Nem szükséges visszanézni a rendszerváltás hajnaláig, hogy kiderüljön: Orbán Viktornak nem is olyan régen, még egészen más dolgok jutottak eszébe a kommunizmusról, mint manapság. Persze akkor még nem volt ennyire fontos Putyin gazda jóindulata.
Orbán megcselekedte a csodát a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Úgy sikerült a vörös diktatúráról beszélnie, hogy érdemben egyszer sem említette Moszkvát, az oroszokat vagy a Szovjetuniót. Annál többet viszont a „Nyugatot”. Ugyanis: „a zsarnokságokhoz vezető gondolatok a XX. században nyugati agyakból pattantak ki. A kommunizmus a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot, nem Moszkvában, nem Kambodzsában, s nem is Havannában találták ki, hanem tőlünk nyugatra, Európából burjánzott szét a fél világra. A tőről metszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk. Mindeközben a Nyugat számára a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának.”
Sőt, azt is megtudhattuk, hogy „a kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, s maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni.”
Retorikai mestermű ez, amely egyszerre igazolja:
– a „Nyugat” fékevesztett gyűlöletét,
– és minden, onnan érkező kritika zsigeri elutasítását.
Orbánnak azonban nem mindig a Nyugat alkonya vagy árulása jutott az eszébe a kommunizmusról. Alig másfél éve, 2015. november 21-én például így beszélt: a Nyugat (a II. világháború során) „szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.
Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt, senki sem vitatja a kommunizmus bűneit.”
Sok víz és putyini vizit folyt már le azóta. Fontosabb ma már Putyin gazda jóindulata, mint a kommunizmus áldozatainak emléke.
Azon azonban egyetlen pillanatig érdemes elgondolkodni, hogy Orbán szövetségesként tekint arra a Moszkvára, ahonnan az elmúlt 150 évben Magyarország jót még nem kapott. Isteníti azt a Donald Trumpot, aki a bezárkózás, elszigetelődés politikáját hirdeti és épp a NATO-szövetségesek cserbenhagyását készíti elő. Mindeközben pedig háborút vív az ellen a Brüsszel ellen, amely csak ezekben az években 9000 milliárd forintnyi támogatást ad a magyaroknak.