Hihetetlenül cuki lakóra figyeltünk fel a Gyöngyösi Állatkertben. Ilyen aranyos és kíváncsi X-lábú, csonka farkú rókát még biztos nem látott. Nálam kimaxolta a cukiságfaktort. Ismerje meg ön is Csámpit, a csámpás rókát.
A Gyöngyösi Állatkert hólepte kifutói mellett sétálva éppen azon gondolkoztam, vajon, fogunk-e látni állatot, vagy mindegyik elbújt előlünk a nagy hidegben – amikor egy vörös pamacs ugrált a kerítéshez élénk érdeklődéssel. Kölcsönös kíváncsisággal vettük szemügyre egymást a rókával.
Rögtön feltűnt, hogy a járásában van valami furcsa – hiszen ugrált. Közelebbről nézve pedig feltűnt, hogy mintha X-lába lenne. Azt is észrevettük, hogy a farkából hiányzik egy jókora darab. Vajon mi történhetett vele? Csámpi maga mesélte el történetét:
“E cuki nevet valószínűleg a jelenleg élő rókatársadalom legszebb lábaiért kaptam a gondozóimtól.”
Az információs tábláról megtudtuk, hogy a kis rókát kölyök korában találták egy közeli településen. Ekkor már napok óta egyedül lehetett. Valószínűleg lábai miatt nem tudott lépést tartani családjával, vagy a róka mamával történt valami, ami miatt végül magára maradt.
“…hogyha ott maradok, és nem etetnek cumisüvegből négy hetes korom óta, nem mesélhetnék nektek. Nem beszélve arról, hogy az ilyen, az ég minden irányába álló, de semmiféleképp nem normális lábberendezéssel a természetben nem boldogultam volna.”
A farkától már az állatkertben kellett megválnia, mert idő közben az is “elromlott”. A természetben nem tudott volna vadászni. Egészen addig egy gondozóval lakott, míg meg nem tanult magától táplálkozni. Igaz, nem a szabadban él, de az állatkertben rendszeresen kap enni, és vigyáznak az egészségére. Ráadásul kapott két rókabarátot is Viri és Vöri személyében.
Csámpiban az a legcukibb, hogy fogyatékossága ellenére ő a legélénkebb, legjátékosabb hármójuk közül. Míg barátai csak aludtak, a kis x-lábú róka fel alá ugrabugrált mellettünk a kifutón.
“Most már, hogy mindent tudtok rólam, szeretnék kérni egy nagy és széles mosolyt, amit mindig szívesen fogadok, és várak titeket vissza otthonomba, a Gyöngyösi Állatkertbe.” – zárja sorait a táblán Csámpi.
Mi pedig természetesen felszólítás nélkül is széles mosollyal búcsúztunk el tőle.
