Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. február 23. Itt meg is hallgathatja. 
Budapest feladta ez erőfeszítéseket, hogy megrendezze a 24-es olimpiát, ami csapás Orbán Viktor számára a jövő évi választások előtt. A visszalépés ugyanakkor elejét veszi, hogy meg kelljen tartani a népszavazást, amelyet aktivisták követeltek a megosztott ellenzék egyesítésével, noha a sportőrült miniszterelnök nyilvánosan támogatta a pályázatot. A magyar fővárosnak nemigen voltak esélyei a jelölés elnyerésére és a Momentum nem titkolta, hogy az aláírásgyűjtéssel a Fidesz 3. választási győzelmét igyekszik meggátolni. Kovács Zoltán késő este úgy nyilatkozott, hogy nincs értelme vetélkedni két erős és egységes vetélytárssal. A jelentés rámutat, nem ez az első eset, hogy a magyar vezetés csírájában próbálja elfojtani az ellenállást és meghiúsít egy referendumot, hiszen ugyanez történt tavaly a vasárnapi nyitva tartás ügyében is. Egyébiránt a kormánypárt magasan vezet a közvélemény kutatások szerint.
„Nem a részvétel a fontos” – írja kommentárjában a müncheni lap, miután a magyar kormány a lakosság nagy ellenállása láttán visszavonja az olimpiai jelentkezést. Így a hatóságok megsprórolhatják, hogy végig kelljen számolniuk az aláírásokat. De hát a napokban Orbán is azt mondta, hogy csekélyek az esélyek, ily módon pedig közvetve megerősítette a Momentum sikerét és ez nagy arcvesztés neki és mindazok számára, akik minden áron Budapestre akarták hozni a játékokat. Az elutasítás érvei között Magyarország esetében nagy hangsúlyt kapott a korrupció. A bírálók azt hányják a miniszterelnök szemére, hogy kliensrendszert tart fenn, beleértve, hogy rendszeres az összejátszás a közbeszerzéseknél. Az LMP már követelte, hogy bizottság vizsgálja ki, mire ment el már eddig 32 milliárd a jelentkezés kapcsán. Az egész ügy egyik nyertese a Momentum, amely azt mondja, hogy a fiatal nemzedékekkel senki sem törődik. Jövőkép híján máris százezrek hagyták el az országot.
A Bizottság ki akarja kérni a többi tagállam véleményét arról, hogy tegyen-e további lépéseket Lengyelország ellen a jogállam kapcsán kirobbant vitában. Jól értesült források szerint Timmermans alelnök vetette fel, hogy ki kellene puhatolni a többiek álláspontját, miután Brüsszel azzal vádolja a varsói nacionalista kormányt, hogy az aláássa a fékeket és ellensúlyokat, főként, amikor korlátozni igyekszik az Alkotmánybíróság jogkörét. A lengyel fél ezzel szemben nem hajlandó eleget tenni az uniós ajánlásoknak és azt állítja, hogy az EU túllépte hatáskörét, hiszen elő akarja írni egy kormánynak, hogy mitévő legyen. Más értesülések arról számolnak be, hogy a tagállamok a Bizottság mögött állnak, ám Timmermans nem szeretné élezni az ellentéteket, hiszen az EU-nak van így is épp elég baja a bevándorlás, a Brexit és amiatt, hogy a nacionalista pártok várhatóan jól szerepelnek a holland, francia és német választásokon. Ezért nem kezdeményezi, hogy léptessék életbe a következő fokozatot, azaz indítsanak hivatalos eljárást Lengyelország ellen. Ez eredményezhetné akár a szavazati jogok felfüggesztését, ámbár Orbán Viktor már jelezte, hogy nem ért egyet Varsó megbüntetésével.
Az osztrák Manner nápolyi gyártója cáfolja, hogy más minőséget szállítanak a hazai piacra, mint Magyarországra. A cég szóvivője azt közölte válaszul a Nébih megállapítására, hogy összesen két üzemük van, ott állítanak elő mindent, egységes recept alapján. Technológiailag sem lehetséges, hogy gépsort átállítsák. Ám azt elismerte, hogy más vállalatok folyamodnak ilyen machinációhoz. A lap hozzáteszi, hogy a volt szocialista országokban széles körben elterjedt a meggyőződés, hogy gyengébb minőségű árukat kapnak nyugatról. A legutóbbi hetek elemzései ezt meg is erősítették, pl. a Knorr zacskós levesei, a Nutella, vagy a Coca Cola esetében. A gyártók elismerték, hogy az összetétel országról országra változhat, de ennek sok oka lehet, ideértve azt is, hogy csak a gyengébb alapanyagok segítségével tudják tartani az alacsonyabb árakat. Az érintett államok most az unióhoz kívánnak fordulni, de az már eddig is azt hangoztatta, hogy az EU az élelmiszerbiztonságot és nem a termék összetételét ellenőrzi. És ha a csomagoláson azok a hozzávalók szerepelnek, amelyekből maga a portéka készül, addig országonként más és más lehet az íz. A Manner mindenesetre nem kér az ellenreklámból és meghívta a magyar agrártárca képviselőit, hogy a bécsi üzemben a saját szemükkel győződjenek meg arról, miként gyártják a csokis nápolyit.
Az újság által megkérdezett szakértők kétlik, hogy sokat lendítene az osztrák munkanélküliek foglalkoztatásán a Kern-kormány által meghirdetett adóvisszatérítés. Az elképzelés lényege, hogy visszakapnának a befizetett bérterhekből a cégek, ha olyanoknak adnak munkát, akik már bejegyeztették magukat állástalanként. A hatalom így próbálja megelőzni, hogy azok szerezzék meg a megüresedő helyeket, akik frissiben érkeznek a keleti tagállamokból, így Magyarországról. A kedvezmény egy 2 ezer eurós fizetés esetében havi 290 eurót jelentene. Az összeállítás kitér arra, hogy jelenleg jó negyedmillió kelet-európai dolgozik Ausztriában és számuk egyre csak nő. Ám a többség az építőiparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben helyezkedett el, de ezek az ágazatok nem túl népszerűek az osztrákok körében. Ennélfogva az új keletű konkurencia miatt főleg olyan külföldiek vesztik el az állásukat, akik már régebb óta Ausztriában élnek, ám szinte teljesen képzetlenek. Csakhogy nincs szó akkora tömegről, ami igazolnák a heves vitát. Ugyanakkor az tény, hogy az új jelentkezők általában jobban képzettek, de valamelyest tényleg lenyomják a béreket.