Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 1.
Az unió Alapjogi Ügynökségének vezetője aggasztónak tartja, hogy alapvető emberi jogok, illetve a védelmükre szolgáló intézmények kerültek nyomás alá, miután az elmúlt két évben több mint másfélmillió menekült érkezett Európába. A beözönlő tömeg miatt sok helyütt felerősödtek a migránsellenes, szélsőjobbos pártok, és megugrott a gyűlölet-bűncselekmények száma. Michael O’Flaherty megjegyezte, hogy a fejlett nyugaton legalább két évtizede ne volt ilyen súlyos az emberi jogok helyzete, akkora veszély fenyegeti az említett intézményeket. A félreértések elkerülése végett hozzátette, hogy itt olyan vezetőkről van szó, akik igyekeznek lejáratni a jogokat és nekimennek a testületeknek, pl. a bíróságoknak, amelyek szavatolják a jogokat. A jelentés hozzáteszi, hogy a Bizottság és civil szervezetek Magyarországot és Lengyelországot vádolják az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségének aláaknázásával. Az EU-ban ezen felül több más kormány is megszigorította a határőrizetet, illetve a menedékjogot, hogy a menekültek lehetőleg ne tudjanak belépni, illetve ott maradni. A szakember szerint az európai hatóságok, valamint a sajtó dolga, hogy megmagyarázzák a közvéleménynek: a legtöbb migráns jó okkal van itt. Azon kívül fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd, illetve a gyűlöletből elkövetett bűntettek ellen.
New York Times/Washington Post/Yahoo/Reuters
Miután Magyarország hozzákezdett a 2. kerítés felállításához, a hírügynökség a határ túloldalán megszólaltatott egy fiatal pakisztánit, aki egyszer már megpróbált bejutni magyar területre, de pórul járt. A rendőrök ugyanis megverték a csoport tagjait, kutyákat uszítottak rájuk, közben pedig jól szórakoztak, majd szelfiket készítettek az áldozatokkal. A 22 éves férfi úgy gondolja, hogy az újabb határzár még jobban megnehezíti azok helyzetét, akik az erőszak és a szegénység elől menekülnek. Szerbiában jelenleg kb. 7 ezren várják, hogy eljussanak Nyugat- Európába. A jobboldali magyar kormány elutasította a migránspolitikáját ért bírálatokat, beleértve a műszaki akadályt, valamint azt is, hogy a jövőben bezárnák az összes menedékkérőt. A megkérdezett pakisztáni erre azt mondja, úgy kezelik őket, mint az állatokat, pedig ők is emberek.
Aggódik a magyar gazdasági miniszter, mert úgy látja, hogy britek távozása felgyorsíthatja a kétsebességes Európa kialakulását, az pedig társadalmi feszültségeket gerjeszthet. A hírügynökségnek adott nyilatkozatban Varga Mihály rámutatott, hogy az euroövezet mentén választóvonal jöhet létre a kontinens két része között és ez veszélyeztetheti a kívül maradt, kevésbé fejlett keleti tagok felzárkózását. A hírügynökség megjegyzi, Orbán Viktor éppen a fejlődés szintjében mutatkozó különbséggel indokolja, hogy Magyarország egyelőre nem veszi át az eurót. Varga Mihály kitért arra is, hogy a magyarok a britek kiválásával egyik legfőbb szövetségesüket vesztik el az EU-n belül és a Brexit várhatóan kedvezőtlenül befolyásolja, milyen ütemben tudjuk majd ledolgozni a hátrányunkat. A miniszter jelezte egyúttal, hogy Nagy-Britannia kilépése után alighanem visszaállítják a vámokat a szigetország és az egységes piac között.
Az újság megerősíti, hogy a szegényebb keleti tagállamok egyre inkább ellenzik a Bizottság elnökének most formálódó tervét, amely a több sebességes Európa megteremtésével akarja megmenteni az uniót. Juncker ma mutatja be az Európai Parlamentnek a tervezetet, ám többek között a magyarok és a lengyelek attól tartanak, hogy ők a partvonalra szorulnak, miközben megerősödik az összefogást szorgalmazó francia-német mag. A tudósítás Varga Mihályt idézi ez ügyben. Egy uniós diplomata, aki már látta a dokumentumot, azt mondta, hogy az öt utat vázol fel, kezdve onnan, hogy a dolgok úgy maradnak, ahogy jelenleg is vannak, egészen a szövetségi EU megteremtéséig. A brüsszeli Open Europe kutató intézet vezetője úgy értékeli, hogy a Bizottság egy régi gondolatot vett elő újra, ahelyett, hogy a szerkezeti gondok megoldását célozta volna meg. Pedig a 10 vezető országban a lakosság 42 %-a amellett van, hogy vissza kell adni nemzeti kézbe a hatáskörök egy részét. Az Eurasia Csoport európai igazgatója úgy ítéli meg, hogy Juncker sokat nem fog tudni elérni, részben éppen azért, mivel a közép-európai tagok pontosan a nagyarányú központosítás ellen vannak. Az Európai Reformközpont nevű intézet főnöke viszont attól fél, hogy Európa hamis biztonságba ringathatja magát, ezért nem vesz fontolóra olyan radikálisabb javaslatokat, mint hogy többsebességes legyen az integráció.
Az egyik legtekintélyesebb német történész arra figyelmeztet, hogy az unió már nem értékközösség, a liberális demokráciát megkérdőjelezte Orbán, Kaczynski és Trump. Heinrich August Winkler úgy értékeli, hogy kulturkampf zajlik a liberális és illiberális oldal között. Előbbi fontosnak tartja az amerikai és a francia forradalom értékeit, ám az utóbbi számára azok immár nyilvánvalóan nem jelentenek semmit. Magyarország és Lengyelország, Orbán, illetve Kaczynski alatt megpróbálta bedarálni az igazságszolgáltatást. Ugyanakkor az amerikai elnök közvetve hozzásegítheti az EU legszélesebb értelemben vett liberális demokráciáit, hogy újraélesszék az európai tervet, sőt ezt is kell tenniük – hangsúlyozta a szakértő. Mert a szabadságszerető erők a populista kihívás láttán rájöhetnek, milyen jelentős az örökségük. A civil társadalmak bizonyos értelemben még soha nem álltak ennyire közel egymáshoz, mint jelenleg.
A volt német környezetvédelmi miniszter úgy látja, hogy az uniónak nem szabad komolyan vennie Orbán Viktort, mert a magyar kormányfő durváskodik ugyan Brüsszellel, de szinte mindent elfogad, amíg kapja a közösségi pénzeket. Magyarország számára ugyanis az EU előnyei messze meghaladják a hátrányokat, és a támogatások egyúttal alapul szolgálnak a politikus uralmához. Úgy hogy jó hangosan kiabál, de igazából nem tesz semmit a szervezet ellen. Jürgen Trittin, aki a zöldek parlamenti képviselője, abban nem lát semmi kivetnivalót, hogy Európa anyagiakat juttat a kevésbé fejlett államoknak, az eltelt 60 évben mindig is ez volt a béke alapja. Egyben pedig az antimodell Trumphoz képest. Az amerikai elnök ugyanis azt gondolja, hogy ahol az egyik nyer, a másik veszít. Az európai tapasztalat viszont az, hogy mind a két fél profitálhat. A német politikus ugyanakkor aggodalommal szólt arról, hogy Lengyelországban tudatosan rájátszanak az orosz veszélyre, militarizálják a társadalmat, ami a demokrácia trónfosztását jelenti. Ez esetben viszont felvetődik, hogy nem kellene-e megvonni Varsó szavazati jogát.
Egy német kutató arra figyelmeztet, hogy veszélyben a demokrácia. Egyre többen lelkesednek a tekintélyelvű eszmékért, az ilyen erők nyomulnak a magyaroknál, franciáknál, a törököknél, a hollandoknál, az amerikaiaknál és sok más helyen is. Jan van Deth, aki Mannheimben a Szociális Kutatások Központját vezeti, kiemeli, hogy a populisták sikerrel fenyegetik a demokráciát – demokratikus eszközökkel. Ám aki azt mondja, hogy ha az emberek autokráciát akarnak, akkor meg kell nekik adni, az veszedelmesen leegyszerűsíti a dolgokat és összekeveri a demokráciát a többségi döntéssel. Az elemzések azt mutatják, hogy a privilegizált rétegek mindig is kisebbséget alkotnak. Ám napjainkban fontos fejlemény, hogy a populisták felerősítik a vesztesek hangját. Ily módon pedig jelentős tömegeket lehet bevonni a politikába. Csakhogy nem szabadna ajtót nyitni olyan csoportok előtt, amelyek arra használják fel a többségi döntéseket, hogy kárt okozzanak az olyan demokratikus elveknek, mint a tolerancia, tisztelet és kompromisszumkészség. Az ilyeneket ki kell zárni a politikai részvétel folyamatából. A demokráciából nem következik, hogy valaki esélyt kapjon a demokrácia felszámolására. Itt a rendőrségre és a büntetőjogra kell támaszkodni, nem szabad hagyni, hogy ezek az erők eljussanak a szavazóurnáig. Mert aki választásokban bízik, az onnan kezdve nem kerülheti el a populizmus csapdáját.
Az újság azt idézi Orbán Viktor tegnapi beszédéből, hogy a kormányfő továbbra is elutasít minden bevándorlást, mondván, hogy meg kell őrizni az etnikai egyszínűséget. Szerinte a túlzott keveredésből csakis bajok származnak. Azon kívül fontos, hogy egy magyar szállodában még a takarítónő is magyar legyen. A jelentés hozzáteszi, hogy Magyarország a kormányfő vezérletével bezárkózik, szögesdróttal és szigorú törvényekkel védekezik a menekültek ellen. Pedig azok nem is maradnak az országban, hanem nyugatra akarnak eljutni. Egyidejűleg azonban egyre csökken a születések aránya, és ezen az Orbán-kabinet hat éve sem tudott segíteni. Bírálók azt vetik a politikus szemére, hogy szítja az idegenellenességet és leépíti a demokráciát.
(fotó: 24.hu)