„Nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni”
– közölte Putyinnal az oldalán Orbán Viktor. Magyarul: a szankciókat meg kell szüntetni. Még hazudni is hajlandó volt ennek érdekében. És persze nem ez az egyetlen ügy, amiben igyekszik a nagy testvér kedvére tenni. Brüsszel nem Moszkva – mondta még 2011-ben. Moszkva viszont nagyon nem Brüsszel.
Mindannyian láthattuk, hogy a kontinens nyugati felén erőteljes oroszellenes hangulat alakult ki, oroszellenes politika vált divattá, és ebben a közegben kellett nekünk a gazdasági kapcsolatainkat megvédeni, és amit lehetett, abból fönntartani. Szomorúan kell megállapítanom, hogy minden erőfeszítésünk ellenére a két ország kereskedelmében komoly veszteségek következtek be, tőlünk független okokból. Ezeknek a mértéke 6,5 milliárd dollár – ez a kár, ami bennünket ért, és ezért Magyarország továbbra is fönntartja azt az álláspontját, hogy nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni, és nem helyes dolog egy adott terület konfliktusait, gazdaságon kívüli terület konfliktusait átvinni a gazdaság területére, mert annak mindenki megissza a levét, és mindenki a vesztese lesz.
– ezt mondta Orbán Putyin mellett.
Azt talán hagyjuk is, hogy
az állítólagos „oroszellenes divat” nem valami hóbort, álcivil liberális kósza ötlet volt,
hanem válasz a Krím-félsziget annektálására és a kelet-ukrajnai hibrid háborúban játszott orosz szerepvállalásra. Ám ezekre szálljon a feledés fátyla, ha már régi komákként üdvözölték egymást a kedves vezetők. az viszont konkrét hazugság, hogy az Oroszországot sújtó szankciók – amelyeket egyébként Orbán is megszavazott az Európai Tanácsban – 6,5 milliárd dollár kárt okoztak Magyarországnak. A szőrözős gazdasági számításokat elvégezte helyettünk a Portfólió, a részletekkel nem bíbelődnénk. A lényeg:
- a szankciók elsősorban az agrárszektort sújtották, a kár itt nagyjából – a KSH adatai alapján – 150 millió euró,
- a többi visszaesés elsősorban az orosz gazdaság megroppanásával magyarázható, vagyis kevesebb magyar terméket tudtak venni,
- az elszámolásban a legnagyobb zuhanás a kőolaj nemzetközi árának drasztikus csökkenéséhez kötődik.
Vagyis a 6,5 milliárdos szám nem egyszerűen blöff, vagy barátok között megengedhető túlzás, hanem egyszerűen nem igaz. Nettó hazugság.
De nem ez az egyetlen. Orbán hetekkel ezelőtt újabb háborút hirdetett Brüsszel ellen. Ugyanis az Európai Bizottság, mintegy nyolc éves egyeztetés után végre papírra vetette az úgynevezett energiacsomagot. Ennek a valódi lényege egységesíteni az unió energetikai piacát, amelyen 2030-ig 30 százalékos részarányt kell szerezniük az alternatív energiaforrásoknak.
Vagyis szorítja ki a gázt és a kőolajat.
Kinek rossz ez? Hát Putyin gazdának,
akinek a legnagyobb és legbiztosabb bevétele épp ezekből a nyersanyagokból származik. Másból se nagyon.
A verseny szabályai fognak felülkerekedni és a piaci erőfölénnyel nem lehet majd visszaélni. Kevesebb aggodalomra van ok (az ellátásbiztonság terén), mint a múltban
– nyilatkozta a napokban Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
Azonban mindez még csak javaslat formájában létezik – nem győzzünk hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság, vagyis „Brüsszel” nem rendelkezik döntési jogkörrel, így csak az Európai Parlament és az Európai Tanács véglegesítheti a szabályokat.
Orbán már a javaslatok megjelenésekor sietett közölni: Brüsszel el akarja törölni a rezsicsökkentést, ezért a Kedves Vezető ádáz harcba száll a bürokratákkal. Egyoldalú háborúskodás ez, mivel a Bizottság nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel több ezer oldalas javaslatában. Azonban az orosz érdekek brüsszeli képviselete sokkal jobb magyarázat arra,
miért ez az ádáz ellenségesség a klímavédelemmel szemben.
Nem kétséges: Orbán bármikor hajlandó választói szemébe hazudni, ha Putyin gazda érdekei úgy kívánják.
ashwood