Nemzetközi sajtószemle, 2017. február 16.
Folytatódik Szelestey Lajos nemzetközi lapszemléje. Ezentúl meg is hallgathatja itt
Orbán Viktor azt tervezi, hogy tovább szigorítja Európa legkeményebb menedékrendszerét.Szembeszáll Brüsszellel is, miután konténertáborokban kívánja elhelyezni az összes menedékkérőt.
Financial Times: Orbán olyan táborokat tervez, mint a gulag
Orbán Viktor azt tervezi, hogy tovább szigorítja Európa legkeményebb menedékrendszerét.
Szembeszáll Brüsszellel is, miután konténertáborokban kívánja elhelyezni az összes menedékkérőt.
Az illegális határátlépők ügyében már korábban súlyosbították a büntetési tételeket és megszigorították az őrizetet a kerítés mentén. Hogy a jövőben minden kérelmezőt be akarnak zárni ügyük kivizsgálásának idejére, az fokozza a nyomást az EU-ra.
Vagyis: hogy tegyen jogi lépéseket, amiért Magyarország nem hajlandó részt venni az unió menekültpolitikájában, továbbá migránsokat befogadni.
Tuzson Bence államtitkár arra hivatkozik, hogy az érintettek kihasználják a kiskaput a közösségi jogban és eltűnnek a hatóságok szeme elől. Emberi jogi szervezetek szerint viszont a készülő szabályozás sérti az uniós normákat, annál is inkább, mivel magányos gyerekekre is vonatkozik. Orbán azonban már jelezte, hogy az idén nagy csata lesz a Bizottsággal ez ügyben. A politikus a bevándorlás kapcsán elfoglalt keményvonalas álláspontot kormányzata központi kérdésévé tette, miközben radikális, euroszkeptikus párttá alakította át a Fideszt.
Európában nincs példa arra, hogy hónapokra konténerekből álló létesítményekbe zárnák a menedékkérőket. Az illetékes svéd miniszter kijelentette, hogy a tervezett rendszernél előre meg kellett volna vizsgálni, mennyire áll összhangban az EU-joggal. Mert pl. Svédországban 70 ezren várnak kérelmük elbírálására, de ha mindannyiukat konténerekbe dugnák, akkor az olyan lenne, mint egy gulag. Jelezte egyúttal, hogy nem jutottak előbbre a magyar féllel zajló tárgyalásokon, amelyek célja, hogy Budapest a dublini szabályok értelmében visszavegyen 220 migránst. Mint mondta, ha a magyarok nem hajlandók változtatni álláspontjukon, akkor a svédek és más államok Brüsszelhez fordulnak segítségért. Timmermans alelnök már múlt héten közölte, hogy büntetés vár azokra a tagokra, amelyek nem tesznek eleget a közös menekültügyi előírásoknak.
Financial Times: Küszöbön a kétsebességes Európa, meg kell szabadulni Magyarországtól is
A többsebességes Európa gondolata azzal fenyeget, hogy megosztja az uniót, ám a tagság szerint meg kell újítani az összefogást. Az olasz kormányfő paradox módon éppen Londonban fejtette ki, hogy sokkal bátrabban kellene előrelépni a reformok ügyében, mint ahogy arra a tagok hajlandók.
Rugalmas, átalakított és egységes EU-ra van szükség, amelyhez minden ország tetszése szerinti fokon csatlakozik.
Merkel már jóváhagyta a változó sebességű Európát, pedig neki az az alapelve, hogy amennyire csak lehetséges, meg kell őrizni a szervezet egységét.
Az elképzeléseket a Bizottság elnöke foglalja össze a jó egy hónap múlva esedékes római jubileumi csúcsértekezletre. De a többsebességes Európa már jelenleg is létezik – lásd az euróövezetet. Viszont egyes nyugati politikusok arról álmodoznak, hogy a reformokat kihasználva leválasztják a magról a Magyarországot és Lengyelországot irányító konzervatív nacionalistákat, valamint a korrupt román és bolgár vezetést. A vallon miniszterelnök már nyíltan kijelentette, hogy meg kell szabadulni ettől a négy államtól.
Az Európa Barátai nevű brüsszeli elemző intézet egyik alapítója ugyanakkor úgy látja, hogy komolyak a szándékok a megújulásra. Egyrészt távoznak a britek, akik sokáig az szorosabb összefogás akadályának számítottak. Másrészt az idegesítő amerikai politika arra ösztönzi az EU döntéshozóit, hogy a földrész az eddiginél sokkal határozottabban álljon a saját lábára. Harmadrészt az orosz nyomás miatt ugyancsak tanácsos erősebb és egységesebb Európát létrehozni. Végül pedig a hatékonyabb szervezet érdemi válasz lenne a reakciós populizmus nyilvánvalóan ellenállhatatlan megerősödésére. A cél világos, a nagy kérdés csak az, miként lehet elérni.
FAZ: Amerika ellenfél is lehet Európa számára
Egy új, jobb és erősebb Európa mellett foglalt állást a német külügyminiszter. Sigmar Gabriel ezt azzal indokolta, hogy a földrész ma is, de a jövőben még inkább csak ez esetben lesz képes beleszólni a világ dolgaiba, tekintettel Trump megválasztására és Oroszországra.
Mint megjegyezte, az új amerikai elnök még inkább tudatosította, hogy a kontinensnek saját kezébe kell vennie a sorsát, ez az érdeke.
Az egyik ilyen terület a kül- és biztonságpolitika. Ha az USA kivonul, akkor azt kell tenni, ami már régóta esedékes: meg kell erősíteni Európát. A 2. világháború utáni kényelmes rendnek vége. A politikus ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Trumppal csak akkor lehet együttműködni, ha az az ideológia helyett az érdekekből indul ki. Ha ugyanis hosszú távon nacionalista és etnikailag homogén alapokon határozza meg az Egyesült Államokat, akkor az öreg földrész számára szükségszerűen ellenfélként jelenik meg. Az uniót ugyanis annak idején éppen ezzel szögesen ellentétes okokból hozták létre. Mindazonáltal Gabriel bízik az amerikai demokrácia erejében.
Szólt arról is, hogy az oroszok is csak akkor veszik komolyan Európát, ha az összetart, öntudatos és erős. Viszont a miniszter reális veszélynek tartja, hogy Le Pen szétveri az EU-t, mert a franciák nélkül hosszabb időre nem képzelhető el a kontinens. És ha ekkora bizonytalanság állna elő az együttes jövő ügyében, akkor gyorsan távozna a tőke és tömeges lenne a munkanélküliség. Ezt legelőször is a franciák éreznék meg, mert a baj azt találja meg előbb, aki gyengébb.
Süddeutsche Zeitung: A korrupciótól áthatott országban a posztkommunisták uralmát csak egy új mozgalom törheti meg
A két hete tartó román tiltakozások új polgári szellemről tanúskodnak Közép-Európában, a megmozdulások mintául szolgálhatnak a több demokráciát követelő erők számára Bulgáriában és Szerbiában, csak éppen nem érik el a rendszert, mert hiányzik hozzá a kellő politikai szervezet. A tüntetők a Facebookon szervezkednek, és ha elég magasra szökik fel a vérnyomás, akkor kivonulnak az utcára, ám nincs mögöttük párt, tehát valamiféle szilárd szerkezet. A korrupciótól áthatott országban a posztkommunisták uralmát csak egy új mozgalom törheti meg.
Vonatkozik ez Magyarországra és Lengyelországra is, ahol populista erők kormányoznak, a maguk, gyakran korrupt érdekeinek megfelelően.
Nem könnyű persze összefogni a törekvéseket. Sok országban nagy a szakadék a városi és a vidéki lakosság között. Utóbbit sokszor olyan párt vagy polgármester tartja ellenőrzése alatt, amely és aki populista módszereket alkalmaz, viszont a legtöbbször ők döntenek a helyi munkalehetőségekről is. Vagyis politikai monopóliumuk van.
Der Standard: Aggasztó a menekült helyzet Magyarországon – de nem úgy, ahogy sokan gondolják
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa csak legvégső esetként és a lehető legrövidebb időre tartja elfogadhatónak, hogy menedékkérőket vegyenek őrizetbe, a magyarországi helyzetet pedig egyenesen aggasztónak nevezi.
Nils Muisnieks különösen nehezményezi, hogy nálunk a tavalyi törvénymódosítások hatására immár szinte lehetetlen menedéket kérni.
A kérelmezőket jogellenesen bűnözőkké nyilvánítják.
Akiket a határtól számított 8 kilométeres övezetben fognak el, azokat tömegesen kitoloncolhatják. Nagyon sok jelentés érkezik arról, hogy a hatóságok erőszakot alkalmaznak a szögesdrót mentén. Most pedig arra készül az Orbán-kabinet, hogy mindenkit őrizetbe vegyen, aki menedékért folyamodik, ám ez emberi jogi szempontból nagyon nyugtalanító.
A szakértő emlékeztet arra, hogy az Európa Tanács tagjai nem vonhatják meg a menekültek szabadságát, hacsak az nem okvetlenül szükséges.
Ki lehetne jelölni számukra kötelező tartózkodási helyet, vagy rendszeresen jelentkezniük kellene az illetékes szerveknél. Ez a módszer sokkal hatékonyabb és olcsóbb volna. A kiskorúakat pedig egyáltalán nem lenne szabad bezárni.