A 2010 után indult elszámoltatási perek újabb vádlottját mentette fel a Fővárosi Törvényszék. Amíg vidéken sorra ítélik el a koncepciós perek vádlottjait, addig a fővárosban rendre felmentő ítéletek születnek. Budapesten ugyanis – vidékkel ellentétben – látványosan máshogy kezelik azokat a vallomásokat a bírók, ahol felmerül a nyomozó szervek szakmaiatlan működése.
Vajon a BKV-ügyben is felmentő ítélet született volna, ha nem Kecskemét, hanem a törvényes bíróság, vagyis a Fővárosi Törvényszék tárgyalja az ügyet?
Emlékeztetőül: Hogyan került a BKV-per Kecskemétre (kétszer is)?
A BKV-pert jog szerint a Fővárosi Törvényszék tárgyalta volna. 2011-ben azonban az Alaptörvény jogokat biztosított Handó Tünde OBH elnökének (Orbán Viktor jó barátjának) arra, hogy a BKV-ügy tárgyalására kijelölje az indokolatlanul súlyos ítéleteket hozó Kecskeméti Törvényszéket.
Az Alkotmánybíróság később jogellenesnek ítélte a peráthelyezéseket, hiszen így sérült a vádlottak törvényes bíróságokhoz való joga. Az érintett bíróságok azonban egymásnak kezdték passzolgatni a BKV-ügyet, míg az végül vissza nem került Kecskemétre.
A Kecskeméti Törvényszék végül első fokon 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst.
A Fővárosi Törvényszéken korábban Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. volt vezérigazgatójának ártatlansága bizonyosodott be. Most pedig a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei (BGYH) Zrt. egykori vezetőjéről derült ki a bíróság előtt, hogy nem bűnös hűtlen kezelés vádjában.
- A Főváros figyelmen kívül hagyta Bielek kényszervallatás alatt tett vallomását
2010. február 12-án az FKF ügyében a volt vezérigazgatót, Bielek Pétert a rendőrségen egy öt órás meghallgatáson, nyomasztó légkörben Hagyóról, Demszkyről, Mesterházy Ernőről kérdezték. Bielek saját bevallása szerint félt, hogy őt sem engedik majd haza családjához, ezért a nyomás hatására a rendőrök elvárásainak megfelelő, ám egyáltalán nem valós tartalmú vallomást tett. Mivel Bielek vallomása később a BRFK ígérete ellenére mégis megjelent a Magyar Nemzetben, második kihallgatásán már tagadta korábbi hamis terhelő állításait.
A Fővárosi Törvényszék ezt követően úgy látta jónak, hogy a furcsa körülmények között lezajlott kihallgatás során tett vallomást figyelmen kívül hagyja. Tehát kirekesztette a bizonyítékok közül azt a vallomást, amit egyébként “véletlenül” a Magyar Nemzet már másnap címoldalon hozott.
A BKV-ügy tárgyalása során a Kecskeméti Törvényszék ezt nem tette meg – bármennyien számoltak be kényszervallatásokról a bíróságon, bármennyiszer vonták vissza, vagy kértek elnézést a hamis tartalmú vallomások miatt a megfélemlített vádlottak és tanúk egyaránt.
- Ferenci Tibor ügyében az ügyésznő is elismerte a bizonyítottság hiányát
A Budapest Gyógyfürdő és Hévizei (BGYH) Zrt. ügyének tárgyalásán az ügyész is a vádlott felmentését kérte bizonyítottság hiányában. Papp Gábor, a vádlott ügyvédje pedig perbeszédében a 2010 utáni politikai elszámoltatások egyikeként értékelte az eljárást:
“Ezek a 2010 után indított ügyek pedig eddig egytől-egyig a vádlott, vagy vádlottak felmentésével végződtek. Ebből az is következik, hogy az ügyészség az elmúlt időszakban teljesen félreértelmezte a hűtlen kezelés bűncselekményét. Ha nem így történik, elkerülhető lett volna a vádemelés és a több éves bírósági procedúra”
– mondta az ügyvéd.
Ezek után jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan végződött volna a BKV-per első fokon, ha a Fővárosi Törvényszék tárgyalja az ügyet? Ahol kizárhatták volna azokat a vallomásokat, amelyeket semmi nem támasztott alá, és többszörösen vissza is vonták őket – bocsánatot kértek miattuk.
Vajon hogyan végződött volna, ha a törvényes bíróság hoz ítéletet, és nem az, amelyiket Handó Tünde jelölte ki?
A címkép csak illusztráció