Csökkent a bérkülönbség a nők és a férfiak között Magyarországon – mondta Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója kedden az M1 aktuális csatornán. Ugyanabból a statisztikából az Index pont az ellenkezőjét olvasta ki: a női vezetők gyalázatosan kevesebbet keresnek a férfiaknál.
Katonanők az ideiglenes biztonsági határzár mellett Röszke határában 2017. február 27-én. (MTI Fotó: Kallos Bea)
Szalai Piroskát küldte a magyar kormány a magyar kormán propagandacsatornájához, hogy propagálja közpénzből a magyar kormány erőfeszítéseit a magyar dolgozó nőkért. (Akinek hiányzott a „nők a traktoron”-feeling, annak ajánljuk Kallos Bea fotóját a női határvadászokról.) A magyar kormány miniszteri tanácsadója (magasabb beosztású vezetőt, aki nő, nem találtak valószínűleg) kifejtette:
az Eurostat mérése szerint 2012-ben Magyarországon 20 százalék volt a különbség a férfiak és a nők bére között, három év alatt, 2015-re ez 14 százalékra csökkent.
Megjegyezte azt is, hogy az OECD ennél alacsonyabb értéket mért, 2014-es adatai szerint Magyarországon 3,8 százalék volt a különbség a férfiak és a nők bére között, ezzel a mutatóval akkor a legjobb OECD-tagországok között volt Magyarország.
Szalai Piroska arról is beszámolt, hogy az Eurostat mérése szerint a legnagyobb javulás Magyarországon volt, ami abból is adódik, hogy az oktatási ágazatban bevezették az életpálya modellt, ezzel sok nő bére emelkedett.
Az Eurostat életkori szegmenseket is néz, a 30-as éveikben lévő nők és férfiak közötti fizetéskülönbség jelentősen csökkent Magyarországon a gyedextra bevezetésével – tette hozzá.
Az Indexnek az ellenkezője tűnt fel:
az Eurostat nőnapi közleménye szerint ugyanis egy vezető beosztású magyar nő a kétharmadát sem keresi annak, mint egy ugyanolyan beosztású férfi.
A menedzsernő fizetése Magyarországon egész pontosan 33,7 százalékkal volt alacsonyabb egy menedzserférfiénál 2014-ben, amikor utoljára mérte ezt az Eurostat. Ezzel pedig az egész Európai Unióban nálunk a legnagyobb a férfiak és nők fizetése közötti különbség. (Emlékszünk, ugye, hogy Szalai Piroska általánosságban 14%-os különbségről beszélt, az Index csak a vezetők közti bérkülönbséget emelte ki.)
A portál kiemeli, hogy mindez nincs összefüggésben azzal, hogy egy ország hol helyezkedik el a térképen, keleten, vagy nyugaton, hiszen a férfi kollégáikhoz képest a legjobban ugyanis a román női vezetők keresnek a legjobban. Ott csak 5 százalékkal értékelik kevesebbre ugyanazt a menedzseri munkát egy nőtől, mint egy férfitól.
Az EU egészében amúgy 23,4 százalékos a bérkülönbség a vezetői munkakörökben, az átlagot Németország, Nagy-Britannia és Ausztria is rontja, ahol a férfiak fizetésének kevesebb, mint háromnegyedét kapják a vezető beosztású nők.
Abban amúgy nem áll rosszul Magyarország, legalábbis uniós összehasonlításban, hogy mennyi a menedzser beosztású nők aránya: az ilyen pozíciók 41 százalékát töltötték be nők, ami jobb, mint a 35 százalékos EU-s átlag. Egyetlen európai ország van, ahol több nő van vezető beosztásban, mint férfi, Lettország 53 százalékkal. A lista vége felé pedig Belgium, Németország és Ausztria kullog.
Tanulság: mind a kormányzat, mind a hírportál megtalálta azt a statisztikát, amivel a saját mondanivalóját támaszthatja alá.
Boldog nőnapot kívánunk!