A főpolgármester álnaív, kincstári optimizmusokkal megtűzdelt interjút adott a Kossuth Rádiónak. A főpolgármester az utóbbi éveket mintha elfelejtette volna. Kijelentette, hogy azokkal van baja, akik hirtelen “úgymond megvilágosodtak” és meggondolták magukat, és egy nemzeti ügyből – mert az olimpia alapjában nemzeti ügynek indult – pártpolitikai ügyet gyártottak. Azok, akik másfél évvel ezelőtt erősen támogatták az olimpia rendezését, majd most szembefordultak mindezzel, “nem túl jellemesen viselkednek, (…) képmutatóak, elárulták ezt az ügyet, felmondták azt a nemzeti egységet, ami másfél évvel ezelőtt volt az olimpiával kapcsolatban” – közölte Tarlós István.
Az MSZP-re utalva azt mondta: azoknak, akik az Agenda 2020 döntés után támogatták az olimpia rendezését, másfél évig eszükbe sem jutott aláírásokat gyűjteni. A Momentumot is legyalázta:
“Megjelennek emberek, akik végül is bevallják az utolsó pillanatban, hogy nem is annyira az olimpia ellen tiltakoztak, mint inkább szeretnének pártot, szeretnének hatalomba kerülni. Ez nem bűn, de lássuk be, hogy ez nem a sportról, nem a sport értékeiről, nem az olimpiáról szól”.
Tarlós István az ügy egyik legszomorúbb elemének nevezte, hogy nem arról szól a “történet, mint amiről szólnia kellene”. Szerinte demagóg és erőltetett hasonlatokkal heccelik a közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy az olimpiarendezéshez a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szponzorok “rengeteg pénzt adnak”.
2014-ben még nem ezt mondta:
A főpolgármester 2014-ben még ellenezte az olimpiát, 2015-ben bizonyos feltételek mellett megvalósíthatónak gondolta, idén pedig teljes mellszélességgel állt ki mellette. A főpolgármester 2014-ben még úgy fogalmazott az üggyel kapcsolatban, hogy nem életszerű most felvetni a 2024-es olimpia budapesti rendezését – derül ki az ATV videójából:
„Sportoltam, és sportbarát is vagyok. Persze a sportértéke meg az idegenforgalmi értéke is nagy lenne, ha valamikor itt lehetne egy olimpia, de csodálkozom ezeken a felvetéseken most”
– mondta Tarlós István.
2015-ben a Hír Tv műsorában úgy fogalmazott, van esély arra, hogy 2024-ben Magyarországon rendezzék meg a nyári olimpiai és paralimpiai játékokat. Akkor utalt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 nevű reformprogramjára, amely az olcsóbb és kisebb olimpiák megrendezését támogatja.
Tarlós István véleménye a népszavazással kapcsolatban is érdekes skálán mozgott. A főpolgármester még 2015-ben korainak tartotta a népszavazást olimpia-ügyben:
„Nem vagyok benne biztos, hogy lehet a lakosságot olyan helyzetbe hozni, hogy arról írjanak ki népszavazást, amiről a lakosság információja nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy felelősen döntsön. Politikai szópárbajok alapján fognak dönteni adott esetben”
2017-ben pedig túl későnek:
„Ami a népszavazásokat illeti, általában nagyon fontos intézmények, csak van itt egy kis bökkenő. Akkor kellett volna elindítani, amikor a közgyűlés tagjai szavaztak az olimpiáról, nem pedig másfél évvel később”.
A főpolgármester a mai interjújában hangsúlyozta azt is: a magyar emberek régi álma, hogy olimpiát lehessen rendezni, egy olyat, amelynek nemcsak a konkrét sportértéke jelentős, hanem sok mindenre neveli az embereket:
- alázatra,
- a másik tiszteletére,
- a sportszerűségre
- és a fair magatartásra.
Ezek nemcsak a sportpályákon fontosak, hanem az életben is azok lennének – fűzte hozzá Tarlós István, aki szerint ezekbe az olimpia ellenzői nem gondolnak bele. (Vagy éppen belegondolnak és ponttosan látják, hogy ez mennyire nem jellemző a politikai elitre – a szerk.)
Akkor most a főpolgármester úr árulónak nevezte saját magát, mert megváltozott az ő véleménye is?