes 400 euróval sikerült előrébb jutnunk.
És most „ők”, a „sikertelenek”:
- Németországban 32500-ról 30800 euróra esett az egy főre jutó GDP. Sikertelen válságkezelésük hatására 2011-ben már 33300 eurónál jártak, 2016-ban pedig 34500-nál. Vagyis a válság előtti szintnél 2000 euróval magasabb a GDP.
- Érdekes példa Írországé, ahol 38200-ról 36100-ra zuhant a GDP, és ezt egészen 2014-ig nem is sikerült visszatornázni. Lám a sikertelenek. Két évvel ezelőtt azonban már 39300-zal zártak, 2015 végére pedig bizonyosan megtalálták a kincset a szivárvány lábánál, mert az egy főre jutó GDP-jük 49300 euró lett. A különbség 11100 euró, pluszban. Szeretne Orbán ennyire sikertelen lenni.
- A svédek 39800-ról estek 37400-ig, majd két év múlva már 40100-nál jártak. 2015-ben pedig 41700 eurónál.
- A szomszédos Ausztriának szintén két vére volt szüksége, hogy visszataláljon a válság előtti szintre.
(Csak nagyon halkan, hisz nem „sikertelen nyugati” ország, de a lengyeleknél még visszaesés sem volt, 20 éve töretlenül gyarapodik a GDP-jük. Pedig csak most kezdik átvenni az orbáni stílt.
„Elvtársak, hol áll a hanyatló Nyugat?”
„A szakadék szélén, elvtársak! És hol tartunk mi?”
„Mi természetesen egy lépéssel előtte járunk!”
(Hofi Géza)
Itt lehet még adatbányászkodni – hála a KSH-nak.
Vonjuk le akkor a következtetést: a nyugat számai jobbak, vagy Magyarországé? Hogy a nyugatnak nincs oka büszkeségre, szinte bizonyos.
Az Eurostat kiadványa szerint például: a növekedési ráta „alapján a legjelentősebb növekedést Lengyelország (évi átlag 3,9%) és Szlovákia (évi 3,8%) érte el, őket Románia (2,7%), Bulgária, Lettország és Málta (egyaránt 2,5%) követi.”
Opsz. Ezek bizonyosan nem hallottak még az orbáni sikerességről.
De nem kell elkeseredni, hiszen a miniszterelnök mást is mondott:
„Magyarországon munkaerőhiány van. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan nőnek a befektetések, hiszen ha nem nőnének a befektetések, ha nem nőne az igény a magyarországi munkaerő iránt, akkor hogyan állhatna elő munkaerőhiány?”
Persze mi hitetlen gyaúrok eddig arra gondoltunk, hogy a kvalifikált munkaerő menekül ebből az országból, de be kell látnunk a tévedésünket. Hiszen a kedves vezető megmondta: nőnek a befektetések, és ugyanannyian vagyunk.
Sajnos nem csak a nyugatiak, de ez a fránya Statisztikai Hivatal sem mosta ki a fülét, hogy meghallja a mindig igazat mondó száj szavát.
„2016 első három negyedévében a beruházási teljesítmény 14%-kal visszaesett az egy évvel ezelőttihez képest”
– állítja a savanyú szőlőt majszoló KSH. Meg azt is, hogy 2015 óta mindössze 2 olyan negyedév volt, amikor emelkedett a beruházási volumen, a többiben – Orbán kedvéért: 5-ben – csökkent.
Végül is fölösleges megzavarni a kedves vezető álmát, de annyit még megjegyeznénk: „az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem 1203 ezer forint volt” – ugyancsak a KSH szerint. Hogy ne kelljen számokkal bíbelődni, mi elvégeztünk egy egyszerű osztást. Eszerint átlagosan 100 ezer forintot vittek haza a magyarok tavaly havonta.
Ezek azok a remek számok, amikre a miniszterelnök úrnak gondolni tetszik?
ashwood