Nobel-díjas közgazdász: Magyarország már csak papíron demokrácia, Trump Orbánt másolja

Nobel-díjas közgazdász: Magyarország már csak papíron demokrácia, Trump Orbánt másolja

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. február 28.  Hangos lapszemle.tlpo.jpg

Die Welt

die_welt.jpg

A sajtószabadság mellett érvelő cikkében Magyarországot hozta fel az egyik ellenpéldaként a Springer elnöke, aki azért szólalt meg, mert Törökországban őrizetbe vették a kiadóhoz tartozó konzervatív Die Welt helyi tudósítóját. Mathias Döpfner hangsúlyozza, hogy szükség van a jó, független és kritikus újságírásra, és a gondolat, a művészet és a sajtó szabadsága remélhetőleg kellemetlen a hatalmasságok számára. Ám a demokrácia erői mindenütt meggyengültek, előretörtek a populisták, az alig-demokraták és a diktátorok, akik megvetik és a megfélemlítésre használják az intellektuális szabadság korlátozását. Orbán Viktor pl. az új médiatörvénnyel fojtogatja az újságírást, újraállamosítja a kortársi képzőművészetet, illetve a múzeumokat. De orosz mintára ugyanez megy Lengyelországban is. Trump személyében a világ legbefolyásosabb demokráciában bukkant fel a legfelső helyen a bíráló sajtó ellenfele. Ezek után már csodálkozni sem lehet a török államfő módszerein. Ám a felháborodás hatalmas volt a világban Ankara eljárása miatt, függetlenül az ideológiai-politikai határoktól. Pontosan ilyen félelem nélkül kell fellépni az önkény, a tekintélyelvűség ellen. A tiltakozás persze nem érdekli az orosz, a kínai és a török kormányt, de nagyon is fontos a nyílt társadalom hívei számára. Mert ahol először elveszik a művészet és a sajtó, tehát a gondolat szabadságát, csak azért mert az egyvalakinek nem tetszik, ott előbb vagy utóbb embereket is bezárnak. A török bíró ítélete ezt tanúsítja.   

New York Times

new_york_times.jpg

Paul Krugman nem csak jogosnak, hanem alapvetőnek nevezi, hogy mekkora felháborodás kíséri a nacionalista amerikai kormányzat hatalomátvételét, mert úgy gondolja, hogy az az utolsó esély a demokrácia megmentésére, miután a republikánusok a jelek szerint el vannak szánva arra, hogy fedezik az elnököt, bármit csinál is az. A Nobel-díjas közgazdász szerint ez még akkor is így van, ha a fehér munkások, Trump fő támogatói nemigen törődnek a tiltakozáshullámmal. És ez mindaddig így is marad, amíg ki rá nem jönnek, hogy az elnök ígéretei hazugságok voltak. De már ébredeznek a diplomás szavazók, akiket a kampány során Hillary Clinton ügyében megtévesztett a sajtó és az FBI. A düh jól jöhet jövőre, amikor részlegesen újjáválasztják a Képviselőház tagjait, mert a demokraták visszavehetik a többséget.

Egyértelmű, hogy Trump szívesen lenne autokrata és ebben a republikánusok készséggel segítenek neki. Így nagyon is félő, hogy az Egyesült Államok azon az úton halad, mint Magyarország, amely papíron demokrácia, ám a gyakorlatban tekintélyelvű rendszert honosított meg. Ehhez az állam hatalmát használja fel, hogy megfélemlítse a civil társadalmat. Terrorizálja és megvesztegeti a médiát, hogy az a hatalmon lévő klikk nettó propagandaszerve legyen. Az üzleti életre nyomást gyakorol, hogy az jutalmazza meg a klikk barátait és büntesse meg az ellenségeit. Független szereplőket együttműködésre kényszerítenek, illetve elhallgattatnak. Ám a felháborodott tömeg visszaszoríthatja a korrupt kormány befolyását. Meg kell védeni a civil társadalmat és ezt táplálnia kell a jogos indulatnak. Amikor sem az elnök, sem Kongresszus-beli szövetségesei nem mutatják semmi jelét, hogy tiszteletben tartanák az alapvető értékeket, a felzúdult nyilvánosság az egyetlen fegyver ez ellen. 

Die Zeit

die_zeit.jpg

Az elemzés arra figyelmeztet, hogy sok német aggódik Trump miatt, de legalább ennyire nyugtalanítónak kellene lennie, hogy egynémely uniós ország lépésről lépésre autokráciába megy át. A demokráciát veszély fenyegeti, mert a Trumpok, Orbánok és Kaczynskik korában abszolút hatalmi igényt vezetnek le a választási győzelmekből és parlamenti többségekből, aminek minden mást alá kell rendelni, még a jogot is. Ami Magyarországon és Lengyelországban zajlik, könnyen megeshet a hollandoknál és a franciáknál is, aláássa a társadalom alapjait, és ily módon a háború után kialakult egész európai rendet. Akárcsak az amerikai elnök, az Orbánok és Kaczynskik is egy széles népmozgalom vezetőinek gondolják magukat, a régi elitekkel, a hagyományos intézményekkel szemben. Úgy vélik, hogy háborút folytatnak a liberális rendszer ellen. Az ő szemükben ellenségnek számítanak a kritikus sajtóorgánumok, az engedetlen nemzetközi szervezetek, a keresztbe fekvő bírák. Merthogy szembeszegülnek a népakarattal, amely állítólag megnyilvánult a demokratikus választások útján.

Amerika védekezik a Fehér Házból kiinduló frontális támadással szemben. Magyarországon és Lengyelországban viszont túl gyengék az elhárító- és ellenőrző mechanizmusok, összeomlanak vagy betagozódnak. A nem hatalom közeli újságok és tévék a túlélésért küzdenek, az adópénzekből finanszírozott média a kormány felügyelete alá kerül. De lerohanják a független igazságszolgáltatást is. Ilyesmire törekszik Trump is, csak éppen vele szemben fellépnek azok az erők, amelyek hiányoznak a magyaroknál és a lengyeleknél. Ráadásul az EU sem képes kellő ellennyomást kifejteni. Ezekben az illiberális időkben a demokrácia nem magától értetődő. Bár védelmezőkre van szüksége, de azt is nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ennek a demokráciának a szabadságra, a jogállamra kell épülnie. Hogy magára nézve kötelezőnek tekinti az emberi jogokat, a hatalmi ágak elválasztását és a polgárjogokat. Mert ahol csupán a feltétlen többségi akarat érvényesül, ott a demokráciából diktatúra lesz.

Reuters

reuters.jpg

A Bizottság elnöke már ma ismerteti az uniós biztosokkal, hogy miként képzeli el a többsebességes Európát, de hivatalosan előreláthatólag csak a március 25-i római csúcson terjeszti elő és őszig vár rá választ a tagállamoktól, mert addigra már lezajlanak a kulcsfontosságú választások. Juncker az egységet igyekszik megerősíteni a Brexit után, csak éppen az elképzelés nagy aggodalmat keltett több fővárosban is, mert különösen a keleti tagok félnek attól, hogy megfosztják őket a közösségi támogatások jelentős részétől, miután kiesnek a brit befizetések. A francia elnök ezzel szemben azzal vádolt meg több keleti tagot, hogy azok fejőstehénnek nézik Brüsszelt. Az EU-t ugyanakkor főként a magyarok és a lengyelek idegesítik, amiért megszegik a demokratikus szabályokat és nem hajlandók menekülteket befogadni. A tervvel egyébiránt Juncker arról igyekszik meggyőzni a kiábrándult európai szavazókat, hogy érdemes fenntartani az uniót.

FT

financial_times.jpg

Lengyelország meglebegtette, hogy jelöltet állít Donald Tuskkel szemben, jóllehet már csupán 10 nap van hátra az Európai Tanács elnökének tervezett újraválasztásáig. Hírek szerint a lengyel kormányfő szondázta a többi tagállamot, mármint mit szólnának ahhoz, ha az Európai Parlament egyik lengyel képviselőt javasolnák a posztra. Ha Saryusz-Wolski nevét hivatalosan is előterjesztik, akkor az csak betézné a hosszú kampányt, amelyet Varsó folytat saját, volt miniszterelnöke ellen. A lengyel aknamunka nélkül biztosra lehetne venni a két és fél évre szóló megbízatást. De hát Kaczynski és Tusk között jelentősek a személyi ellentétek is. Magyarország valószínűleg a Jog és Igazságosság mellé áll a küzdelemben, de más nem. Mert hogy a Tanács elnöke népszerű, általános elismerést vívott ki eddigi teljesítményével. 

New York Times/Washington Post/Los Angeles Times/The Times/AP

washington_post.jpg

A kormányszóvivői iroda megerősítette, hogy megkezdődött a 2. kerítés építése a déli határon. A román kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón Szíjjártó Péter azzal indokolta a lépést, hogy bármelyik pillanatban megindulhat egy újabb, nagy menekültroham. Egy hat kilometer hosszú, kísérleti szakasz már készen van, kamerákkal, hő- és mozgásérzékelőkkel szerelték fel. Emberi jogi szervezetek ugyanakkor élesen elutasítják a magyar migrációs politikát, beleértve a határzárat és azt, hogy a menedékkérőket a jövőben konténertáborokba zárnák be, amíg ügyükben nem születik döntés. A Bizottságnak küldött levélben a Magyar Helsinki Bizottság és a Human Rights Watch arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő változások sértik az uniós jogot. A Human Rigths Watch helyettes európai igazgatója úgy fogalmazott, hogy az EU nem nézheti tétlenül, amint a magyar kormány gúnyt űz a menedékjogból.

Yahoo/Business Insider/AFPbusiness_insider.jpg

Kelebia környékén, az oszlopok felállításával láttak hozzá az újabb határzár elkészítéséhez. A munkát ezúttal is rabok végzik, ők emelték novemberben a 10 kilométer hosszú kísérleti szakaszt is. Bakondi György úgy nyilatkozott, hogy a próba nagyszerűen sikerült, azon a részen senki sem jutott be illegálisan. Az új kerítésen, amellyel nem egészen két hónap alatt végeznek, 10-15 centiméterenként lesznek érzékelők, ezek azonnal riasztanak. A kormány azt reméli, hogy ily módon kevesebb katonára és rendőrre lesz szükség a térségben. Hivatalos adatok szerint jelenleg naponta még több tucat határsértőt fognak el.

Vatikáni Rádióradio_vaticana.jpg

A Szent Egidio katolikus közösség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Magyarország szigorítani akarja a menedéktörvényeket. A világi szervezet úgy értékeli, hogy a folyamatban lévő jogszabály-módosítás ellentétes az emberi jogokkal. A közbiztonságra hivatkozva ugyanis nem lehet hatályon kívül helyezni a jogállami normákat. A közösség arra szólította fel a képviselőket, hogy a jövő héten ne szavazzák meg a javaslatot és szavatoljanak emberhez méltó bánásmódot a menedékkérőknek. Az állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy be akarják zárni azokat is, akik már beadták a kérelmüket, de semmi rosszat sem követtek el. Továbbá hogy megszüntetik a különleges védelmet a gyerekkorú menekültek számára, és hogy bizonyos esetekben egyáltalán nem lehet fellebbezni a hatóságok döntése ellen.

(Kép: Economist)

Facebook Comments